Az AI szerint a férfiaknál is fontosak a külsőségek: a „szép férfi” vagy „helyes férfi” kifejezésekre olyan képekért kutat a képbankban, amelyeken sötét hajú, sötét tekintetű, izmos, magas férfiak láthatóak, és így alakítja ki a tökéletes férfit, aki ezek mellett meghatározott álkapocsvonallal, csupasz vagy enyhén borostás arccal és természetellenesen kidolgozott izomzattal rendelkezik.
Az AI az alapján köti a fogalmakat képekhez, ami meg lett neki tanítva, így a jól ismert sztereotípiákat veszi alapul. Míg a nőknél ezek kizárólag a külsőségekre összpontosulnak, addig az ideális férfinál az olyan erények, mint a pénz, státusz, és hatalom is megjelennek. Ez alapján az AI által generált képeken a férfiak ingben vagy öltönyben pompáznak, jómódú környezetben, és a virág sem maradhat ki a kezükből, hisz a tökéletes férfi mindig udvarias.
Mint ahogy a nőknél is, itt is egyértelműen észlelhető az AI által betanult rasszizmus. Ha különböző etnikumú férfiakra keresünk rá, mint például „tökéletes indiai férfi” vagy „tökéletes japán férfi”, akkor tradicionális öltözetekkel és eltérő bőrszínnel rendelkező férfiakat kapunk, ám ugyanolyan europid arcfelépítéssel, mint a többi „szép férfi” esetében. Emellett a környezet is változik, hisz az indiai férfinál a semleges helyett egy díszített, színes hátteret kapunk.
A japán férfiaknál a legnagyobb változás az öltözet, amiről immár eltűnt az öltöny, illetve a környezet; általában egy könyvtár vagy iroda, ami erősíti a „stréber ázsiai” klisét.
Ha rákeresünk az AI-ban a „csúnya nő” kifejezésre, leginkább a testalkat és a fizikai jellemzők változnak. Bőrhibás arc, arc- és testszőrzet, és szélesebb testalkatok jellemzőek ezekre a képekre. Azonban a csúnya férfinél inkább azok a dolgok változnak, amelyek az anyagi jólétre utalhatnak, mint például az ápoltság, az öltözet vagy a környezet.
Szerző: Gabányi Kinga, gyakornok Fotó: Microsoft AI