Egész Európában lazítják a kijárási korlátozásokat, és lassan eljön az idő, amikor eldönthetjük, hogy véget vetünk az önkéntes karanténunknak. Ehhez a döntéshez persze információkra van szükségünk, amelyek lehetnek hiányosak, tévesek is, ám mégis meg kell hoznunk a döntést. Ez pont olyan bizonytalan lesz, mint maga a koronavírus-járvány.
A bizonytalanság nem segít dönteni
Fontos megjegyeznünk, hogy nem mindenki töltötte izolációban, az otthonában az elmúlt heteket, hónapokat. Nemcsak az egészségügyi dolgozók, rendőrök és tűzoltók jártak dolgozni, de rengeteg ember volt úton azért, hogy nekünk legyen ennivalónk, elvigyék a szemetet, és megszereljék az internetet például, ha elromlik. Ám mégis rengeteg kérdőjel van azzal kapcsolatban, mennyire biztonságos kilépni a saját kis védőbástyánkból.
Mennyire terjedt szét a fertőzés? Hány ember halt meg? Mekkora eséllyel kapom el a fertőzést, ha gyakrabban megyek el otthonról? Megfertőzhetek másokat? Mekkora a kockázat, ha tartom a távolságot másoktól, maszkot viselek, és ha mások is viselnek maszkot?
Ezekre a kérdésekre a tudomány sem tudja a választ egyelőre. Az egészségünkkel kapcsolatos bizonytalanságok mellett a gazdasági kérdések is ugyanígy tele vannak képlékeny részletekkel, még a szakemberek sem mernek semmit jósolni az elkövetkező fél évre. Hogyan hozhatunk így jó döntést?
A döntéshozás tudománya
Szerencsére már sokan tanulmányozták a döntéshozás pszichológiáját bizonytalan élethelyzetekben. Sőt, már közgazdaságtani Nobel-díjjal is jutalmazták Daniel Kahnemant és Amos Tverskyt, akik az úgynevezett keretezés módszertanát leírták. Hiszen egy-egy döntés meghozatalánál a keretek a legfontosabbak.
Olvastad már?
Eszerint számos kérdésre válaszolnunk kell, mielőtt meghozunk egy döntést. A veszteségekre vagy a nyereségre fókuszálunk? Ha azt nézzük, mit nyerhetünk egy helyzeten, kevésbé kockáztatunk, ugyanakkor ha azt nézzük, mit veszíthetünk, az erősebben érint. Ezer forint veszteség fájóbb, mint amekkora öröm ezer forint nyereséggel jár.
Mi a helyzet a karanténnal?
Ha azt nézzük, mennyi pénzt veszítünk, mialatt az izolációban otthon kell töltenünk az időt, határozottan kockázatvállalóbbá tehet, és könnyebben döntünk úgy, hogy amint lehet, visszatérünk dolgozni. Viszont ha azt nézzük, mink van, és hogy a betegség kiszámíthatatlan lefolyású, akár életveszélyes állapotba is kerülhetünk, inkább a biztonságot választjuk, és otthon maradunk, míg meg nem találják a védőoltást vagy a mellékhatásoktól mentes gyógymódot.
Kiről szól a döntés?
Fontos tisztázni magunkban, hogy a döntésünk nem rólunk szól. A társadalomtudósokat is meglepte, hogy a kijárási tilalom ellen tüntetők mennyire a saját szempontjaikat hangoztatták.
Ilyenkor az emberek önmagukra fókuszáltak, valamire, amit elveszítettek.
„Azon gondolkodom, vajon az azóta történtek, a betegség miatt bekövetkezett több tízezer haláleset változtatott-e a gondolkodásukon? – tette fel a kérdést dr. Ira Hyman, a Duke Egyetem pszichológus professzora. – Szerencsére annál azért több választásunk van, mint hogy otthon maradunk, vagy a hajvágás a legfontosabb az életünkben, és úgy teszünk, mintha nem lenne járvány.” Természetes, hogy aggódunk az egészségünk miatt és ugyanígy aggaszt az anyagi helyzetünk is. Ám így olyan döntéseket kell meghoznunk, amelyek egyáltalán nem könnyűek. Mennyit maradjak otthon? Mikor a legbiztonságosabb kimenni? Viseljek maszkot?
A szituáció nagyon hasonló mindannyiunknál, ám ahogy nincs két egyforma ember, két egyforma válasz sem lesz. A tudomány azonban abban biztos, hogy a kockázatosabb megoldás mellett döntünk, ha a saját igényeinkre és az anyagi javakra fókuszálunk, viszont ha az egészségünket és az emberi életek megmentése van a figyelmünk középpontjában, sokkal inkább a biztonságos utat választjuk. Ám a felelősség mindkét esetben a miénk.
Olvass tovább!
Forrás: Psychology Today
Fotó: Unsplash
