Már az ősi Egyiptomban is foglalkoztak kezdetleges plasztikai beavatkozásokkal, de a folyamat fejlődése 2600 évvel ezelőtt, Indiában kezdődött. Akkoriban a bűnösök orrukkal fizettek tetteikért, ezért elkezdtek helyreállító műtéteket végezni a megcsonkított áldozatokon. Azonban az altatási és fertőtlenítési módszerek csak a 19. században tették lehetővé a komolyabb sebészeti műtéteket, az esztétikai beavatkozások pedig a 20. században kerültek előtérbe.
Gyógyító múlt
A plasztikai sebészet történetének következő nagyobb fejezetét a két világháború írta: számos katona szorult rekonstrukciós műtétre, ennek következtében pedig a plasztikai sebészet magasabb szintre emelkedett. A modern fegyverek súlyos arc- és fejsérüléseket okoztak, amelyek merész újításokat igényeltek a rekonstrukciós műtétek terén. A plasztikai sebészet egyre fontosabb helyet foglalt el az orvostudományon belül. Bár napjainkban erről a szakterületről leginkább esztétikai beavatkozásokra asszociálunk, ma is fontos szerepe van helyreállító műtétek során, hiszen nagyban segít javítani az életminőséget.
A magyar plasztikai sebészet atyjának a néhány éve elhunyt Zoltán János professzort tekintik. Bár eleinte a helyreállító műtétek területén tevékenykedett, rendkívül sokat tett annak érdekében, hogy az esztétikai jellegű beavatkozások is kellő figyelmet és hangsúlyt kapjanak itthon is. Véleménye szerint ugyanis a két terület nehezen választható szét.
A hazai plasztikai sebészet kezdeteiről Dr. Gulyás Gusztávot kérdeztük, aki 1972 óta tevékenykedik itthon ezen a területen. Amellett, hogy sebész és plasztikai sebész, kézsebészetben is specialista: ő végezte az első hüvelykujj replantációt Magyarországon. Pályája kezdetén, a Szövetség utcai plasztikai sebészeti osztályon még 80 százalékban helyreállító beavatkozásokat végeztek. A 20 százaléknyi esztétikai műtét legnagyobb része hasfalrekonstrukció, hasplasztika, mellformáló és méretcsökkentő mellplasztika volt. A plasztikai sebészet egyik ágát továbbra is a helyreállító műtétek alkotják, az arány azonban eltolódott, és egyre több szépészeti, korrekciós beavatkozást végeznek egészséges embereken. Gulyás doktor szerint mindkét ág fontos. Úgy fogalmaz, a plasztikai sebészetet kétarcúság jellemzi: nemcsak a feladat elvégzése, a megfelelő működés biztosítása, de a test alakja, formája is fontos.
„Minden esztétikai műtét helyreállító is egyben, hiszen a szebb, arányosabb test önbizalmat ad, növeli a teljesítőképességet, magabiztosabbá teszi a pácienst – magyarázza a professzor. – Míg a 70-es években csak elvétve találkoztunk olyan páciensekkel, akik hiúsági szempontok miatt jelentkeztek műtétre, a magánpraxisok elterjedésével és a média hatására egyre többen végeztettek mellnagyobbítást, szülés utáni rehabilitációt, orrplasztikát majd szemhéj- és arcműtéteket. A 80-as évektől elérhetővé váltak a zsírleszívás különböző változatai, a bőr ránctalanító lézerkezelése, a feltöltő anyagok és saját zsír alkalmazása az arcon és a mellen is. A ráncok átmeneti csökkentésére szolgáló botoxkezelés pedig hihetetlen sebességgel vált népszerűvé” – emlékszik vissza Dr. Gulyás Gusztáv.
Népszerű a szike
A plasztikai beavatkozásokért mostanában többnyire a social médiát szokás okolni, ám a rendelőkben nem csupán az idoljaikra hasonlítani akaró fiatal lánykák adják egymásnak a kilincset: minden korosztály képviselteti magát. A szépészeti beavatkozások iránti igény növekedése szempontjából a társadalmi elvárások mellett fontos tényező, hogy az eljárások fejlődésével a műtéti kockázatok csökkennek, és a beavatkozások ára is egyre többek számára válik elérhetővé.
A legjelentősebb plasztikai sebészeket tömörítő globális szervezet, az ISAPS (International Society of Aesthetic Plastic Surgery) legutolsó, 2018 novemberében közzétett felmérése szerint világszerte 23,4 millió plasztikai beavatkozás történt, ami a korábbi évhez képest 5 százalékos növekedést jelent.
