Az első mérföldkő Párizsban volt, 1900-ban, amikor az első 22 nő részt vett az olimpián tenisz, lovaglás, golf, vitorlázás és criquet sportágakban. Idővel a mentalitás fejlődött, és hála számos női aktivistának és inkluzív intézkedésnek, 2024 nyarán ugyanott, Franciaország fővárosában fogja elérni az olimpiai játékokon az 50 százalékos arányt a női versenyzők száma.
A párizsi kezdetek után, az 1910-es stockholmi játékokon a nők már törvényesen is részt vehettek az olimpián, számos kritika és ellenvetés ellenére. Két úszóversenyen, illetve búvárkodásban versenyezhettek. A nők száma ekkor összesen 2%-a volt az összes résztvevőnek.
Az elmúlt 25 évben kulcsfontosságú változtatások mentek végbe. Megnyílt a jelentkezés lehetősége új sportágakra; Tokióban már kétszer annyi sporteseményen vehettek részt nők, mint 2016-ban Rióban. A 2018-as téli olimpiai játékok óta a nők és férfiak médiamegjelenése közti szakadék is egyre szűkül.
Az olimpiai játékokban résztvevő nők száma jelentősen megnőtt: 1996-ban még 34% volt az arány, de 24 évvel később, Tokióban már 48% volt az új rekord. A kiemelkedő részvételi arányon túl a tokiói játékokon egy új szabályt is hoztak, ami szerint a nyitó ceremónián minden országból egy férfinak és egy nőnek közösen kell menetelnie a nemzeti zászlóval. A nemzeti olimpiai bizottságok 91%-ának sikerült női zászlóhordót küldenie.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szerint nem elegendő a számbeli egyenlőség a versenyzők körében. Példát kell mutatni és hirdetni az esélyegyenlőséget, akár a sportban, akár azon kívül, a különféle pozíciókban. Ezzel világszerte befolyásolni lehet a női-férfi egyenlőségi mozgalmakat.
1996-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azt a szabályt hozta, hogy minden nemzeti bizottságban a vezető pozíciók minimum 10%-át nők kell, hogy elfoglalják 2000-ben. 2005-re ez az arány 20%-ra nőtt, majd 2020-ra 30%-ra. Ma már a legtöbb nemzeti OB-nál fele-fele az arány. Az NOB elkezdte világszerte kezdeményezni a nőknek szánt fórumokat és képzéseket, hogy bátorítsák az alacsonyabb pozícióban dolgozó nőket, hogy pályázzanak vezető és döntéshozó posztokra.
Ma a téma nagyobb teret nyert, mint valaha, és majdnem 25 évvel az első elhatározás után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság meghirdette az „Agenda 2020+5” stratégiát, melynek célja a sokszínűség, az egyenlőség és a befogadás erősítése az olimpiai mozgalomban. A NOB 21 nemi egyenlőségről és elfogadásról szóló pontot fogalmazott meg a 2021-2024-es időszakra. Ezek a pontok a már elért célokra építenek, és a fejlődés felgyorsítására összpontosítanak. Céljuk, hogy bevonják nem egyedül a nemzeti olimpiai bizottságokat, hanem a különféle nemzetközi sportszervezeteket és klubokat is.
Forrás: Olympics.com Szerző: Gabányi Kinga Fotó: Getty Images