Az én utcám: Eke Angéla

2020. március 10.
Rovatunkban ismert emberek vezetésével járjuk be Budapestet, titkos utcákat, eldugott boltokat és különös jelentőséggel bíró macskaköveket felfedezve. Eke Angéla színésznő az I. kerületben mutat egy különleges utcát.

Eke Angéla kedvenc utcája: Tigris utca (I. kerület)

Tigris utca

A Naphegy tér egy olyan eldugott, sokak által nem ismert kis csodahegy, ami a belvárosi lüktetéstől tíz percre található, viszont ahogy megérkezel, olyan, mintha egy kis hegyvidéki, eklektikus faluba csöppennél, ahol az utcán mindenki mindenkinek köszön, akkor is, ha nem ismeri személyesen a másikat.

Tigris utca

A vár felől a Tabán bástyázza a hegyet, a Gellért-hegy pacsitávolságra magasodik, az utcákat lépcső köti össze, ahonnan a Mártonhegy és az Orbánhegy is látható, és minden naplemente fülledt rózsaszínre színezi a hegyek tetején álló házakat. A szegény ember Montmartre-ja ez a látvány, minden alkalommal megállít egy pillanatra, és hálát adok, hogy itt élhetek.

Tigris utca

Váci, lakótelepi lány lévén, amikor Pestre költöztem, őspestinek terveztem magam, soha nem kívánkoztam Budára, azonban ahogy egyre inkább hiányzott a természet közelsége, de még a pesti ritmus is kézben tartott, megismertem ezt a környéket, és úgy éreztem, ez az a hely, amiért budai leszek.

Tigris utca

Először az azóta már törzshelyemmé vált Czakó kert miatt jöttem errefelé, mert az étterem kutyabarát, a konyha kiváló, ökotudatos és fenntartható metódus szerint működik, a személyzet mindig kedves, az egész hangulat megismételhetetlen. A Tabán legöregebb, máig fennmaradt épülete a Naphegy egykori vincellérháza, a belső és külső dizájn viszont kifinomult és mai. Szombatonként termelői piac működik az udvaron, ahol minden alkalommal beszerzem a heti betevőt. A termelőkkel kialakult egy bizalmi viszonyom, és az állandó kontakt egészen más szintre emelte a bevásárlás élményét. A piac nem nagy, mégis van minden, ezért szeretem. A termelők a saját portékájukkal jönnek, az áruk minősége összehasonlíthatatlan a bolti termékekével, és a termények nem utaztak több ezer kilométert, a magyar kistermelőket pedig mindig szívesen támogatom. A piaci vásárlói bázisát a helyi lakók adják, a hangulat így kifejezetten családias.

A Tigris utcai épületek sokfélék, és több stílus keveredik bennük, pont mint bennem! Századfordulós és az ötvenes években épült villák, nagy kerttel rendelkező házak, Bauhaus-épületek, de a szoci emeletes házak ugyanúgy láttatják az egykor előkelő hangulatú – erre ma is törekvő –, viszont emberléptékű stílusjegyeket. Az ősfák és óriástuják mögött meghúzódó kertekbe még most is belelátom a századfordulós családi majálisokat.

Tigris utca

Kedvenc kertem Marton László szobrászművész egykori műtermének a kertje, ami tele van a szobraival. A Tabánban kiváló a kutyás közösség, ez is fontos szempont volt számomra, mivel Bambit, a kutyámat szinte minden nap kiviszem oda. Egy szelet erdő, dombos vidék – jó testmozgás neki és nekem is. Ráadásul nagyon szeretem az innen tárulkozó pesti látképet.

Tigris utca

Reggel, ahogy ébredezik a város, és este is különös hangulata van a városi fények miatt: az Erzsébet téri óriáskerék, a Március 15. téri templom és az egész belváros fénye keveredik a budai Vár fényeivel. A Czakó utcai sportpálya a kerületi lakosoknak ingyenesen használható futó- és sportpályát, sporteszközöket, és fedett pingpongasztalokat is biztosít, szóval van itt minden, amire szükség van. Nekem már csak egy dolog hiányzik: egy színház, viszont akkor tényleg ki sem tenném a lábam a Naphegyről!

Tigris utca

Fotó: CJ, nyitókép – Panamy

Olvasd el a sorozat korábbi cikkeit ITT!