Mennyire volt elegendő szervezetünk számára az egészségügyi séta?
A kijárási korlátozás időszaka alatt kevesebb lehetőségünk vagy motivációnk volt arra, hogy kint legyünk a szabad levegőn. Mindenki számára különböző, hogy miként élt, vagy tudott élni az egészségügyi séták lehetőségével, de általánosságban véve az idei évben a szervezet szempontjából a napfényhiányos időszak a koronavírus miatt kitolódott.
Amikor a napfény hatásairól beszélünk, gyakran csak a negatív vagy a káros hatásokat hangsúlyozzuk, pedig rengeteg a pozitív hatása is van. Azonnali hangulatjavító hatása van, segíti az alvást, növeli a szellemi kapacitásunk, illetve a szervezet számára elengedhetetlen D-vitamin is a napfény hatására képződik.
A nyár közeledtével a napsütéses órák száma is egyre növekszik, azonban a napsugarak jótékony hatását úgy tudjuk valóban az egészségünk javára fordítani, ha mértékletesek vagyunk a napozással, napon töltött idővel. Ha lehet, naponta, akár csak kis ideig is, de menjünk ki a szabadba vagy a teraszra. Kezdetben válasszuk a reggeli órákat vagy a délután 16:00 óra utáni időszakot. Nem attól érvényesülnek a napsugarak jótékony hatásai, hogy órákig napozunk, viszont a rendszeres és számunkra megfelelő mennyiségű napozással fokozzuk szervezetünk immunitását. A fokozatosság elvét betartva szoktassuk hozzá bőrünket a nyári napsugarakhoz.
UVA, UVB, SPF
A napfény káros hatásai ellen fontos védekezni, de fontos kihasználni az egészségre gyakorolt pozitív hatásait is. A napozó termékeknek az európai jogszabály alapján garantálnia kell az UVA- és UVB-védelmet. Az UVA-védelemnek legalább egyenlőnek, vagy 1/3-dal többnek kell lennie, mint az UVB-védelemnek. Az SPF tekintetében pedig 6-nál nagyobb faktorszámúnak kell lennie. Felmerül a kérdés, hogy mégis mit jelentenek ezek a rövidítések?
Az UVA az ultraibolya- (UV) sugárzás legnagyobb hullámhosszú sugara. Bőrünkön ez hatol a legmélyebbre, azonban nem okoz leégést. Az UVA-sugarak elsősorban a bőr idő előtti öregedésében játszhatnak szerepet.
Láttad már?
Az UVB-sugarak jótékony hatására termelődik szervezetünkben a D-vitamin, valamint ez okozza a bőr lebarnulását is. Ebből következik, hogy a túlzott UVB-kitettség felelős a leégésért.
A naptejeken látható SPF felirat, vagyis a Sun Protection Factor, a leégés gyorsaságát méri időben. Tehát az UVB-sugárzás elleni védelem mértékét mutatja. Azt mutatja, hogy a naptejjel mennyivel tudjuk megszorozni azt az időt, amennyi idő alatt a csupasz bőrfelület leégne.
A magyar tenger
A jövő évben fog érvénybe lépni az a törvény Hawaiin, miszerint tilos lesz oxibenzont vagy octinoxátot tartalmazó napvédő krémet használni, mivel ez a két hatóanyag hozzájárul a korallok elszíntelenedéséhez. Hasonló szabályozások már érvényben vannak például Ausztráliában vagy Mexikóban is, ahol bizonyos fürdőhelyeken kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy milyen naptejet használnak a parthoz látogatók.
Magyar viszonylatban talán távolinak tűnik a Hawaii-szigetek korallzátonyának vagy a tengerek, óceánok védelmének ilyesfajta biztosítása, de az elmúlt időszakban globális szinten végbemenő változások az időjárás vagy éppen a koronavírus kapcsán még inkább egyértelművé tették, hogy ami a Föld egyik felén történik, az a másik felére is hatással van.
„Európában, így Magyarországon is, egyelőre nagyon kevés cég forgalmaz olyan napozó termékcsaládot, amely mindezeknek a feltételeknek megfelel, pedig a fenntarthatóság szempontjából ebben rejlik a jövő. Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy lesz lehetőségünk kiélvezni az ikonikus Balaton nyújtotta lehetőségeket. Legnagyobb belföldi üdülőhelyünk azonban maga is számos létformának ad otthont, így az, hogy egy-egy kiruccanás alkalmával mit hagyunk magunk után, egyáltalán nem mindegy. Ehhez pedig a bőrünkön használt naptejek is hozzátartoznak” – magyarázza Alessandro Farina, a Vagheggi Kft. ügyvezető igazgatója és résztulajdonosa.
Egészségügyi és környezetvédelmi szempontból a következő kémiai fényvédők nem felelnek meg a legújabb európai elvárásoknak: oxibenzone, avobenzone, Butyl Methoxydibenzoylmethane, octocrylene, homosalate, octinoxate, Ethylhexyl Methoxycinnamate.
Fotó: Unspalsh