Tombol a nyár és ilyenkor nemcsak a hőmérő higanyszála kúszik egyre feljebb, hanem az UV-sugárzás is megnövekszik. Hogy tudunk a leghatékonyabban védekezni ellene? Milyen tévhitekkel találkozunk a napozással kapcsolatban és mik azok a nutrikozmetikumok? Dermart Buda Klinika vezetőjét, Dr. Pónyai Katinka bőrgyógyász napozási tippjei következnek.
A fizikai fényvédelem a legfontosabb
„A fényvédelemre mindenkinek oda kell figyelnie, nincs kiskapu” – mondja Dr. Pónyai Katinka, a Dermart Buda Klinika vezetője, aki szerint a legfontosabb természetesen a fizikai fényvédelem, vagyis hogy amikor csak lehetőségünk engedi, kerüljük el a napot és ezzel együtt a bőrünkre hatást gyakorló káros sugarakat. Ebben segítségünkre lehet egy kalap, napszemüveg, az, hogy árnyékban tartózkodunk, elbújunk a nap elől. Nem azért fényvédőzünk, hogy napozhassunk (ez csak egy hamis biztonságérzetet ad), hanem azért, hogy amíg feltétlenül a napon kell tartózkodnunk, ne égjen meg a bőrünk.
„A fényvédő készítményt lehetőség szerint fél órával azelőtt kell felvinni a bőrünkre, mielőtt kimennénk a napra. Sokan akkor kenik be magukat, amikor már kint vannak a strandon, mennének a vízbe, azonban a legtöbb készítményben kémiai fényvédő anyagok találhatók, amiknek kell egy kis idő, míg kifejtik a hatásukat. Célszerű még otthon, fürdőruha nélkül bekennünk a teljes testfelületet, különös tekintettel a gyakran elfelejtett testtájakról: pl. fül, lábfej, talp. A strandon 2 óránként, valamint amikor kijöttünk a vízből, meg kell újítani a fényvédelmet. Vannak olyan készítmények, amelyek ugyan jobban ellenállnak a víznek, de teljesen víztaszító fényvédő nincs. Mivel kisgyerekek esetében 6 hónapos kor alatt nincs olyan fényvédő, amely biztonságos lenne, őket teljesen el kell bújtatni a nap elől” – mondja Dr. Pónyai Katinka.
Mást kenjünk a testünkre és mást az arcunkra
„Sokan már a fényvédők gondolatától is irtóznak, és a gyorsabb manőver érdekében felkenik a testre való készítményt az arcra is. Főleg azoknak kell kiemelt figyelmet fordítani a speciálisan arcra kifejlesztett termékek használatára, akiknek problémás a bőre, akár pattanásos, zsírosabb, pigmentfoltos, vagy extrém száraz. Manapság már egy komplett krémarzenál áll rendelkezésre, ami kifejezetten az arcbőr védelmét biztosítja. Sőt, ha valaki szeret sminkelni – de olyan a munkája, hogy napközben sokat éri a nap – kaphat olyan púdert, ami hasonlóan a kőpúderhez, kvázi lemattítja az arcbőrét, de közben fényvédőt is tartalmaz” – folytatja a bőrgyógyász.
„A fényvédő mindig az utolsó réteg a krémes bőrápolásban. A rutin a következő: megmosom az arcom, felviszem a reggeli antioxidánsomat – érdemes ezzel kezdeni, mert ez is kiegészítheti a valódi fényvédelmet és a szabad gyökök ellen is véd –, vagy krémemet, szérumokat, majd következhet a fényvédő és erre az alapozó, púder, sminktermékek. Gyakran előforduló kérdés, hogy miként újítható meg a fényvédelem a már sminkelt bőrön? Erre kiváló praktika az előbb említett arcpúder, amely fényvédő hatóanyagokat is tartalmaz, de vannak spray állagú termékek is, amelyet permet jelleggel csak ráfújok az arcomra és ezáltal frissítem fel a fényvédelmet.
Naptej, napolaj, hab, krém?
„Erre nincs egyértelmű válasz, ki mit tolerál magán a legjobban és kinek mi válik be leginkább a bőrtípusához. Arc esetében, ha például T-vonalban zsírosabb a bőr, érdemes mattító hatású fényvédőt használni, ha valakinek szárazabb, picit atópiás, nekik a tejállagúakat ajánlom. A fizikai fényvédőt tartalmazó készítmények egy kicsit pajzsosabbak, mintha egy filmréteg lenne a bőrön, amit nem mindenki tolerál, de a pigmentfoltos bőrre ez lenne a legideálisabb. Sokan kedvelik az olajos utóhatást, az olaszos napozási stílust, azonban, ha az olajos testre felveszel egy ruhát, az ragad, nem a legkellemesebb.”
