Ki ne emlékezne a szexedukáció korai szakaszára, arra az időszakra, amikor megjelentek a szerelemről írt „lexikonok”, majd hamarosan az oktatásban is megjelentek előadások a témában. Sosem fogom elfelejteni, hogy a biológiatanárom a kétezres évek elején hogyan próbálta nekünk átadni a szexszel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Nemes egyszerűséggel elvitte az osztályt az iskola könyvtárába – csak itt volt videólejátszó az egész épületben –, majd végül elindított egy dokumentumfilmet az abortuszról, és a felvételen láthattuk, ahogy szó szerint kikaparnak egy magzatot. Megrázta az osztályt, de tizenöt évesen fogalmunk sem volt arról, hogy mit láttunk pontosan. Persze kíváncsiak lettünk és mindenki a maga módján próbálta kihámozni, hogy mi is történt azon a felvételen.
Szerencsémre a szüleim könyvespolcán rátaláltam Popper Péter egyik korai könyvére (1987-es kiadás), a címe: Lexikon a szerelemről. Kíváncsisággal lapozgattam, majd az „abortusz” kifejezéshez értem, de nem volt más, mint hogy lapozzak a „terhességmegszakítás” szóhoz. A könyv végében, a lap alján végül megtaláltam a választ, így szólt: egészségügyi miniszteri rendelet határozza meg, hogy mely esetekben kerülhet sor a terhesség művi megszakítására, melynek engedélyezését a terhes nőnek írásban kell kérnie az erre a célra létrehozott bizottságtól. Mit mondjak, nem lettem sokkal okosabb.
A kétezres évek elején még tabunak számított az abortusz és igazság szerint minden, ami a szexszel kapcsolatos. Ehhez képest ma videók tömkelege foglalkozik szexedukációval. Azt hihetnénk, hogy minden információ elérhető a fiatalok számára, hogy mire felébred bennük a kíváncsiság, válaszokat kapjanak az őket foglalkoztató kérdésekre, legyen szó a menstruációról vagy magáról a szexről, netán az abortuszról. De a valóság ennél árnyaltabb. Az információs zajban elvesznek a tények, a valódi tudás, és a fiatalok nehezen jutnak hozzá hiteles forrásokhoz a témában. Ez ellen pedig tenni kell valamit, hiszen ha van olyan tevékenység, amely szinte minden embert érint, akkor az a szex és az ehhez kapcsolódó kérdések.
Új szexuális jogokat a nőknek!
Meglepő módon éppen egy hatvanegy éves portugál férfi volt az, aki néhány napja kiállt az Európai Parlament elé, és hosszasan győzködte a döntéshozókat, hogy bővítsék ki a szexualitásra vonatkozó jogokat. Ennek része a hiteles szexedukáció, mind a hétköznapi fiatalok körében, mind a pedagógusok számára. Mindenekelőtt tehát tudniuk kell a kamaszoknak, hogy miről beszélünk, ha azt mondjuk: terhességmegszakítás, fogamzásgátlás, biztonságos szex és még hosszan sorolhatnánk.
Pedro Silva Pereira portugál politikus, európai parlamenti képviselő egészen pontosan egy dolgot szeretne, megváltoztatni az Európai Unió Alapjogait. A jogszabály-módosítási javaslat szerint „mindenkinek joga van a testi autonómiához, valamint ahhoz, hogy szabadon, tájékozottan, teljeskörűen és egyetemesen hozzáférjen a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz, valamint az összes kapcsolódó egészségügyi szolgáltatáshoz megkülönböztetés nélkül, beleértve a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférést is”. Mit mondanak erre az EU vezetői? A vita felkeltette a képviselők figyelmét, mi több, új lendületet adott a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságnak, amely arról számolt be, hogy Európában sokkal több nő küzd az abortusszal, szexuális panaszokkal, illetve szülészeti és nőgyógyászati erőszakkal, mint gondolnánk.
