- Egyre több 40 év alatti nő kerül kórházba szívinfarktus miatt.
- A tüneteket gyakran szorongásnak, refluxnak vagy kimerültségnek nézik.
- A terhességi szövődmények, az autoimmun betegségek és a krónikus stressz is növelhetik a kockázatot.
Krisztina éppen a kisfiát emelte ki a kiságyból, amikor furcsa fájdalmat érzett a mellkasában. Nem ijedt meg. Előzőleg edzett, jól érezte magát, a laboreredményei rendben voltak. Talán gyomorégés, gondolta. Bevett néhány savlekötőt, és próbálta folytatni a napját.
A fájdalom azonban nem múlt el. Felkúszott az állkapcsába, majd lesugárzott a bal karjába. Izzadni kezdett, pedig hűvös őszi nap volt. Egy pillanatra eszébe jutott, hogy talán szívinfarktus lehet, de gyorsan elhessegette a gondolatot. 35 éves volt, sportolt, egészségesen élt. Miért kapna szívinfarktust?
A kórházban perceken belül kiderült: valóban szívinfarktusa van, és nem ő az egyetlen olyan fiatal nő, akinél jelentkeznek a tünetek.
Megváltozott a szívinfarktus arca
Ha azt mondjuk, szívinfarktus, a legtöbben még mindig ugyanazt a képet látják maguk előtt: egy idősebb, túlsúlyos férfit, aki hirtelen a mellkasához kap. Bár a szívbetegség továbbra is több férfit érint összességében, a kutatók az elmúlt években aggasztó tendenciára figyeltek fel: egyre több fiatal nő kerül kórházba szívinfarktus miatt.
Egy nagyszabású vizsgálat szerint az 54 év alatti infarktusos betegek között jelentősen nőtt a nők aránya, miközben a férfiaké lényegében változatlan maradt. Egy másik kutatás azt találta, hogy a 40 év alatti korosztályban évente körülbelül 2 százalékkal emelkedett a szívinfarktus előfordulása.
A szakértők szerint nem egyszerűen arról van szó, hogy a nők ugyanazokkal a kockázati tényezőkkel néznek szembe, mint a férfiak. Sok esetben egészen más okok húzódnak meg a háttérben.
Nem csak a koleszterin és a testsúly számít
Természetesen a klasszikus rizikófaktorok továbbra is fontosak. A magas vérnyomás, az emelkedett vércukorszint, a kedvezőtlen koleszterinértékek, a dohányzás vagy a mozgásszegény életmód mind növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A probléma azonban az, hogy a fiatal nőknél gyakran más tényezők is szerepet játszanak, amelyek kevésbé ismertek.
Az egyik ilyen a policisztás ovárium szindróma – melynek épp nemrég változtatták meg a nevét -, és több anyagcsere-problémával is összefügg. Emellett egyre több kutatás mutat rá arra, hogy bizonyos terhességi szövődmények valójában évekkel vagy akár évtizedekkel később is hatással lehetnek a szív egészségére.
A várandósság alatt kialakuló magas vérnyomás vagy a terhességi cukorbetegség például nem feltétlenül ér véget a szüléssel. A szakemberek ma már úgy vélik, hogy ezek a problémák sok esetben egy korábban rejtett szív- és érrendszeri sérülékenység első jelei lehetnek.
A krónikus stressz és a mentális egészség szerepe
Van egy másik tényező is, amelyről még mindig keveset beszélünk: a mentális egészség.
A kutatások szerint a depresszió és a tartós pszichés megterhelés különösen erős kapcsolatban állhat a nők szívének egészségével. A szakemberek úgy látják, hogy a krónikus stressz nemcsak érzelmi, hanem biológiai szinten is nyomot hagyhat a szervezetben. A stresszhormonok tartós emelkedése, a gyulladásos folyamatok fokozódása és az alvás romlása mind hozzájárulhatnak a szív- és érrendszer károsodásához.
Miközben sok nő egyszerre próbál helytállni a munkahelyén, a családban és a mindennapi élet számtalan szerepében, gyakran saját egészsége kerül a prioritási lista végére.
Az autoimmun betegségek is növelhetik a kockázatot
A nők körében jóval gyakoribbak az autoimmun betegségek, mint a férfiaknál. A lupusz, a reumatoid artritisz és más hasonló állapotok közös jellemzője a szervezetben fennálló krónikus gyulladás. Ez a gyulladás idővel károsíthatja az erek falát, és növelheti a szívinfarktus kockázatát.
