- „A légúti vírusok olyanok, mint egy erős szél, amely újra fellobbantja a lángot” – fogalmazott a kutatás egyik vezetője.
- A COVID- és influenzafertőzések fellobbanthatják a nyugalomban lévő ráksejteket, különösen a tüdőben.
- A kutatók szerint a gyulladásos immunválasz – nem maga a vírus – lehet a fő kiváltó tényező.
A tudósok régóta próbálják megfejteni, miért térnek vissza bizonyos rákbetegségek évekkel a gyógyulás után. Korábbi bizonyítékok szerint a stressz, a krónikus gyulladás és a hormonális változások is képesek felébreszteni az alvó sejteket.
Most azonban egy új, a Nature orvosi folyóiratban megjelent tanulmány kimutatta: a közönséges légúti vírusok – így a COVID és az influenza – is újraindíthatják a szunnyadó mellráksejteket a tüdőben, és akár két héten belül áttéteket okozhatnak. (Bár korábbi vizsgálatokban azt figyelték meg, hogy maga a vírus akár el is pusztíthatja a rosszindulatú daganatsejteket.)
Miért éledhetnek újra a ráksejtek?
Nem feltétlenül maga a vírus, hanem az immunrendszerünk reakciója a ludas. Amikor megbetegszünk, a szervezet úgynevezett citokineket szabadít fel a gyulladás miatt, amelyek segítik a kórokozó elleni harcot. Ugyanakkor ezek az anyagok sajnos a ráksejtek újbóli aktiválódásához is hozzájárulhatnak.
A kutatók egereket fertőztek meg SARS-CoV-2-vel és influenzával. Mindkét vírus hatására a tüdőben lévő szunnyadó ráksejtek mozgásba lendültek, néhány nap alatt osztódni kezdtek, majd két héten belül áttétes gócok alakultak ki.
Julio Aguirre-Ghiso rákkutató, a tanulmány vezető szerzője így fogalmazott: „Ezek a sejtek olyanok, mint a tábortűz parazsa. A légúti vírusok pedig olyanok, mint az erős szél, amely ismét lángra lobbantja őket.”
Mit láttak a pandémia alatt?
A COVID-járvány idején több tanulmány is megerősítette: a mellrákos betegek nagyobb kockázattal néztek szembe, ha elkapják a vírust.
- Az egyik kutatás szerint a COVID-fertőzött mellrákos betegek halálozási kockázata kétszerese volt a fertőzést elkerülőkéhez képest.
- Más adatok szerint a fertőzöttek 50 százalékkal nagyobb eséllyel alakítottak ki tüdőáttéteket.
Dr. Jennifer Wall Forrester, a Cincinnati Egyetem infektológusa szerint az összefüggés soktényezős, és további kutatásokra van szükség, de az új eredmények komoly támpontot adnak.
A folyamat visszafordítható, de nem veszélytelen
A légúti fertőzések – így a koronavírus is – további kockázatot jelenthetnek a mellráktúlélőknek
Érdekes módon a vizsgálatokban a ráksejtek ismét nyugalomba kerültek, miután a fertőzés lezajlott. De a kutatók szerint ezek a sejtek már „éberebbek” voltak, így nagyobb eséllyel aktiválódhattak újra a jövőben. Vagyis minden újabb fertőzés újabb kockázatot jelenthet.
Amikor az egerekben a citokinek hatását blokkolták, sokkal kevesebb sejt ébredt fel – ami arra utal, hogy ez a gyulladásos válasz kulcsfontosságú tényező.
Mit jelent mindez a mellrákból felépülőknek?
Dr. Karishma Kollipara mellsebész hangsúlyozza: ezek az eredmények egyelőre állatkísérleteken alapulnak, de így is fontos üzenettel bírnak. A megelőzés létfontosságú, különösen azoknál, akik már átestek áttétes betegségben.
Ezért különösen fontos, hogy:
- naprakészen tartsuk védőoltásainkat,
- rendszeresen mossunk kezet,
- légúti tünetek esetén időben forduljunk orvoshoz,
- szükség esetén viseljünk maszkot, hogy védjük a sérülékenyebb betegeket.
Bár sok a nyitott kérdés, a COVID és az influenza nemcsak átmeneti kellemetlenséget jelenthetnek sokak számára. A mellrák túlélői számára akár a betegség kiújulásának kockázatát is növelhetik, ezért a megelőzés és az óvatosság életmentő lehet, különösen most, hogy idén ősszel ismét mintha erősebb tünetekkel jelentkezne újra a koronavírus.
Forrás: Huffington Post, fotó: Unsplash/A.C., Resource Database, Curated Lifestyle
