- A bélmikrobiom az élet első napjaiban alapozza meg az immunrendszer működését.
- Kimutatható hatással van a baba későbbi egészségére a születés módja, ám meglepő csavarral.
- Az első ezer nap egy kritikus időablak, amely évtizedekre hatással van az egészségre.
Kevés dolog tűnik annyira jelentéktelennek az újdonsült szülők szemében, mint a pelenkában landoló első széklet. A kutatók azonban ma már egészen másként tekintenek erre a pillanatra.
Az elmúlt években ugyanis egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a baba életének első napjaiban kialakuló bélmikrobiom hosszú távon befolyásolhatja az immunrendszer működését, a fertőzésekkel szembeni ellenállást, sőt akár a krónikus betegségek kockázatát is.
A Baby Biome kutatás tanulságai
2017-ben a londoni Queen’s Hospital patológiai laboratóriumában naponta több tucat apró csomag érkezett. Mindegyikben egy gondosan becsomagolt minta lapult: újszülöttek széklete, amelyet szülők gyűjtöttek be a pelenkákból.
Ezek a minták képezték a Baby Biome kutatás alapját, amelynek célja az volt, hogy feltérképezze, miként hat a bélmikrobiom a gyermekek későbbi egészségére.
A kutatás során 2016 és 2017 között 3500 újszülött székletmintáját elemezték. Bár a mennyiség önmagában is figyelemre méltó volt, az eredmények még ennél is beszédesebbek (és meglepőbbek) lettek.
Az első napok mikrobiológiai fordulópontja
„Születéskor gyakorlatilag steril állapotban vagyunk” – magyarázza Nigel Field, a University College London fertőző betegségekkel foglalkozó professzora, a Baby Biome projekt vezetője. A valódi bélbaktérium-összetétel csak a születést követő harmadik-negyedik napon kezd kirajzolódni.
Ez az időszak kulcsfontosságú, mert ekkor indul meg a bél kolonizációja, vagyis a baktériumok tartós megtelepedése.
A bélmikrobiom több trillió baktériumból, gombából és vírusból áll, amelyek felnőttkorban segítik az emésztést, vitaminokat állítanak elő, védelmet nyújtanak a kórokozókkal szemben, sőt egyes kutatások szerint az idegrendszer működésére is hatással vannak.
Az egyensúly felborulása ugyanakkor összefüggésbe hozható szív- és érrendszeri betegségekkel, cukorbetegséggel, elhízással és gyulladásos bélbetegségekkel is.
Az immunrendszer építészei
Archita Mishra, a Sydney-i Egyetem kutatója szerint az elsőként megtelepedő mikrobák olyanok, mint az immunrendszer építészei.
- Ők tanítják meg a szervezetet arra, mi számít veszélyesnek és mi ártalmatlannak.
- Meghatározzák, hogyan reagál a gyermek az oltásokra,
- mennyire hajlamos allergiára,
- és milyen hatékony a bélfal védőfunkciója.
Mishra hangsúlyozza: az élet első ezer napja egy olyan érzékeny időszak, amelynek hatásai akár évtizedekig is fennmaradhatnak.
A születés módja számít
A bélflóra kialakulása nagyban függ a születés módjától
A kutatások szerint a bélmikrobiom kialakulásában meghatározó szerepe van annak, hogyan jön világra a baba. A hüvelyi úton született csecsemők bélflórája jelentősen eltér a császármetszéssel világra segített babákétól.
Steven Leach, az ausztrál New South Wales-i Egyetem mikrobiom-szakértője szerint a természet meglepően kifinomult módon oldja meg a baktériumok átadását, és nem úgy, ahogy sokáig gondolták. A születés során a baba főként az anya bélrendszeréből származó baktériumokkal találkozik, nem pedig a hüvelyflórával, ahogy azt korábban hitték.
Három kulcsbaktérium és a jövő
A Baby Biome vizsgálatok kimutatták, hogy az első héten általában három baktériumfaj valamelyike válik dominánssá:
- Bifidobacterium longum
- Bifidobacterium breve
- Enterococcus faecalis
Hüvelyi szülés esetén jellemzően az első kettő jelenik meg, míg császármetszés után gyakrabban az E. faecalis, amely kórházi környezethez köthető és legyengült immunrendszer esetén problémát okozhat.
Bár az eltérések nagy része egyéves korra kiegyenlítődik, a korai előnyök mérhetők.
Azoknál a babáknál, akiknél a B. longum volt túlsúlyban, feleakkora eséllyel fordult elő légúti fertőzés miatti kórházi kezelés az első két évben.
Miért véd a jó baktérium?
Ahhoz, hogy ezt megértsük, alá kell merülnünk a tudományos kifejezések közé kicsit. Az anyatejben összetett cukrok találhatók, melyeket a baba saját emésztőenzimei nem képesek felhasználni. Viszont a Bifidobacterium fajok képesek lebontani, így a baba szervezetében hasznosulhat.
Az anyatej lebontása és hasznosulása is függ attól, hogyan alakul a kisbaba bélflórája
És hogy mi köze ennek az immunrendszerhez? A folyamat során úgynevezett rövid szénláncú zsírsavak keletkeznek, amelyek szabályozzák az immunválaszt, csökkentik a túlzott gyulladást, és segítenek az immunrendszer jobb működésében.
Emellett ezek a baktériumok oxigénmentesebb, savasabb környezetet teremtenek a bélben, ami gátolja a kórokozók elszaporodását.
Beavatkozzunk vagy ne?
A felismerések nyomán felmerül a kérdés: pótolható-e tudatosan a hiányzó mikrobiom, különösen császármetszés után?
Bár egyesek a hüvelyi baktériumok átadását célzó módszerekkel kísérleteznek, a szakértők óvatosságra intenek a fertőzésveszély miatt.
A jelenlegi álláspont szerint a célzott probiotikumok jelentik a legbiztonságosabb utat. Klinikai vizsgálatok alapján ezek csökkenthetik bizonyos súlyos bélbetegségek kockázatát, különösen koraszülötteknél, bár az ideális baktériumösszetétel meghatározása még kutatás tárgya.
A jövő: személyre szabott mikrobiom
A kutatók szerint hosszú távon a genetikai háttérhez, tápláláshoz és immunprofilhoz igazított, személyre szabott mikrobiom-terápia lehet a megoldás. Olyan megközelítés, amely nem általános szabályokra épül, hanem figyelembe veszi, hogy minden baba bélrendszere egyedi.
Forrás: BBC Future, fotó: Unsplash
