- A korai vastagbélrák leggyorsabban a 20–30 évesek körében terjed.
- Az első életévben szerzett bélbaktériumok évtizedekkel később is hatással lehetnek.
- Túlzott cukorfogyasztás, a rosthiány és a modern életmód együtt növelheti a kockázatot.
A vastagbélrák sokáig tipikusan az idősebb korosztály betegsége volt. Az elmúlt években azonban az orvosokat világszerte ugyanaz a jelenség nyugtalanítja: egyre több fiatal, látszólag egészséges embernél diagnosztizálják a betegséget, gyakran előrehaladott, agresszív formában.
Az Egyesült Államokban Dr. Tim Cannon onkológus figyelt fel először egy különös mintázatra. Harmincas éveikben járó, állóképességi sportokat űző páciensek kerültek hozzá gyógyíthatatlan vastagbélrákkal.
Nem dohányoztak, nem voltak túlsúlyosak, és mégis: mindannyian meghaltak. Kutatása szerint a hosszútávfutók körében sokkal gyakoribbak volt a rákmegelőző állapot, mint azt a statisztikák indokolnák.
Miért nem véd meg a jó életmód?
A jelenség nem egyedi. Dr. Kimmie Ng, a Dana-Farber Rákközpont szakembere szerint a legmeredekebb emelkedés a húszas-harmincas korosztályban látható. Ezek a betegek gyakran fittebbek, kevesebb társbetegségük van, mégis rosszabb túlélési esélyekkel indulnak.
Különösen a 20-30 évesek körében emelkedik meredeken a vastagbélrákos esetek száma
A kutatók sokáig a modern életmód klasszikus tényezőit vizsgálták:
- feldolgozott élelmiszerek
- túlzott cukorfogyasztás
- antibiotikum-használat
- képernyőhasználat és alvászavar
- mozgásszegény életmód
Ma már úgy tűnik, ezek önmagukban nem adnak teljes választ. De akkor hol kell keresnünk a fiatalkori vastagbélrák okait?
A nyomozás a bölcsőnél kezdődik
Az egyik legmeglepőbb irány az első életév vizsgálata. Ludmil Alexandrov molekuláris biológus kutatásai szerint a fiatalok vastagbélrákjában gyakran kimutatható egy speciális DNS-károsodási mintázat, amelyet egy colibactin nevű bakteriális méreganyag okoz. Ez az anyag bizonyos E. coli törzsekhez köthető.
A legriasztóbb felismerés az időzítés volt: a károsodás nem felnőttkorban történt, hanem még a csecsemő kilenc hónapos kora előtt.
Ez azt jelenti, hogy egyesek már életük elején megkapják azt az első „ütést”, amely évtizedekkel később daganattá alakulhat. A rák így nem gyorsabban alakul ki, hanem korábban indul el.
Már megint a bélmikrobiom
Nem véletlen, hogy a tudomány egyre nagyobb figyelmet szentel a bélflórának, hiszen kiderült, hogy szinte minden folyamatra és minden szervünk működésére hatással van. A bélrendszerünk baktériumai kulcsszerepet játszanak az immunrendszer tanításában is. Az, hogy milyen mikrobák telepednek meg az első hónapokban, hosszú távon befolyásolja:
- a gyulladásos folyamatokat
- az anyagcserét
- a daganatokkal szembeni védelmet
A születés módja sem mellékes. Hüvelyi szülés során az újszülött az anya baktériumait örökli, míg császármetszés esetén egészen más mikrobiommal indul az élet. A kutatások szerint ezek a különbségek nem mindig tűnnek el nyomtalanul.
Anyatej, tápszer és a jövő egészsége
A táplálás is kritikus tényező. Az anyatej olyan összetett cukrokat tartalmaz, amelyeket csak bizonyos jótékony baktériumok tudnak lebontani. Ezek a folyamatok gyulladáscsökkentő anyagokat hoznak létre, és védik a bélfalat.
A tápszerrel táplált csecsemők bélflórája eltérhet ettől, ezért ma már mikrobiombarát tápszerek fejlesztésén dolgoznak. Bár ezek ígéretesek, még nem tudjuk, hogy hatásuk évtizedek múlva is mérhető lesz-e.
Cukor kontra rost: egyensúlyvesztés
A fiatal korban kialakuló vastagbélrák egyik legerősebb összefüggése a magas cukorfogyasztással van a kutatások szerint. Különösen az üdítők, sportitalok és gyorsan felszívódó szénhidrátok növelhetik a kockázatot.
Az még aggasztóbbá teszi a helyzetet, hogy a fiataloknál és gyerekeknél a cukorfogyasztás növekedésével párhuzamosan csökkent a rostbevitel. Pedig a vízben nem oldódó keményítők és növényi rostok olyan anyagokat termelnek a bélben, amelyek csökkentik a gyulladást és gátolják a daganatos folyamatokat.
Rövid távú vizsgálatok szerint már néhány hét rostpótlás is kedvező biológiai változásokat indíthat el.
Nem egy ok, hanem sok apró hatás együtt
A kutatók hangsúlyozzák: nincs egyetlen felelős tényező. A modern életmód elemei összeadódnak:
- mesterséges fény és felborult biológiai óra
- hosszas ülés
- légszennyezés
- stressz és alváshiány
Ezek mind epigenetikai változásokat indíthatnak el, vagyis befolyásolják, hogyan működnek a génjeink.
Mit tehetünk, ha mindezt tudjuk?
Az orvosok óvatosságra intenek: senki sem hibáztatható egyetlen szokásért. Ugyanakkor néhány irány már most kirajzolódik, amit érdemes bevezetnünk nem csak a saját, hanem gyermekeink életébe is:
- több rost, kevesebb hozzáadott cukor
- rendszeres mozgás, de nem szélsőséges terhelés
- minőségi alvás
- a bélrendszer védelme már fiatal korban
A korai vastagbélrákos esetek számának emelkedése arra figyelmeztet, hogy az egészség nem mindig azzal függ össze, ami éppen körülvesz minket. Ami a testünkkel életünk első éveiben történik, sokszor csak évtizedekkel később válik láthatóvá. És bár nem mindent irányíthatunk, jobb ismerni a veszélyt és tenni ellene, mint legyinteni és azt mondani, lesz, ami lesz.
Forrás: Business Insider, fotó: Unsplash
