Ahogy az elnevezés is utal rá, az első benyomás két vagy több ember első találkozása során keletkezik, ilyenkor óhatatlanul is kialakul bennünk egy kép a másik félről, amely alapján azonnal kategorizálunk. A külső azonban gyakran csal, és sokszor hamar megdől minden, amit elsőre gondolunk az illetőről. De miért olyan fontos az első benyomás, ha végső soron nem ez a mérvadó? Milyen hatással van ránk mások ki nem mondott véleménye? Ezekre a kérdésekre a pszichológia egyik új ágazata, a szociálpszichológia ad választ. Az első vonatkozó kutatásokat a náci népirtás után végezték, következtetésképp kiderült, hogy az első benyomás gyakran egyet jelentett a halálos ítélettel.
Mindannyian ítélkezünk?
Fontos tisztázni, hogy az előítélet nem más, mint a tények gondos megvizsgálása és mérlegelése előtt kialakított véleményt, vagyis egy éretlen, elsietett ítélet, amely általában sztereotípiákra épül. Gondoljunk csak a különböző nemzetiségű társainkra, például egy német emberhez csupa pozitív jelzőt párosítunk: precíz, rendszerető, megbízható. Holott könnyen lehet, hogy egy lezser személyről van szó. Ugyanez igaz fordított esetben is, amikor mondjuk találkozunk egy harmadik országbeli emberrel, akkor elsőre úgy gondoljuk, hogy biztosan egyszerű körülmények között él, miközben lehet, hogy valójában sokkal tehetősebb nálunk. Tetszik vagy sem, mindannyian első blikkre ítélkezünk. Ezt elsőként egy kanadai szociálpszichológusnak sikerült bebizonyítani. A pszichológusról elnevezett Wax-kísérlet során a szakember két különböző álnéven levelezett több hotellal üdülési információkkal kapcsolatban . Az egyik levelet mindig Mr. Greenberg (zsidó hangzású név), a másikat mindig Mr. Lockwood (angolszász telepesnév) néven írta alá, az eredmény sokkoló volt. A Mr. Greenberg néven küldött levelekre a szállodák 52 százaléka válaszolt, de csak 36 százalék tett ajánlatot, míg a Mr. Lockwood néven küldött levelekre a szállodák 95 százaléka válaszolt és 93 százalék tett ajánlatot. Vagyis a hotelek munkatársai már a név alapján előítéletesek voltak. A kísérlet legszomorúbb megállapítása, hogy a szállodák között több olyan is volt, akik korábban fogadtak zsidó vendéget, mégis elutasítók voltak Mr. Greenberggel.
Az előítéletek megvédenek
Az első benyomás megváltoztatható, ugyanakkor a legtöbben hajlamosak vagyunk arra, hogy ez alapján messzemenő következtetéseket vonjuk le más emberekről. Ennek pedig megvan a maga oka. Az előítélet egy ösztönös reakció, amely az agyban játszódik és azt a célt szolgálja, hogy megvédjen bennünket az esetleges tragédiáktól. Például, ha látunk egy agresszív személyt, akkor az előítéletnek köszönhetően azonnal reagálhatunk rá, mondjuk azzal, hogy megnyugtatjuk, vagy szélsőséges esetben elmegyünk a közeléből. A fizikai védőmechanizmus mellett meg kell említeni a lélektani védelmet is.
Mivel a memória eltárolja a rossz érzéseket is, így az első benyomás kialakítása során rögtön továbbítja az információt a tudatos énnek, mondván: egy ilyen ember már képes bántani téged, vagy épp ellenkezőleg, egy ilyen ember segíthet neked.
Ilyen lehet az, amikor találkozunk egy pappal vagy egy szerzetessel, akiket a közvélemény barátságos, jámbor, jókedvű emberekként ismer, vagyis azonnal nagyobb bizalommal leszünk velük szemben. Az előítéletek tehát megvédenek minket, habár nem bízhatunk vakon az első benyomásban. Mindez segít minket abban, hogy könnyebben igazodjunk az idegen emberekhez a világban.
Vak előítélet
A védőmechanizmus mellett hangsúlyos az előítélethez köthető erőszakos cselekedet, gondoljunk csak a holokausztra, amikor náci vezetők pusztán a vak előítéletekre hagyatkozva döntöttek sok százezer ember sorsáról. Habár ez egy szélsőséges helyzet, nem érdemes elfelejteni, hogy miként hat ránk a mindennapokban a vezetői előítélet. Mivel mindannyiunkban kódolva van, hogy első találkozáskor megkülönböztetjük egymástól az embereket, így a vállalatok vezetői is hajlamosak arra, hogy az első benyomás alapján kategorizálják a munkavállalókat, ami jó és rossz is hatással lehet a személyre. Szerencsés, ha az első napon jó benyomást keltünk mind a megjelenéssel, mind a modorral, hiszen így jobb kép alakul ki rólunk a munkahelyen vagy egy új csoportban.
Kivédhető a rossz benyomás?
A szociálpszichológia több kísérletet végzett annak érdekében, hogy kiderüljön, vajon leküzdhető az előítélet? A válasz nem egyszerű. Az első benyomást csak a kapcsolódás képes megváltoztatni, vagyis ha bizonyos szinten megismerjük a másik embert, akár egy rövid beszélgetés vagy közös program alkalmával. De a negatív előítéletek leküzdése csak akkor lesz hatékony, ha többször megismétlődik a pozitív tapasztalat. Ami pedig a saját ítélkezésünket illeti, lehetséges, hogy tudatosan elsajátítsuk az előítéletmentes gondolkodást, viszont ehhez idő, empátia és elköteleződés szükséges. A végeredmény: szerethetőbbé válik minden idegen ember, és végső soron a saját környezetünk is, amelyben időről időre találkozunk ismeretlen emberekkel. Az előítéletnek megvan a maga a szerepe, de ne feledjük, hogy a második és majd a sokadik benyomás legalább olyan fontos.
A cikkben elhangzott információkért a szerző köszönetet mond dr. Tiringer Aranka pszichológusnak.
Fotó: Getty Images
