Vegyünk olyan embereket, akiket mindenki ismer és akikről mindenki – vagy legalábbis az, aki követik a sztárpletykákat – tudja, kikkel randizik. Itt van például Taylor Swift, aki már fel is háborodott amiatt, hogy egy nőt megbélyegeznek a volt párjai miatt, egyenesen szexistának nevezve az ilyesfajta ítélkezést, mivel a férfiakkal szemben általában pont ennek ellenkezője tapasztalható.
Az énekesnőnek van is némi igaza ebben. Sőt, ha a kutatások eredményeit nézzük, nagyon is számít, hány exe van egy férfinak: a korábbi kapcsolatok száma ugyanis vonzóbbá vagy kevésbé vonzóvá teheti a férfit. És nem, a több kapcsolat nemhogy vonzóbbá, hanem inkább kevésbé attraktívvá teszi a férfit. A tudomány jelen állása szerint az 1-2 volt partner az optimális egy férfi esetében.
Az viszont tény, hogy a hosszú távú múltbéli kapcsolat hatalmasat dob egy férfi vonzerején. Ha legalább egy ilyen több éves kapcsolatot fel tud mutatni valaki, számíthat rá, hogy több nő találja majd vonzónak. Szóval Taylor Swiftnek lehet, hogy igaza van abban, hogy a férfiakat is szigorúbban kellene megítélni, ami a randi előéletüket illeti.
Miért törődünk az exekkel?
Jelent bármit is, kivel randizott a szerelmünk előttünk? Miért foglalkozunk az exekkel egyáltalán?! Bizonyított tény, hogy minél többször szakított valaki, annál könnyebben lép ki a jövőben egy kapcsolatból, annál kevésbé köteleződik el. (Ezért nem olyan vonzó, ha egy férfinek hadseregnyi exe van.) Egy másik feltevés szerint a szakítással járó érzelmi stressz soha nem múlik el teljesen. Magunkkal hordozzuk a negatív érzéseket, továbbvisszük a következő kapcsolatokba és figyeljük a jeleket, mert nem akarunk újabb csalódást. Ugyanakkor az érzelmi csomag csökkenthető, ha valóban jó oka volt a szakításnak. Minél jobban utáljuk az exünket a szakítás után, annál könnyebben túltesszük magunkat rajta érzelmileg.
Női szolidaritás?
Egy friss kutatás eredményei szerint a fiatal nők nagyra értékelik más nők véleményét az ismerkedés során. Ennek hátterében az állhat, hogy ha valakinek még nincs nagy tapasztalata a randizásban, a társadalmi rálátás – ahogy más nők látják a kiszemelt férfit – segíthet abban, hogy hozzájuk illő párra leljenek.
Ha egy férfi, akinek már volt hosszú távú kapcsolata, vonzóbb, akkor egy jelenleg is hosszú távú kapcsolatban élő férfi még vonzóbb.
Igen, a házas, családos férfiak sokkal kelendőbbek, mint a szinglik. Ezt számos tudományos kutatás is bizonyította, melyek között olyan is volt, ahol nem képeket, hanem élő embereket vontak be a hatások vizsgálatára. A gyakorlatban azonban ez nem jelenti azt, hogy egy egyedülálló nő házas férfit keresne, hiszen alapvetően tudja, hogy nem elérhető. A társadalmi hatások – mint a házasságon kívüli kaland kockázata és tabu jellege – hozzájárulhatnak a vonzalom ellensúlyozásához.
Hasonló a hasonlóval
Az egyik oka annak, hogy az emberek folyton hasonló emberrel kezdenek kapcsolatot, hogy általában ugyanott ismerkednek: kollégák, egyetemi barátok között vagy vallási, esetleg szabadidős közösségekben. Emiatt alakulhat úgy, hogy mindig hasonló iskolázottságú, politikai nézetű vagy személyiségű emberbe futnak bele. Ám ez azt is jelenti, hogy saját magunkhoz is hasonló párt választunk, hiszen mi is tagjai vagyunk ezeknek a közösségeknek.
Változik az ízlés?
Az exek szelleme azonban más módon is velünk marad. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az ízlésünk idővel változik a párválasztásban is, talán ahogy egyre idősebbek leszünk, más tulajdonságok válnak fontossá. Ám a kutatások szerint nem a korunk és bölcsebbé válásunk, hanem a szakítások változtathatják meg az ízlésünket.
Amikor szakítunk, átírjuk az ideális partnerről alkotott képet a fejünkben.
Míg a kapcsolat a bizonyítéka annak, hogy a párválasztásunk helyes volt, addig az egyedüllét azt bizonyítja számunkra, hogy mégsem a megfelelő képet alkottuk meg magunkban. A szakítás tehát a megfelelő időpont annak újragondolására, milyen embert is keresünk.
Forrás: BBC Future Fotó: Getty Images