Ismerd meg Jane Roe-t, akinek a legális abortuszt köszönhették az amerikai nők

2022. augusztus 01. |

Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága 49 év után hatályon kívül helyezte azt a Roe kontra Wade nevű határozatot, amely lehetővé tette, hogy az amerikai nők legálisan élhessenek az abortuszhoz való jogukkal. De ki is az a Jane Roe, aki mindezt „kijárta” a honfitársainak?

Jane Roe neve a mai napig egyet jelent a nők jogaiért folytatott állhatatos küzdelemmel, azt azonban kevesebben tudják, hogy az elszánt aktivista egy felvett névvel vált világhírűvé. Az igazi neve Norma McCovery. Mióta az Egyesült Államokban hatalmas visszalépés történt az abortusztörvény módosításával, egyre többet találkozhatunk a nevével a hírekben, azt viszont csak kevesebben tudják, ki is volt ő valójában?

Mutassuk be Jane Roe-t, aki már a 70-es években szembement az abortusztörvénnyel

Jane Roe (hátul) unokahúgát tartja a kezében

Harmadik terhességét szerette volna megszakíttatni

Nagyon nehéz gyermekkora volt, korán felhagyott a tanulással, majd javítóintézetbe került, amikor egy pincérnő rajtakapta, hogy egy másik lánnyal csókolózik. Sosem csinált problémát abból, hogy felvállalja, a saját neméhez is vonzódik. 16 évesen ment először férjhez, a házassága azonban nem volt hosszú életű, miután a férje bántalmazni kezdte, Norma beadta a válókeresetet.

Először 1965-ben lett anyuka, kislánya felügyeleti jogától azonban drog- és alkoholfogyasztás miatt megfosztották, a gyermek nevelését pedig Norma édesanyjára bízták. 1967-ben született meg a kisfia, akit egy szebb jövő reményében világrajövetelét követően azonnal örökbe is adott. Amikor 1969 őszén, alig 22 évesen harmadszor is várandós lett, szerette volna megszakíttatni a terhességét.

„Teljesen egyedül voltam, nem volt hol laknom és állást sem kaptam. Senki nem akart egy várandós nőt felvenni. Úgy éreztem, nincs a világon senki, aki segíthetne rajtam” – emlékezett vissza egy 1973-as beszélgetésben, majd hozzátette, hogy Texas államban abban az időben kizárólag akkor engedélyezték az abortuszt, ha a terhesség  komoly veszélyt jelentett az édesanya egészségére.

Álnéven vált a női szabadság szimbólumává

A tehetősebb nők titokban az érvényben lévő rendelkezések ellenére is végeztethettek terhességmegszakítást, teljesen nyilvánvaló volt azonban, hogy Norma McCovery ezt nem engedhette meg magának. Két ügyvédnő, Sarah Weddington és Linda Coffee épp azért, hogy rávilágíthasson az abortusztörvény igazságtalanságára, pont egy olyan várandós nőt keresett, akinek társadalmi helyzetéből adódóan nem volt semmilyen lehetősége. Norma az ötödik hónapban járt, amikor megkereste a jogászokat és az abortusz lehetőségének reményében vállalta az együttműködést. Egyáltalán nem vágyott hírnévre és ismertségre, mindössze annyit szeretett volna, hogy biztonságos körülmények között szakítsák meg a terhességét.

Hogy megvédjék a személyiségi jogait, Jane Roe néven emlegették a tárgyalótermekben, amikor szembeszálltak Henry Wade kormányzóval, aki továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy Texasban illegális legyen a nyomós egészségügyi indok nélküli terhességmegszakítás. A két ügyvédnő azt szerette volna bebizonyítani, hogy a rendelkezések sárba tiporják a nők alkotmányos jogait – a bíróság ezt végül elismerte, az érvényben lévő abortusztörvény megszüntetésére vonatkozó kérésüket viszont elutasította. 

Mutassuk be Jane Roe-t, aki már a 70-es években szembement az abortusztörvénnyel

Jane Roe (jobbra) 1989-ben egy abortuszt támogató rendezvényen

Ők is és Wade kormányzó jogászai is fellebbezést nyújtottak be. Az akkor 26 éves Sarah Weddington 1971-ben tartott beszéde a kizárólag férfiakból álló esküdtszék előtt jóval több volt a nők jogai melletti felszólalásnál: minden amerikai alkotmányos jogáért szót emelt, az esküdtek pedig 1973. január 22-én engedélyezték a terhességmegszakítást Texas államban is. 

Mivel a per éveken át tartott, Norma nem kapott lehetőséget az abortuszra, így 1970. június 2-án egy újabb kislánynak adott életet. A baba örökbefogadó szülőkhöz került. A ‘80-as évekig még a közvetlen környezete előtt is titkolta, hogy ő lenne a sokat emlegetett Jane Roe, később azonban megelégelte a rejtőzködést és büszkén vállalta fel kilétét. Az elkövetkező 15 évben elszántan harcolt a nők jogaiért és azért, hogy lehessen választási lehetőségük.

Így végződött a története

1995-ben fontos döntést hozott: bejelentette a visszavonulását, mint aktivista, mert megtért és a hite szerint nem tudott többé, kiállni az abortusz mellett. 1998-ban így nyilatkozott: „Az életem hátralévő részét arra kívánom fordítani, hogy eltöröltessem az egyezményt, ami a nevemet viseli.” Beadványban is kérelmezte a törvény semmissé tételét, a bíróság azonban nem adott ennek helyet.

Idővel fény derült arra, hogy Normából nem a megtért hívő beszélt, hanem sokkal inkább a piszkos anyagiak: nem sokkal 2017-es halála előtt egy megdöbbentő videóban beismerte, hogy a szíve mélyén sosem pártolt el az abortusz mellett döntő nők mellől és mindig is egyetértett azokkal az eszmékkel, amelyek mellett már a ‘70-es években kiállt.

Fotó: Getty Images

Ezt láttad már?

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

„A metaverzumnak a valódi világ kiterjesztésének, nem pedig a helyettesítésének kéne lennie” – nőként formálja a web3 jövőjét Tábor Andrea bitcoin

„A metaverzumnak a valódi világ kiterjesztésének, nem pedig a helyettesítésének kéne lennie” – nőként formálja a web3 jövőjét Tábor Andrea