Ettől lesz a hajad frizura

2022. május 09.
A H'air szalon szépségblogjában ezen a héten Schaffhauser Márk fodrász enged nektek betekintést abba, hogy mi minden is kell ahhoz, hogy a hajunk ne pusztán haj legyen, hanem frizurává váljék.

Fodrászként gyakran találkozom ezzel a mondattal: a hosszából ne vágjunk, csak legyen valami formája. Felmerül a kérdés: lehet úgy frizurát készíteni, hogy nem használjuk az ollót?

Egyáltalán, adhatunk így formát a hajnak?

Ehhez először meg kell értenünk a hajkorona mivoltát. A hajunkat a fejbőrünkből kinövő hajszálak összessége adja, ezek a hajszálak pedig 99%-ban „fejjel” lefelé helyezkednek el, tehát lógnak. Hogy ezt miképpen is teszik, azt a haj növési iránya határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a fejbőrünkből a hajhagymák nem egyenletes irányban és arányban nőnek ki. Mindegyiknek meghatározott iránya van, ami mindenkinél más és más. Amikor ez az irány körvonalasan rendeződik, azt forgónak nevezzük. A haj növési iránya a fejünk különböző részein változhat. Ilyenkor léphet fel természetes aszimmetria, hiába egyforma hosszú a két oldal, máshogy fognak állni, emiatt felemás hatást kelthetnek.


A formát alapvetően a hajszálak hossza határozza meg.

Itt kell említenem a „ritkítás” és „puhítás” kifejezéseket. A hajat nem lehet ritkábbá tenni, csak bizonyos szálakat rövidebbre vágni, ez adja végül a tincsek elvékonyodását. Tehát lényegtelen, hogy sima vagy ritkító ollót, pengét vagy egyebet használunk, akinek sok haja van, annak sok is marad, akinek kevés, annak sem lesz kevesebb. Ugyanakkor a frizura esése, mozgása és puhasága nagyban függ a belevágott rövidebb tincsektől, vagyis nagyban hozzájárul a végső formához.

Összegezve, ha marad a hossz, az azt fogja jelenteni, hogy az alsóbb rétegekből nem vágunk, de a felsőbbekből igen, így átmenetet képzünk. Ettől lesz az, hogy ránézésre a hossz marad, ám mégis vannak benne rövidebb tincsek, amik egy új sziluettet, formát adnak. Tehát a frizura egy direkt, előre meghatározott formában levágott hajszerkezet, amíg az egyszerű hajkorona, a sok-ok fejünkből kinőtt, és csak úgy a nagyvilágba létező hajszálakat jelenti.

Ha például leborotváljuk a fejünket kopaszra, és hagyjuk nőni a hátunk közepéig, minden hajszál nagyjából egyforma hosszúságú lesz, ezért egy uniform, fejforma típusú formát kapunk, ami működik, de nem annyira esztétikus, mintha egy kicsit az arcunkhoz és sajátosságainkhoz igazítanánk a tincsek hosszát. Így lesz lényegében a hajból frizura.

Ez többnyire 2 fázisból áll.

Egy külső vonallal meghatározzuk az alapvető formát, (ami mindenkinek az igényeihez mérten más), aztán egy újabb frizura készül, amikor is a hajszerkezet belső struktúrája kerül kialakításra, puhítással vagy épp ritkítással.

Ezek között igazából annyi a különbség, hogy mennyire körültekintően és finoman dolgozik valaki. De ez inkább csak a köznyelvben elterjedt különbség, a puhítás egy sokkal szebb megfogalmazás, senki sem szeretné, hogy a haja ritka legyen.

Ez a technika már újabb keletű, mint akár a ’60-es évek környékén általánossá vált Vidal Sassoon-féle hajvágás. A ma általánosan elterjedt technikák többek között az ő tanítványai nevéhez fűződnek, akik puhítással létrehozott textúrákkal dolgoztak, amik olyan frizurákat eredményeztek, amelyek már otthoni körülmények között is könnyen reprodukálhatóvá váltak a hajmosást követően.


Tehát, ha a hajvágás után otthon is könnyedén összeáll a fodrász által elkészített frizura, akkor nagy eséllyel valódi szakembert találtunk, de ha például csak különböző sütögetések és csavarok beiktatásával érhető el a fodrászatból távozáskor látott forma, ott sajnos valami turpisság lesz a dologban, ezek a megoldások ugyanis a szakértelem hiányát hivatottak elfedni.

Olvass tovább!