„Ahhoz, hogy valóban a hozzánk leginkább passzoló készítményt válasszuk, segít, ha elmegyünk egy bőrtípus-meghatározásra. A gyógyszertárakban kapható termékek ugyanis kevésbé specifikusak, és nem mindig áll rendelkezésre elég idő, hogy a gyógyszerésztől hasznos tanácsot kapjunk. Egy bőrtípus-vizsgálat esetén azonban pontosan meg tudjuk állapítani a páciens bőrtípusát, és nemcsak abban tudunk tanácsot adni, hogy milyen fényvédő készítményt érdemes használnia, hanem hogy mit kenjen alá, és éjszakára mit vigyen fel. Tehát egy komplex, több lépésből álló arcápolási rutin kialakításában is segítünk” – folytatja a bőrgyógyász a napozással kapcsolatban.
View this post on Instagram
Mik azok a nutrikozmetikumok?
„Ha a fényvédőkről beszélünk, fontos megemlítenünk a nutrikozmetikumokat, amelyek új szintre emelik a bőrápolást. Ezek olyan szájon át szedhető termékek, amelyek a bennük lévő hatóanyagnak köszönhetően szebbé varázsolják a bőrünket, sőt van köztük olyan, amely fényvédőt is tartalmaz. Ha valakinek nagyon fehér a bőre vagy napallergiája van, jó lehet olyan nutrikozmetikumokat bevinni a szervezetébe, amely antioxidáns tartalmú (asztaxantin, polipódium), mivel ezek toleránsabbá teszik a bőrt az UV-sugárzásra.”
Gyakran felmerülő kérdés még a napozással kapcsolatban, hogy vajon elég fényvédőt használunk-e és nem hagyunk-e ki egy területet sem a testünkön. Egy 200 ml-es krémnek átlagosan egy nyaralás alatt, egy hét alatt el kellene fogynia, ugyanis egy adott testfelszínre egy teáskanál mennyiségű fényvédőt kell felvinni. Ha már nem abban a rétegben kenjük fel a készítményt, amiben a gyártó bevizsgálta, akkor egy 50-es krém csak kb. 20-as védelmet fog nyújtani a bőrünknek.
Sok a napozás kapcsán a tévhit
Sokan még manapság is azt hiszik, hogy csak akkor kell fényvédőt használni, ha süt a nap, felhős égbolt esetén azonban akár nyáron is elhagyható a fényvédelem. Ezzel szemben nem csak nyáron, de a téli hónapokban is fontos odafigyelni bőrünk védelmére, ugyanis a hó rendkívül jó fényvisszaverő felület, síelés közben is könnyen le lehet égni.
„Felhős időben, szűrt fényben még az infravörös melegséget okozó érzete is kikapcsol, így nem is érezzük, hogy gondot okozhat, ilyenkor fokozottan érdemes odafigyelnünk. Ugyanez igaz akkor, ha vízben tartózkodunk, mivel az UV-sugarak kb. 1 méter mélységig le tudnak jutni. Emellett a homok és a vízpart is kiválóan visszaveri a napfényt” – figyelmeztet Dr. Pónyai Katinka arról, hogy nem csupán a szándékos napozás során érnek el minket a fénysugarak.
„A másik önnyugtatás az szokott lenni, hogy a szolárium nem káros és el kell menni nyár elején, hogy utána ne égjen meg a bőr. Ez természetesen nem igaz. Sokak teszik fel nekem azt a kérdést, hogy lehet azt elérni, hogy szép barna legyen a bőr, de ne legyen ráncos? Lélektanilag nehéz pillanatokat okoz, amikor tájékoztatom a vendéget, hogy az egyiket bizony el kell engedni.
Vagy barnulunk, de akkor hamarabb megjelennek a ráncok, bőreltérések, akár a későbbiekben bőrdaganat, vagy egy teljes életmódbeli változást csinálunk és onnantól szép lesz a bőrünk, de nem barna. Valóban nem könnyű erről lemondani, aki a 90-es években szocializálódott, annak az volt az alap, hogy a nyaralásból csak barnán lehet hazajönni, különben olyan, mintha ott se lettünk volna. Egy másik téveszme, hogy a fényvédők rákkeltők, természetesen ezt is cáfolja a tudomány. Sőt manapság már a környezettudatos vásárlóknak is egyre jobb alternatívák vannak, amelyek óvják a tenger élővilágát.”
Fotó: Getty Images, Forrás: Just Creative
