Nagy-Britannia egyik legnagyobb régészeti rejtélye a Stonehenge. Számos elmélet született már arról, vajon miért emelhették a különös sziklaformációt – közülük a legelfogadottabb talán az, amely szerint az istenek tiszteletére emelték, ám senki sem tudja biztosan, miért fektethettek a hely kialakításába annyi időt és energiát Nagy-Britannia ősi lakói.
Az építés első fázisa i.e. 3000. körül kezdődött, amikor a külső, kör alakú részt elhelyezték, ám a legfrissebb régészeti feltárások szerint az azt körülvevő területet már évszázadokkal előtte is szent helyként használták.
Ezer évvel később a belső kör gránittömbjeit helyezték el. I.e. 1500 körül pedig a Stonehenge központi szikláit húzták a helyükre, és felépítették a hármas köveket (a két függőleges kőtömbből és a tetejükre helyezett harmadik, vízszintes kőtömbből álló formáció). Az ötszáz évvel korábban elhelyezett köveket áthelyezték, belül patkó alakban állították fel őket, és oltárt helyeztek a középpontjába. A külső körben pedig az öt hatalmas hármaskő helyezkedett el szintén patkó alakban. Ezek közül ma három ép, a másik kettőből már csak egy függőleges homokkőtömb maradt.
Minden évben a Stonehenge-nél tartják az év egyik legnagyobb nyári napfordulós ünnepségét az év leghosszabb napján. Több ezren érkeznek ilyenkor a romokhoz, hogy a Gyógyító-kő mögül nézzék a napfelkeltét. A koronavírus-járvány miatt idén biztosan nem lesz ilyen ünnepség, ezért az English Heritage, az angol kulturális örökségvédelmi hivatal online közvetíti június 21-én a napfelkeltét a Stonehenge-től. „Bízunk benne, hogy az élő közvetítésünk segít kapcsolódni az év egyik legkülönlegesebb napján az embereknek ehhez a spirituális helyhez és egymáshoz. Jövőre pedig talán már együtt ünnepelhetünk” – mondta Nichola Tasker, a Stonehenge igazgatója.
Olvastad már?
Forrás: The Lonely Planet
Fotó: Unsplash
