- ADHD-val tévesztik össze sokan a poszttraumás stressz szindróma vagy az alvászavarok miatti tüneteiket.
- Hogyan diagnosztizálható valójában az ADHD?
- Mutatjuk, hogyan vehetjük észre, hogy esetünkben nem ADHD-ról van szó.
Rekordszámú gyereket és felnőttet diagnosztizálnak az utóbbi években ADHD-val, azaz figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral. Tévesen. Különösen a felnőttek esetében nagy az esély rá – főleg, ha magunkat diagnosztizáljuk ADHD-val –, hogy sokkal hétköznapibb okok állnak a tüneteink mögött.
Milyen más problémák okozhatnak olyan tüneteket, amit tévesen ADHD-nak tulajdonítanak? Hogyan fedezhető fel a különbség?
Ezekkel a problémákkal tévesztik össze gyakran az ADHD-t
1. Bipoláris zavar
Van több olyan ADHD-tünet is, mint például a lobbanékonyság és a figyelemhiány, ami jelen van a bipoláris személyiségzavarnál is. „A bipoláris zavarnál lehetnek olyan periódusok, melyek az ADHD lehetőségét vetik fel” – magyarázta Dr. Naomi Murphy pszichiáter. Ezek között gyakoriak az alábbi tünetek:
- Impulzivitás
- Kiszámíthatatlan viselkedés
- Könnyen elterelhető a figyelem
A nagy különbség az, hogy a bipoláris zavar esetén vannak időszakok, amikor ezek a tünetek nincsenek jelen. Ebből tudható, hogy nem ADHD-ról van szó.
2. Poszttraumás stressz szindróma (PTSD)
„Nagyon gyakori, hogy a poszttraumás stressz szindrómát tévesen ADHD-nak diagnosztizálják – mutatott rá Dr. Louise Goddard-Crawley pszichológus. – A PTSD által okozott túlzott éberséget tévesztik össze az ADHD hiperaktivitásával, ám előbbit a szorongás és a folyamatos fenyegetettség érzete hajtja.”
Mind a PTSD és az ADHD esetében jelen van a lobbanékonyság és az érzelmi szabályozás problémája. Viszont a PTSD esetében ezek egy traumához köthetők, míg az ADHD-nál nincs ilyen triggeresemény.
3. Autizmus
A Bathi Egyetem pszichológiaprofesszora, Dr. Punit Shah szerint az autizmus és ADHD is mutathat viselkedésbeli és kognitív hasonlóságokat. „A különbség abban érhető tetten, hogy az autizmus sokkal inkább a társas helyzetekben és kommunikációban okoz nehézségeket, a hiperaktivitás pedig sokkal jellemzőbb az ADHD-ban. Viszont lehet átfedés a kettő között, ami nehezíti a diagnózist.”
Az egy dologra való erős fókusz, a rugalmas és gyors váltás képessége a különböző helyzetekben mindkettő tipikustól eltérő idegrendszeri fejlődési zavarnál jelen lehet.
4. Szenzoros feldolgozási zavar (SPD)
Ez a probléma az agyunk különböző érzékszerveinkből származó információinak feldolgozását érinti. Általában már gyerekkorban észrevehető, amikor egy gyerek nehezen viseli el a hangos osztálytermet, az idegrendszere egyszerűen túltelítődik vele, elfárad tőle. A szakember szerint ezt a problémát is gyakran tévesen ADHD-nak diagnosztizálják.
Az SPD esetében a hiperaktivitás és a figyelem hiánya a szenzoros túltelítődés következménye, valamilyen kifejezett inger váltja ki. Míg az ADHD esetében ez egy viselkedési mintázat, ami belülről jön.
5. Szorongás és/vagy depresszió
Depresszió vagy szorongásos zavar is okozhat ADHD-hoz hasonló tüneteket
Meglepő, de a szorongásos zavar tünetei is összetéveszthetők az ADHD-val. A nyugtalanság, koncentrációs nehézségek, ingerlékenység jellemző a szorongásra és az ADHD-ra is. Ahogy a fókusz hiánya, kevés energia és rossz koncentráció megvan a depresszióban is.
6. Hipoglikémia
Az alacsony vércukorszint (hipoglikémia) és az ADHD között is van átfedés. Jó hír, hogy a hipoglikémia étrenddel jól kezelhető, így ha tartjuk az életmódbeli előírásokat, az ADHD-szerű tünetek sem jelentkeznek.
7. Alvászavarok
A pszichiáter szerint gyakori, hogy az alvászavarok állnak az ADHD-ra utaló tünetek mögött. Az alvási apnoé vagy más alvásproblémák álmosságot, figyelemhiányt és ingerlékenységet okozhatnak napközben, amit tévesen diagnosztizálhatnak ADHD-ként.
Forrás: The Telegraph, fotó: Getty Images, Unsplash
