Hogyan küzdjünk meg a leküzdhetetlennek tűnő bizonytalansággal?

2020. április 26.
A koronavírus-járvány miatti szorongást a mindent átható bizonytalanság teszi különösen erőssé. Ám korántsem vagyunk olyan eszköztelenek a pandémia keltette érzésekkel szemben, mint gondolnánk. Koncentráljunk azokra a dolgokra, amiket irányíthatunk, és lehetőleg mindig csak egyre.

1939-ben az Oxford Egyetemen, a világméretű krízis közepén C.S. Lewis író-gondolkodó tartott egy beszédet, amelyet érdemes felidézni napjainkban is. Nem az a lényeg, mutatott rá, hogy a világháború kitörése hirtelen törékennyé tette az emberi életet. Ehelyett inkább az, hogy az emberek ráébredtek, hogy mindig törékeny volt. „A háború nem teremt teljesen új helyzetet. Egyszerűen olyannyira súlyosbítja a folyamatosan meglévő emberi szituációkat, hogy már nem tudjuk többé ignorálni őket. Az emberiség mindig is a szakadék szélén táncolva élte az életét. Hiba, ha a háborút a normális élettel hasonlítjuk össze. Az élet sosem volt normális.”


Katasztrófa az elmében

Az erős kollektív szorongás nem könnyíti meg, hogy az egyes emberek megtalálják saját lelki békéjüket és megnyugvásukat, mivel fogalmunk sincs, mikor és hogyan ér véget a járvány, meddig tart a bizonytalanság.

Minden rossz hírt, legyen akármilyen apró is, hajlamos annak bizonyítékául venni az elménk, hogy a világban egységesen és abszolúte minden szörnyűséges.

Ha nem tudjuk, mit hoz a holnap, könnyen a fantáziánk tölti ki a lyukakat, a fantázia világa pedig határtalan. Könnyen elképzeljük, hogy a dolgok határtalanul rosszabbá válnak például. Ezt hívja a pszichológia katasztrofizálásnak: minden rossz hírt, legyen akármilyen apró is, annak bizonyítékául vesz elménk, hogy a világban egységesen és abszolúte minden szörnyűséges. És nem tudjuk, mikor lesz vége.

A bizonytalanság legyőzhető

Lisa Marchiano pszichológus szerint az első és legfontosabb dolgunk a bizonytalanság leküzdéséhez, hogy a figyelmünket olyan dolgokra irányítsuk, amik visszahoznak a véges világunkba. Azokat a dolgokat lássuk meg, amelyek kézzel foghatók és jelen vannak az életünkben, konkrét dolgok, amelyeket irányíthatunk. „Ahelyett, hogy el akarnánk űzni, inkább tolerálható mértékűvé akarjuk csökkenteni a bizonytalanságot. Ez megváltoztatja a viszonyítási pontokat az életünkben. Ne akarjunk valamit megjavítani, aminek a megjavításához nincs elég erőnk.”

Olvastad már?

Szabjunk gátat a fantáziánknak

Az összes működőképes megküzdési stratégia tulajdonképpen ugyanarra az alapvető lépésre épül: a figyelmünket konkrét dolgokra terelni a gáttalan fantáziálás helyett. Be vagyunk zárva az otthonunkba (bizonytalan ideig), ezért építsünk fel egy működő napi rutinrendszert a hétköznapokra és hétvégékre. („Még ha utáljuk is a munkánkat, ezúttal hasznos, hogy minden nap reggel kilenctől délutánig valahol máshol kell lennünk fejben” – mutatott rá a pszichológus.)
A testmozgás is erősen ajánlott. Nemcsak azért, mert erősíti az immunrendszert, hanem azért is, mert örömhormonokat szabadít fel, amelyek oldják a szorongást.

Hallgassuk meg a szorongásunkat

Nagyon jól működhet, ha eltereljük a figyelmünket a szorongásunkról. Ám a buddhista pszichológia szerint még hatásosabb, ha a rossz érzéseket keltő dolgokra fókuszálunk időnként. Kenneth Folk meditációs tréner azt javasolta, hogy szigorúan meghatározott ideig forduljunk minden figyelmünkkel azokra a dolgokra, amelyek kellemetlen érzéseket keltenek bennünk. Majd ezután végezzünk légzőgyakorlatot: lélegezzünk be, míg négyig számolunk, majd ugyanennyi idő alatt lélegezzünk ki az orrunkon. Ismételjük meg ezt hétig, majd nyolc számolásig tartó be- és kilégzéssel is. Így feloldhatjuk a szorongásokat a meditációs tréner szerint.


Haladjunk egyenként

Bár remek ötletnek tűnik összeírni minden olyan teendőt, amelyet már régóta halogattunk, és most, hogy kényszerűen be vagyunk zárva otthonunkba, akár el is intézhetnénk. Ez azonban csalóka dolog a pszichológus szerint. A hosszú lista akár egy újabb szorongás forrása is lehet, ha nem haladunk úgy a teendők kipipálásával, ahogy elvárnánk magunktól. Ehelyett mindig egy teendőt válasszunk ki, írjuk fel egy post-it-re, majd következhet az újabb papírfecni, ha végeztünk az előzővel. A hosszú listával ellentétben az egyre gyűlő jegyzetlapok a büszkeségünket és önértékelésünket javítják majd ahelyett, hogy a szorongásunkat táplálnák.

Az élet értelme

Ahogy a szorongásunk csökken, akár még azt is tisztábban láthatjuk a krízis hatására, hogy mi számít igazán, mi a szerepünk? Ez nem változtatja meg a tényt, hogy senki sem tudja, mit hoz a holnap, ugyanakkor az biztos, hogy az élet megy tovább, akár úgy is, hogy minden a lehető legjobban alakul. Ahogy Lewis mondta: „Ha az ember addig halogatta volna a tudás és szépség keresését, míg minden biztonságos nem lesz, a keresés sosem kezdődött volna el.”

Olvass tovább!

Forrás: The Guardian
Fotó: Unsplash