- Mi köze lehet az íróasztal magasságának a döntéseinkhez?
- Számít, hogy egyenesebb a tartásunk az íróasztal mellett ülve?
- Meglepő összefüggést találtak a kutatók az agyműködés és az íróasztal magassága között.
Nyolc óra a számítógép előtt nemcsak a testünkön hagy nyomot. A monitor helyzete, a székünk és az íróasztalunk magassága meghatározza, hogy előregörnyedünk-e vagy természetesen kihúzzuk magunkat munka közben. Most pedig úgy tűnik, ennek a jelentősége túlmutathat a hát- és nyakfájdalmon.
A British Journal of Psychology folyóiratban publikált friss kutatás arra jutott, hogy a testtartásunk összefügghet azzal, hogyan vállalunk kockázatot, és még azzal is, milyen erősen éljük meg a büszkeség érzését.
A különösen érdekes rész az, hogy a résztvevők jelentős része nem is tudta, hogy a kutatók valójában a testtartását manipulálják.
Az asztalt állították át, nem az embereket
A McGill Egyetem kutatói közel 200 önkéntest vontak be a kísérletbe. Szándékosan nem arra kérték őket, hogy üljenek magabiztosan vagy húzzák ki magukat. Egy ilyen instrukció ugyanis könnyen befolyásolhatta volna a viselkedésüket.
Ehelyett egy sokkal hétköznapibb trükkhöz folyamodtak: megváltoztatták annak az asztalnak a magasságát, amelyen a kísérlethez használt tablet feküdt.
Az egyik beállítás természetes módon egyenesebb testtartásra késztette a résztvevőket, míg a másiknál jobban előre kellett hajolniuk, így görnyedtebb pozíciót vettek fel. A kutatók közben a nyak dőlésszögét is mérték.
Ez azért fontos, mert a résztvevőknek nem mondták meg, hogyan kellene ülniük, és sokan észre sem vették, hogy testhelyzetüket szándékosan befolyásolták. Így kisebb volt annak az esélye, hogy egyszerűen azt a viselkedést produkálják, amelyet szerintük elvárnak tőlük.
Meglepő kapcsolatot találtak az íróasztal magassága és a döntéshozatal között
Egy lufis játék mutatta meg, mennyire merünk kockáztatni
Ezután egy pszichológiai vizsgálatokban használt feladat, a Balloon Analogue Risk Task következett. A játék egyszerű: egy virtuális lufit kell egyre nagyobbra fújni.
Minden egyes pumpálással nő a megszerezhető jutalom, csakhogy ezzel párhuzamosan annak az esélye is emelkedik, hogy a lufi kipukkad. Ha ez megtörténik, az adott körben összegyűjtött jutalom elvész. A résztvevőnek tehát folyamatosan döntenie kell: megállok a biztos nyereségnél, vagy vállalok még egy kis kockázatot a nagyobb jutalomért?
Éppen ezért a feladatot a kockázatvállaló viselkedés vizsgálatára használják.
Akik egyenesen ültek, bátrabban kockáztattak
A kísérletben egyenesebb testtartásban ülők átlagosan többször pumpálták fel a lufikat, és valamivel nagyobb jutalmat szereztek. Közben azonban nem pukkasztottak ki szignifikánsan több lufit.
Vagyis nem egyszerűen vakmerőbbé váltak. Az eredmények inkább arra utalnak, hogy az egyenesebb testtartás mérsékelten nagyobb, de továbbra is kalkulált kockázatvállalással járt együtt.
A kutatók egy másik érdekes különbséget is találtak: az egyenesebb testtartásban lévő résztvevők erősebb büszkeségről számoltak be.
Ez azonban nem jelentett általános hangulatjavulást. Nem lettek egyszerűen boldogabbak, magabiztosabbak vagy minden szempontból pozitívabbak attól, hogy kihúzták magukat. A megfigyelt pszichológiai hatások viszonylag kicsik és specifikusak voltak.
Tényleg megváltoztathatja az asztalunk az agyunk működését?
A kutatás egyik legizgalmasabb tanulsága nem feltétlenül az, hogy egyenesebben ülve bátrabb döntéseket hozhatunk. Sokkal inkább az, hogy a fizikai környezetünk anélkül alakíthatja a viselkedésünket, hogy ennek tudatában lennénk.
Ha egy túl alacsony munkafelület miatt órákon keresztül előregörnyedünk, az nem pusztán egy kényelmetlen testhelyzet. A mostani eredmények alapján érdemes tovább vizsgálni, hogy a tartósan felvett testhelyzet milyen kapcsolatban állhat az érzelmeinkkel és a döntéshozatalunkkal.
Ez persze még messze nem jelenti azt, hogy megtaláltuk a jobb döntések titkos receptjét.
A vizsgálatnak komoly korlátai vannak. Nagyon kis mintán végezték, mindössze körülbelül 200 ember vett részt benne, a minta pedig főként fiatal kanadai nőkből állt. Ráadásul laboratóriumi környezetben, egy speciális játékkal mérték a kockázatvállalást. Ebből nem következik automatikusan, hogy ugyanez történik akkor is, amikor például munkahelyi, pénzügyi vagy párkapcsolati döntést hozunk.
Azt sem állapították meg, hogy egy bizonyos centiméterben meghatározható asztalmagasság jobbá teszi az agyműködésünket.
Nem kell azonnal állóasztalt vennünk
A kutatás tehát nem bizonyítja, hogy egy drága állóasztaltól hirtelen határozottabbak, sikeresebbek vagy jobb döntéshozók leszünk. Arra viszont újabb érdekes példát ad, hogy a testünk és a gondolkodásunk nem két egymástól teljesen független rendszer.
A gyakorlatban ezért érdemes inkább azt figyelnünk, milyen testhelyzetbe kényszerít bennünket a munkaállomásunk. Ha a tablet vagy laptop fölé kell görnyednünk, a vállunk előreesik, a fejünk pedig folyamatosan előrenyúlik, valószínűleg amúgy is érdemes változtatni a beállításokon.
A nap végén pedig lehet, hogy az íróasztalunk jóval több, mint egy felület, amelyre letesszük a laptopunkat. A környezet, amelyben naponta órákat töltünk, apró módokon a testünket, az érzelmeinket és akár a döntéseinket is formálhatja.
Menő íróasztalok, amiktől biztosan jobb döntéseket hozunk:
- ez az íróasztal egyben cicalabirintus is
- hősugárzós íróasztal a hideg hónapokra
- íróasztal és szobabicikli egyben – sportolás is letudva munka közben
- egy pillanat alatt nyugágy lesz az íróasztalból
Forrás: Vice, British Journal of Psychology, fotó: Unsplash/Brock Wegner, Getty Images
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
