1. Kedvencünk, a testradír
Egyre több kutatás világít rá, hogy a hagyományos testradírok bizony nem túl környezetkímélőek. A mikroműanyag szemcsék, amelyek ebben találhatóak túl kicsik ahhoz, hogy a víztisztító telepeken fennakadjon, így előbb-utóbb mivel nem biológiailag lebomló anyagról beszélünk, az óceánokba jutva az élővilág egyensúlyának felborulását eredményezik.
De nem csak ilyen módon káros a műanyag: ha egy lépcsőfokkal tovább nézünk, a mikroműanyaggal fertőzött halat elfogyasztjuk, így az emberi szervezetbe is jut jócskán belőle. A legbiztonságosabb, ha otthon készítjük el a test- és arcradírunkat vagy megbízható, a mikroműanyagokat elutasító márkától szerezzük be őket.
2. Ártatlan kis körömfestés
Sok körömlakk alapját a rákkeltőként aposztrofált formaldehid, a többek között idegrendszert is károsítható toluol és a meddőséggel is kapcsolatba hozható dibutyl-ftalát (DBP) alkotják. Nem csak az egészségünk megőrzése érdekében, de a környezetre gyakorolt hatásuk miatt is érdemes ezeket az anyagokat kerülni. Gondoljunk csak bele, hányan kenjünk egyik színt a másik után a körmünkre, azaz így szinte folyamatosan a testünkön viseljük a fent említett anyagokat.
Szerencsére már egyre több márka határolódik el a káros összetevők használatától, de azért jobb résen lenni.
3. Az antibakteriális szappan sem a legjobb megoldás
Az antibakteriális termékek trendje egyre nagyobb, de ez nem azt jelenti, hogy a Földnek is jót teszünk azzal, ha mindent bacimentesítünk. A legtöbb antibakteriális termék triklozánt tartalmaz, amely anyag a baktériumok elpusztításáért felelős, de ezzel egyidejűleg hormonbontó is. Tanulmányok rámutattak, hogy triklozán a tengeri élővilágban is jelen van, például a delfineknél. A trikozlán megöli az algákat is, ami nem tűnik nagy számnak, kivéve, ha jobban belegondolunk, milyen mértékben függ a tenger élővilága tőlük…
Fotók: Unsplash
