Mi is az a blue beauty?
A WWF adatai szerint percenként egy kamionnyi, évente pedig körülbelül 8 millió tonna szemét kerül az óceánbokba. A hulladéktermelés így minden évben több mint egymillió állat vesztét okozza, ugyanis gyakran megeszik a műanyagot, ami nem tud átjutni az emésztőrendszerükön, és belső horzsolásokat, elzáródásokat, akár halált is okozhat.
A blue beauty márkák éppen ezért gondoskodnak arról, hogy termékeik biztonságosak legyenek a biodiverzitás megőrzésének szempontjából, beleértve az állatok és a természetes vizek védelmét, a fenntarthatóságot, valamint a szén-dioxid-lábnyom minimalizálását. Mindemellett pedig azt is folyamatosan monitorozzák, hogy tevékenységeik milyen pozitív és negatív hatással vannak a bolygónk jövőjére nézve.
„Évente több, mint 120 milliárd kozmetikai csomagolást gyártanak le világszerte, amelyek nagy része nem újrahasznosítható – mondta egy interjúban Paula Chin, a WWF-UK fenntartható anyagokkal foglalkozó szakembere. – A válasz nem feltétlenül az alternatív csomagolású termékekre való áttérés, mivel bármilyen anyagnak lehetnek negatív környezeti hatásai.”
A green beautyval ellentétben a blue beauty nem csupán a tiszta, fenntartható eredetű összetevők használatát jelenti. Ezutóbbinak ugyanis fontos eleme, hogy a csomagolás milyen hatást gyakorol a tengeri és óceáni élővilágra, illetve mennyi vízpazarlással jár az előállítása, ugyanis ezeknek döntő szerepe van a biodiverzitás megőrzésében és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. 2021-ben már arra is gondolnunk kell, hogy mi történik azokkal a szintetikus illatanyagokkal és szilikonokkal, amelyek vizeinkbe kerülnek tisztálkodó szereinkből, krémjeinkből, dezodorunkból és sminkjeinkből, hiszen ezek az összetevők még mindig nagyon elterjedtek a mindennap használatos termékekben, szinte észrevétlenül téve kárt a környezetben, a tengeri élővilágban és a bolygónkban.
A blue washing veszélyei
Ahhoz, hogy az egész folyamat valóban fenntartható legyen a gyártástól a kozmetikumok teljes felhasználásáig, a márkáknak vállalniuk kell, hogy nemcsak az előállításról, hanem a termékek utóéletéről is gondoskodnak. A gyártóknak körforgásban kell gondolkodniuk, például úgy, hogy lehetőséget adnak arra, hogy vásárlóik visszajuttassák a csomagolást, amiket fertőtlenítenek és ismét felhasználnak, ha pedig már nem alkalmas újratöltésre, akkor újrahasznosítják. Ha a csomagolás elengedhetetlen, akkor műanyag helyett a papírt és üveget kell előnyben részesíteni.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ami a kozmetikumok összetevőit illeti, már nem elég a 90-99 százaléknyi természetes alapanyag: a sminkeknek és kencéknek száz százalékig környezetre nem káros, lebomló összetevőket kell tartalmazniuk. Ehhez azonban nem elég csupán a gyártók bevonása: a kormányoknak is előrelépést kell tenniük az ügyben, és teljes mértékben elszámoltathatóvá kell tenni a gyártókat ahelyett, hogy a vevőkre hárítanák az összetevők által okozott károkat.
Mit tehetünk mi?
Az előrejelzések szerint, ha így haladunk, akkor 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. A vállalkozásoknak, kormányoknak és magánszemélyeknek kivétel nélkül szerepet kell vállalniuk a felesleges egyszer használatos műanyagok teljes kizárásában, bolygónk értékes erőforrásainak hatékonyabb felhasználásában, és a keletkezett hulladékokért való felelősségvállalásban. Részesítsük előnyben azokat a gyártókat, ahol lehetőségünk van utántöltésre, a csomagolás visszaküldésére, újrahasznosítására.
A korallzátonyok egyik legnagyobb ellensége az oxi-benzont és oktinoxátot tartalmazó naptej. Bár megvéd minket a káros napsugaraktól, kárt okoz a tengeri élővilág ökoszisztémájában: korallfehéredést idéz elő, aminek következtében a zátonyok elpusztulhatnak, megállíthatatlan lavinát hagyva maguk után. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mostantól vállalnunk kell a ráncok és a bőrrák veszélyét, csupán meg kell találnunk azokat a kozmetikumokat, amelyek nekünk és a Földünknek is egyaránt megfelelnek. Választhatunk például úgynevezett fizikai napvédőket, amelyek titán-dioxidot vagy cink-dioxidot tartalmaznak, megülnek a bőr felszínén, ráadásul pozitív hatással is vannak rá, és a jelenlegi kutatások szerint a vízi élővilágot sem károsítják.
Alaposan tájékozódjunk, mielőtt leveszünk valamit a polcról és járjunk utána, hogy melyik márka mennyire környezettudatos. Kerüljük el a természetre káros összetevőket tartalmazó kozmetikumokat, és amennyire csak lehet, törekedjünk a zéró hulladéktermelésre. Tartsuk magunkat távol a hormonzavart okozó parabénektől, a szulfátoktól, és kerüljük el a triklozánt tartalmazó kézfertőtlenítőket, ami ártalmas hatással van a tengeri élőlényekre. Becsapósak az ásványi olajok, mert bár a legbiztonságosabb hidratáló összetevőként ismertek, mégsem megújuló energiaforrások.
Kerüljük a fenoxietanolt és a polietilén-glikolt (PEG), a mesterséges illatanyagokat tartalmazó krémeket, valamint az állatokon tesztelő márkákat. A nátrium-laurét-szulfát kiszárítja a bőrt, a sziloxán hatással van a hormonháztartásunkra és az idegeinkre, a DEA (dietanol-amin) pedig a nemzőképességünket befolyásolja negatívan. Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a csillámos sminkek nagy eséllyel a műanyagtól ragyognak, ezért bizonyosodjunk meg arról, hogy kedvenc higlighterünk és szemhélypúderunk csak lebomló összetevőket tartalmaz. Használjunk ehető minőségű termékeket: ne kenjünk magunkra olyat, amit mi magunk sem ennénk meg.
Fotó: Unsplash