Az Európai Unió Igazságügyi Bizottsága szerint az EU-ban minden évben mintegy 450 000 nőt ér szexuális erőszak, azonban sok esetben ezek az esetek nem kerülnek bejelentésre. A megerőszakolt nők között vannak nélkülözők, hajléktalanok, de jómódú, párkapcsolatban élő személyek is. Hogy az erőszakos esetekből mennyi végződik abortusszal? Ezt homály fedi, mindenesetre azt tudjuk, hogy csak Magyarországon évente közel harmincezerre tehető a terhességmegszakítások száma. Igaz, a harmincezer nő között túlnyomó többségben vannak azok, akik nem az erőszak miatt, hanem más okokból döntenek a terhességmegszakítás mellett. Csakhogy az eljárás nem olyan egyszerű. Nehezíti, hogy gyakran maguk az orvosok tagadják meg a nők kérését, és nem vállalják a művi elhajtást.
Mint kiderült, ez más EU-s országokban is nagyon gyakori, ezért az új szexuális jogokkal foglalkozó törvény sürgeti a tagállamokat, hogy a Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022-es iránymutatásainak megfelelően teljes mértékben dekriminalizálják az abortuszt, illetve, hogy szüntessék meg az abortusz előtt álló akadályokat, és felszólítja Lengyelországot és Máltát, hogy helyezzék hatályon kívül az abortuszt tiltó és korlátozó törvényeiket és egyéb intézkedéseiket. A képviselők elítélik, hogy egyes tagállamokban az orvosok, sőt egyes esetekben egész egészségügyi intézmények „lelkiismereti” záradékra hivatkozva megtagadják az abortuszt, gyakran olyan helyzetekben is, amikor bármilyen késedelem veszélyezteti a beteg életét vagy egészségét.
A változás szele
Már látjuk, a világ döntéshozóit is foglalkoztatja a kérdés: miért is nincs joguk a nőknek az önálló döntéshez? Miért ne ítélkezhetne egy nő a saját teste és saját jövője felett? Minden jel arra utal, hogy ezekre a kérdésekre maga a jog fog választ adni. Az Európai Tanács képviselői szavazás után elfogadják a szexuális jogok kibővítését. Mit jelent ez a gyakorlatban? Az abortuszhoz való jog alapvető jog lesz mind a huszonhét tagállamban, ezenkívül mindenhol teljes mértékben dekriminalizálni kell az abortuszt, meg kell szüntetni a terhességmegszakítást ellenző csoportok uniós finanszírozását, illetve a hiteles szexuális és párkapcsolati oktatásnak mindenki számára elérhetőnek kell lennie.
Talán ezek most csak egyszerű szavaknak tűnnek, de gondoljunk bele, hogy nem olyan régen még azt sem tudtuk, hol találunk választ a szex-szelel kapcsolatos kérdéseinkre, ma pedig politikai vezetők sürgetik, hogy mindenki megfelelő tájékoztatást kapjon. A törvény elfogadása után az országok türelmi időt kapnak, ami azt jelenti, hogy nem fogják hétfőről keddre megszüntetni az abortuszellenes intézkedéseket, de abban biztosak lehetünk, hogy rövid időn belül a jog teljes mértékben a nők szexuális szabadsága mellett fog szólni. Tartsunk ki!
Mindig is téma volt
Érdekesség, hogy az abortusz egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációkban, például az ókori Egyiptomban és Görögországban is ismerték és gyakorolták a terhességmegszakítást. Általában természetes vagy mágikus eszközökkel, gyógynövényekkel (ópium, ergot) segítettek azoknak a nőknek, akik nem tudták vagy nem akarták vállalni a gyereket. Ugyanakkor régészeti leletek, ókori rajzok és festmények is tanúskodnak az abortusz korai gyakorlásáról, amikor is mindenféle egyszerű fémmel kezdték kikaparni a magzatot. A középkorra már köztudott volt, hogy hányféleképpen lehet megszakítani a nem kívánt terhességet, csakhogy a törvény megtiltotta az abortuszt, és súlyos büntetéseket szabtak ki azokra a nőkre, akik elhajtották a magzatot – többnyire megkínozták őket, míg sokakat halálra ítéltek. De ez nem állította meg, és az újkorban újra elfogadottá vált az abortusz, ezzel párhuzamosan az orvostudomány is nagyobb figyelmet szentelt arra, hogyan lehet biztonságosan megszakítani a terhességet. Ami a legmodernebb megoldást illeti, mára sok országban elfogadott a gyógyszeres abortusz (abortusztabletta). Magyarországon jelenleg tiltja a törvény ezt a módszert, mindenesetre az új EU-s törvény értelmében ez még változhat.
Fotó: Getty Images