Ide nekünk a D-vitamint!
A napsugárzás bizonyítottan jókedvre derít, hatására a szervezetünk D-vitamint állít elő, amely nem csak a hangulatunkért felel, a csontok és az immunrendszer megfelelő működésének szempontjából is kiemelkedően fontos. De mielőtt bárki azért nem kenné magát, mert fél, hogy így nem jut majd elegendő D-vitaminhoz, most szólunk, hogy ettől biztosan nem kell aggódni! A napi D-vitamin-szükségletünket ugyanis már körülbelül tíz perc alatt felturbózhatjuk ,és elég hozzá csupán két kézfej nagyságú terület. De térjünk is vissza ahhoz a ponthoz, hogy mi történik a bőrben az UV-sugarak hatására.
Hogyan hat a bőrünkre a napsugárzás?
Kétféle UV-sugárzást különítünk el, amely eljuthat a bőrünkhöz: az egyik az UVA, a másik pedig az UVB. Míg az UVA -ugarak a bőr mélyebb rétegeiben, hosszabb távon okozhatnak bőrbetegségeket, rosszabb esetben bőrrákot, illetve erősen felelősek a korai bőröregedésért, az UVB-sugarak inkább a felszínt célozzák, a leégésért felelnek, és sajnos ezek is növelik a későbbi daganatok kialakulásának kockázatát.
„Az UV-sugárzás a bőrsejtek örökítőanyagában, a DNS-ben okoz károsodást – kezd bele dr. Lőrincz Kende, a Csalogány Orvosi Központ bőrgyógyász, nemi gyógyász, kozmetológus szakorvosa. – Normál esetben ezek a sejtek önjavító funkciójuknak köszönhetően reparálódnak, illetve amennyiben nem javítódnak ki, a menthetetlen sejtek legtöbbször – például hámlás formájában – elpusztulnak. Rosszabb esetben azonban, ha olyan génben történik a mutáció, amely a sejtosztódás fokozásáért felel, kontroll nélkül szaporodó, hibásan működő sejttömeg jön létre. Ezt nevezzük daganatnak.”
Ráadásul az utóbbi évek tanulmányai során a Yale kutatói azt is felismerték, hogy az UVA-sugarak akkor sem állnak le, ha eljövünk a napról, a bőrünkben ezek még egy darabig ugyanúgy tovább dolgoznak, és ki tudja, melyik folyamatot hozzák létre. Nem csoda hát, hogy a szakértőkkel karöltve mindenkit arra biztatunk: használjuk azokat a naptejeket.
Mi a különbség a fizikai és kémiai fényvédők között?
A fényvédők között is kétféle csoport van: elkülönítünk fizikai és kémiai fényvédőket. Míg a kémiai fényvédők a bőr mélyében dolgoznak, tehát könnyebben hatással vannak a szervezetünk (például hormonrendszerünk) működésére, ezzel szemben a fizikai fényvédők pajzsként védik a bőrt. Nem szívódnak fel, csak megóvnak minket a káros sugaraktól. „A fizikai fényvédők nem allergizálnak, nem okoznak kontakt ekcémát, nem szívódnak fel a bőrön keresztül, tehát jól tolerálhatóak, így nem csak a felnőtteknek, elsősorban a gyermekeknek is ez ajánlott” – mondja a szakértő. Míg az SPF 30-as a sugarak 96,6 %-át, az SPF 50 98%-át szűri ki.
Mennyi fényvédőt tegyünk a bőrünkre?
Viszont az sem mindegy ám, hogy mennyi naptejet használunk, ha nem elegendő ugyanis a mennyiség, nem is véd minket olyan mértékben a káros UV-sugaraktól sem.
A teljes cikket a Clean & Smart Beauty oldalán tudod elolvasni! Kattints IDE!
Fotó: Getty Images