Arról, hogy Magyarországon éves szinten hány esztétikai plasztikai sebészeti beavatkozás történik, sajnos nincs pontos adat, azt viszont tudjuk, hogy első helyen a botoxkezelések állnak. Ezt az ajak- és ráncfeltöltés követi, majd a mellplasztikai műtétek és a zsírszívás. Az arcszépítő műtétek között a leggyakoribb a szemhéj- és az orrplasztika, melyeket a zsírfeltöltések és az egyéb arcplasztikai beavatkozások követnek. Az elmúlt években jelentősen emelkedett az intim területek műtét nélküli, lézeres kezeléseinek a száma, valamint az intimplasztikai műtétek aránya is. Gyakori beavatkozás a fogyás utáni korrekció is.
Mennyivel számoljunk?
· Mellplasztika: 630 000–1,3 millió forint között
· Orrplasztika: 490 000–700 000 forint között
· Szemhéjplasztika: 250 000–350 000 forint között
· Arcplasztika: 740 000–1,1 millió forint között
· Fül-, szemhéj-, ajakplasztika, hegkorrekció: 100 000–350 000 forint között
Szépítő ígéretek
A páciensek részéről egyre nagyobb elvárás a hatékonyság mellett, hogy a műtétek végeredménye természetes hatást keltsen, és mind a beavatkozás, mind a gyógyulási idő gyors legyen. Ebbe a körbe leginkább a bőrgyógyászati esztétikai kezelések tartoznak: a lézeres bőrfiatalítás, a felszívódó szálak behúzása, a nagy intenzitású ultrahangos vagy tűs rádiófrekvenciás kezelések vagy a hialuronsavas arcfeltöltés. „Ezekkel a módszerekkel ki lehet tolni a nagyobb beavatkozások, például a face lifting idejét – magyarázza Dr. Ivanics György, a Professio Magánklinika – Botox Centrum intézetvezető főorvosa. – Az arcplasztikától itthon még mindig sokan idegenkednek, pedig remek lehetőség olyan problémák megoldására, amelyeken sem kozmetikumokkal, sem bőrgyógyászati beavatkozásokkal nem lehet segíteni. A korral nem csupán a bőr felső rétegei, hanem a zsírszövet és az izmok is változnak, az arcplasztikai beavatkozások pedig az izmokat és a zsírszövetet is a helyükre emelik.”
Dr. László Zsolt plasztikai sebész, a Széptest Plasztikai Sebészet vezető főorvosa is lehetőség szerint elsőként a kisebb beavatkozásokat javasolja pácienseinek. Ilyen például a microfet, a zsírral történő volumenpótlás, vagy a bőrminőséget javító nanofet, amit a zsírsejtekből nyert faktorok és őssejtek bőrbe fecskendezése jelent. A feltöltéseket azonban egy bizonyos szintű megereszkedés után nem lehet hatékonyan alkalmazni.
Bár ezek a műtét nélküli, úgynevezett non-invazív beavatkozások nem helyettesíthetik a plasztikai sebészetet, jelenleg a piacon kétségkívül azok az eljárások kerülnek előtérbe, amelyek rövid idő alatt, nagyobb terhelés nélkül elvégezhetők. Ilyenkor a beavatkozás után a hétköznapi élet is szinte azonnal, de mindenesetre pár napon belül folytatható. A plasztikai sebészet jövőjét a szakértők is egyöntetűen a több kisebb beavatkozásból felépített terápiás programban látják, amelynek során egy ülésben többféle eljárást is alkalmaznak. Ezzel a módszerrel ugyanolyan szép eredményt lehet elérni, mint egy-egy nagy műtéttel, csak a lépésről lépésre történő fiatalodás kevésbé feltűnő a környezet számára.
„Igény van a természetességre, ez megmutatkozik a hazai tendenciában is – teszi hozzá Dr. László Zsolt. – Sokan nem akarnak idegen anyagot a testükbe, így a jövőben egyre nagyobb szerepük lesz a saját zsírral történő volumenpótlásoknak, feltöltéseknek, legyen szó akár az apró mimikai ráncok eltüntetéséről, akár mellnagyobbításról. Régebben probléma volt, hogy a feltöltésre használt saját zsír nagy része felszívódott, de az elmúlt évtizedben rengeteget fejlődött ennek a viszonylag egyszerű eljárásnak a technológiája, így ma már mintegy 60-70 százalékos a megmaradási arány egy ilyen beavatkozásnál. Az arc esetében még ennél is jobb.”
Az orvostudomány fejlődése várhatóan az esztétikai beavatkozások széles tárházát teszi lehetővé a jövőben. Dr. Gulyás Gusztáv szerint mivel a plasztikai sebészet az életminőséget befolyásoló szakma, biztosan tovább fog növekedni a páciensek száma is. Mert fontos, hogy ne csak hosszú, hanem minőségi életet is éljünk.
Szerző: Fodor-Kassai Mónika, Marie Claire Bauty Extra
Fotó: Unsplash