A gond az, hogy ezek a tényezők sokszor nem szerepelnek azokban a hagyományos kockázatbecslő rendszerekben, amelyeket az orvosok a szívbetegség kockázatának felmérésére használnak.
Amikor a szívinfarktus nem úgy néz ki, ahogy várnánk
A szívinfarktus tüneteit a legtöbben jól ismerik. Vagy legalábbis azt hisszük. A valóságban a nőknél gyakran másként jelentkezik a probléma.
Bár a mellkasi nyomás vagy fájdalom továbbra is a leggyakoribb tünet, mellette megjelenhet állkapocsfájdalom, nyakfájdalom, hátfájdalom, hányinger, légszomj, extrém fáradtság vagy egyszerűen csak egy furcsa rosszullétérzés. Sok nő éppen ezért nem is gondol arra, hogy szívproblémáról lehet szó.
A 34 éves Gigi például először csak enyhe mellkasi nyomást érzett egy reggeli séta során. Még akkor sem gyanakodott szívinfarktusra, amikor a tünetek órákon át fennmaradtak. A mentősök és az egészségügyi dolgozók közül többen is szorongásra gyanakodtak. Csak később derült ki, hogy valójában súlyos szívrohama van.
Az orvosok sem mindig gondolnak rá
A kutatások szerint a fiatal nők szívinfarktusát gyakrabban diagnosztizálják félre, és nagyobb eséllyel írják a tüneteket stressz, pánikbetegség vagy szorongás számlájára. Ennek hátterében részben az a mélyen gyökerező sztereotípia állhat, hogy a szívinfarktus elsősorban idősebb férfiakat érint. Pedig a szakértők szerint a fiatal nőknél jelentkező tüneteket ugyanúgy komolyan kell venni.
Van egy különösen nőket érintő ok is
Az elmúlt évek egyik legfontosabb felismerése, hogy a fiatal nők szívinfarktusainak jelentős része nem a klasszikus érelmeszesedés következménye.
Egyes esetekben az artéria fala spontán megreped vagy bereped. Ezt az állapotot spontán koszorúér-disszekciónak nevezik. A rövidítése SCAD, és az érintettek túlnyomó többsége nő.
A szakemberek még ma sem tudják pontosan, mi okozza ezt az állapotot. Feltételezik, hogy genetikai tényezők, hormonális változások, valamint intenzív fizikai vagy érzelmi stressz is szerepet játszhatnak benne. A legijesztőbb talán az, hogy ezek az infarktusok gyakran teljesen egészségesnek tűnő nőknél jelentkeznek.
Több oka is van, hogy emelkedik a szívinfarktusok száma a fiatal nők körében
Mit tehetünk a megelőzésért?
A szakértők szerint az első és legfontosabb lépés az, hogy tisztában legyünk a saját kockázati tényezőinkkel.
Nem érdemes megvárni az ötvenedik vagy hatvanadik életévet ahhoz, hogy figyelni kezdjünk a vérnyomásunkra, a vércukorszintünkre vagy a koleszterinértékeinkre. A szívbetegségek sokszor évtizedek alatt alakulnak ki, ezért a megelőzés is korán kezdődik.
Emellett a szakértők szerint kulcsfontosságú a rendszeres mozgás, a növényi alapú élelmiszerekben gazdag étrend, a megfelelő alvás és a mentális egészség védelme.
A legfontosabb üzenet: ne hagyjuk magunkat lerázni
A két nő történetében van egy közös pont. Mindketten úgy érezték, hogy valami nincs rendben. És mindkettejüknek azt sugallták, hogy valószínűleg csak stressz, szorongás vagy kimerültség áll a háttérben.
A kardiológusok szerint ezért különösen fontos, hogy figyeljünk a testünk jelzéseire. Ha tartós mellkasi nyomást, szokatlan légszomjat, állkapocsba vagy karba sugárzó fájdalmat, hirtelen kialakuló rosszullétet tapasztalunk, nem szabad legyinteni rá. Mert a szívinfarktus ma már nem kizárólag az idősebb férfiak betegsége. És minél hamarabb felismerik, annál nagyobb az esély arra, hogy a történet nem tragédiával, hanem felépüléssel végződik.
Forrás: Self, fotó: Getty Images
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
