Az utóbbi években egyre többször találkozunk a várandósság kifejezéssel, ami a terhesség szót hivatott leváltani a közbeszédben. A pozitív hozzáállás fontos, és a szavainknak ereje van, emellett azt is tudjuk, a gyermekvárás számos pillanatban valóban teher és nehézség testi és lelki oldalról egyaránt – még a legnagyobb öröm és boldogság közben is. A gyermekvárás időszakának romanticizálása helyett egyre gyakrabban vesszük észre, hogy női csoportokban valódi és őszinte párbeszéd zajlik, ami egyben az esetleges nehézségek kendőzetlen beismerését is jelenti, valamint a szembenézést. Az érzelmek minden spektruma helyénvaló és elfogadható. Az anyává válás az egyik legnehezebb és közben a legszebb feladat és küldetés.
Várandósság: egyszerre gyönyörű és kételyekkel teli
Egy várandós nő mindig két világban él, az egyik a kinti világ és annak történései, a másik a gyermekével kívülről láthatatlan együttlét, a vele való történésekre fordított figyelme. Ilyenkor már nem csak az számít, hogy egyéni szinten mit érez a kismama, mit gondol, mit él át. Minden hatással van a növekvő magzatra is. Zágoni Bettina perinatális szakember holisztikus módon tekint a gyermekvárás időszakára is: „Egy édesanya, aki szeretettel gondol a benne növekvő életre, mozgására reagál, belső monológjaival mesél neki, közelebb van a gyermekéhez, mint valaha a jövőben lesz. Ezt a tudattalanul is működő kapcsolódást úgy emelhetjük a tudatosság szintjére, hogy egyre inkább elfogadjuk, ketten élünk egy testben és mindent, ami körülvesz minket, ketten érzékelünk.”
A modern világban a tudatos családtervezés jó stratégia. Egy perinatális szakember a gyermek tervezésétől egészen a gyermek 3-4 éves koráig is kísérheti egy család életét, változatos módszerekkel segítve át az anyát egy-egy időszak lelki kihívásain. Bettina az elmúlt években több mint 8000 nőt kísért már az anyaság útján a pozitív megerősítéseket tartalmazó kártyáival és posztereivel, melyek számos szülészeti klinika falain is megtalálhatóak.
Egyre népszerűbb a szülésre bocsátó ceremónia, vagyis a „blessingway”, Az ünnepet a 37. várandóssági hét környékén javasolják megtartani. A 2-3 órás interaktív foglalkozás főszereplője a jövendőbeli édesanya, aki szeretett női körében lehetőséget kap arra, hogy meghitt hangulatban és biztonságos környezetben ünnepelje meg saját anyává válását. Ezek a felmenőktől örökölt rítusok jelentőséget és jelentést adtak a testi-lelki átalakulásoknak.
Fájó derék és álmatlan éjszakák
Jeges Jutka kismama és baba-mama tornaoktató több mint 25 éve tart mozgással kapcsolatos foglalkozásokat. „A kismamák speciális célcsoport, napi szinten sokkal jobban kell figyelni az egyéni sajátosságokra és hangulatokra. Ez óriási felelősség számomra.” A lelki felkészülés mellett a test karbantartása és szülésre való felkészítése is lényeges feladat. A has örömteli gömbölyödésével beköszönt a derékfájás és az éjszakai alvási nehézségek időszaka is.
Ha nincs semmilyen komplikáció a várandósság alatt, akkor érdemes rendszeresen sportolni, amihez kifejezetten kismamáknak szóló tornát ajánlanak a szakértők, ahol a várandós nő túlhajtás és teljesítési kényszer nélkül végezhetnek intenzív, állapotuknak megfelelő mozgást. Arról nem is beszélve, hogy a sporttal töltött időt egy olyan közösségben tölthetik, ahol a sporttársak szintén kismamák, így tabuk nélkül, bátran megoszthatják egymással tapasztalataikat és kérdéseiket, legyen szó akár a kellemetlenebb témákról, például az inkontinenciáról vagy épp a folyamatos puffadásról.
A nőből anyává válás: gyermekágyas időszak
A gyermekágyas időszak a női lét legtöbb kihívását jelentő időszaka. A szülés és az első találkozás álomszerű világából vissza kell érkezni a mindennapokba, fizikailag gondoskodni kell a gyerekről, miközben az édesanya teste is gyógyul, s bizony, néha fáj is. Bettina szerint ezt az időszakot is érdemes előre megtervezni, az apával és a családdal is megbeszélni, ki hogyan képzeli el ezt az életszakaszt.
„Az őszinte, erős párkapcsolat a legstabilabb bástyája a gyermekágyas időszaknak és az első éveknek” – mondja tapasztalatai alapján Zágoni Bettina. „Emellett fontos tudatosítani, hogy ilyenkor nemcsak kívülről érkező tanácsokra van szükségünk, hanem önmagunk megerősítésére, a hitre, hogy gyermekünk számára mi vagyunk a lehető legjobb édesanyák. Okkal választott minket! Természetesen az is megnyugtató, ha előre összegyűjtjük olyan megbízható és hiteles szakemberek elérhetőségeit, akikhez fordulhatunk kérdés esetén; például gyermekágyas dúla, szoptatási, hordozási tanácsadó vagy akár perinatális szaktanácsadó.”
Amikor pedig újra eljön a közösséghez való kapcsolódás igénye: baba és mama is együtt tornázhat. Ez a mozgás hasznossága mellett egy jó kikapcsolódás az anyáknak, lehetőség a hasonló élethelyzetben lévőkkel való ismerkedésre. Jeges Jutka így mesél tornáiról: „Míg a test feszül, a gond lazul, a fizikai tréning és mentális jóllét pedig kéz a kézben jár.”
A testmozgásnál fontos a fokozatosság. Fontos, hogy csak az orvos jóváhagyása után lehet visszatérni a rendszeres tornához. Jutka a visszatérés időzítésével kapcsolatban konzervatív, hisz a 6-12 hetes gyermekágyi pihenésben, függően attól, hogy hüvelyi szülés vagy császármetszés történt. Rendszerint biztatja az édesanyákat, hogy fogadjanak el minden segítséget, ne takarítsanak, vasaljanak, cipekedjenek, inkább figyeljenek a picire, magukra, a harmóniára, éljék meg nyugalomban, csendesen az első heteket. A baba körüli teendők, a vele való ismerkedés, az anyaság feladataira való hangolódás és a szoptatás épp elegendő feladat.
Fotó: Bakonyi Zsuzsa