Az ökomozgalom, ami kizöldíti a Felvidéket

2020. július 05. |

Pék Pál a jövőt a körforgásos gazdasági modellben látja. A hulladékcsökkentéssel és megelőzéssel foglalkozó Fenntarthatóbb Felvidékért mozgalom, és a Rename Fashion Design gardróbrendező stúdió alapítója szerint a tudatosság nem csupán a környezetvédelemről, hanem az etikai alapelvek, emberi jogok betartásáért folytatott harcról is szól. A közgazdásznak tanuló vállalkozóval beszélgettem a hulladékcsökkentésről, az átlátható divatiparért küzdő Fashion Revolution mozgalomról, és arról, miért nem mindegy, milyen anyagot használunk szájmaszk készítéséhez.

Jelenleg közgazdásznak tanulsz a Selye János Egyetemen. Hogyhogy pont a fenntarthatósággal kezdtél el foglalkozni?

Szabadidőmben fotózni szoktam, és mikor a portfólióm bővítése érdekében elkezdtem divatiparban dolgozókkal való együttműködésekben gondolkozni, ismertem meg Sajtos Enikőt, aki mesélt nekem a fenntartható divatról. Közgazdászként már korábban is hallottam a körforgásos gazdálkodásról, és úgy gondoltam, hogy a ruhák átalakítása, újra felhasználása egy nagyon érdekes téma, amire érdemes figyelmet és időt fordítani. Elkezdtem jobban belemélyedni a dologba, és Enikő ajánlására felvettem a kapcsolatot Mányiné dr.Walek Gabriellával, aki a Fashion Revolution Hungary országkoordinátora, a Nemzeti Divat Liga Magyarország elnöke, a Globális Fenntartható divathét alapítója, és az EU Worth partnership pályázat bizottságának tagja. Miután elmondtam neki, hogy szeretném növelni a hulladékcsökkentés és a fenntartható divat iránti érdeklődést Felvidékén, támogatott az ötletemben és a névválasztásban is. Így született meg a Rename Fashion Design ötlete, ami egyedileg kidolgozott modellek alapján segít a gardróbrendezésben, illetve a már meglévő ruhák újratervezésében, ezzel a textilek élettartamának meghosszabitásában.

Milyen lépéseket teszel azért, hogy hozzájárulj a kommunális és textilhulladék csökkentéséhez?

A hulladékcsökkentés számunkra nagyon fontos téma, épp ezért igyekszünk a civil szervezetünkön, a Fenntarthatóbb Felvidékérten keresztül önkormányzatokkal való együttműködést kialakítani, amely együttműködés keretében a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét átalakítjuk, és a lakossághoz közelebb hozzuk a szelektálás fogalmát, hogy a háztartásokban keletkezett hulladék a körforgásos gazdálkodás részévé váljon. Ezt különféle ismeretterjesztő anyagokkal és eseményekkel igyekszünk véghezvinni online és offline formában is.

Szervezetünk a vállalkozások személyes felelősségvállalására is felhívja a figyelmet, és megoldásokat kínál azon vállalkozók számára, akik a trendi körforgásos irányban szeretnék vállalkozásukat fejleszteni, ezzel a hulladékmennyiségüket csökkenthetik, és új pályázati lehetőségek nyílnak meg előttük. Ezen kívül szervezünk ruhacseréket, vagy ahogy mi hívjuk, swapeket, illetve garázsvásárokat is, ahol az emberek a megunt, de még jó állapotú ruháikat cserélhetik vagy adhatják el. A jelenlegi helyzet miatt ezek a kezdeményezések online, ruhacsere csoportunkban valósulhattak meg. Ez az alacsonyabb költségvetéssel rendelkezők, például diákok számára is elérhető opcióvá teszi a textilhulladék csökkentéshez való hozzájárulást, valamint közösséget alakíthat ki a hasonló gondolkodásúak között.

A Rename Fashion Design pedig a tehetősebbek számára nyújt teljes gardróbátrendezést magába foglaló szolgáltatásokat. Az ügyfél csoportokra bontja a ruháit aszerint, hogy mi az, ami átalakításra szorul, mi az, ami nem, és van egy külön adományozás kategória is. Az ebbe a kategóriába került ruhákat megrendelőnk ismeretségi körében elajándékozhatja, vagy akár közösségi ruhacsere akció megszervezésére is tanácsot adunk számára, amelyet barátaival, munkatársaival rendezhet, ami azért jó környezetvédelmi szempontból, mert az emberek átlagosan a ruháik életciklusának negyedét használják ki, mielőtt azok a szemétben kötnek ki, ezt az arányt pedig javíthatjuk, ha a ruhákat új tulajdonoshoz juttatjuk.

Hogyan zajlik pontosan a gardróbmenedzselés?

Ahogy említettem, az első lépés az online tanácsdás és útmutatás mentén való ruhaszelektálás. Miután ez megtörtént, felmérjük a megrendelő igényeit egy kérdőív segítségével, amiben a testalkatára, a divattal kapcsolatos gondolataira, életvitelére, személyiségére vonatkozó kérdéseket teszünk fel. Utóbbi nagyon fontos, hiszen egy visszahúzódó embernek nem tervezünk merész darabokkal teli ruhatárat. Ezután készülnek vázlatok, Balogh Dóri, a WEALL márka alapító-tervezője, tervez két lehetséges szettet, ami közül a megrendelő kiválaszthatja a neki megfelelőt. Ezután jön a ruhák bontása, a szabás és a varrás. Az újrahasznosítás folyamatairól, és a kész ruháról fotók készülnek. A fotón látható szett egy kampányunkhoz készült, ahol a kézzel horgolt ruhadarabot ötvöztük a megunt, már nem divatos nadrág anyagának felhasználásával – ezzel is ösztönözve az embereket, hogy egy kis kreativitással a ruhásszekrényünk elfeledett vagy megunt ruhadarabjai képezhetik az új szettünk alapanyagát.

Sokan vannak, akik nehezen mondanak le a fast fashion termékekről, a vásárlás okozta örömről. Hogyan próbálnád meggyőzni őket arról, hogy a dopaminok ellenére ne vásároljanak fölöslegesen?

Mindenképpen hangsúlyozni szeretném, hogy a tudatos vásárlás nem a fast fashion termékek teljes megszüntetéséért való harcolást jelenti. A fast fashion termékeket előállító országokban, például Bangladesben a helyiek egyetlen bevételi forrása az, hogy ruhagyárakban dolgoznak. A probléma ott kezdődik, hogy a termékeket nem környezettudatos technológiákkal állítják elő, a munkakörülmények pedig sértik az alapvető emberi jogokat. A munkások nagyon kevés pénzt keresnek: annak ellenére, hogy a megélhetési költségek közel azonosak a Magyarországiakkal. A Fashion Revolution kezdeményezése a #whomademyclothers (#ki csinálta a ruháimat) is arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogyasztók semmit sem tudnak az ellátási lánc egyes szereplőiről, ezen pedig változtatni kell. A ruhavásárlás öröme egy használtruha megszerzésekor is megjelenhet, illetve a ruhaátalakításnak köszönhetően régi darabok is lehetnek új kedvencek.

Milyen hatással volt a Rename Fashion Design stúdióra a koronavírus?

Nagyon sok workshopot és előadást terveztünk a mostani időszakra, amiknek egy részét át kellett vinnünk online felületre, de volt olyan program is, amit el kellett halasztanunk. A Fashion Revolution Week is máshogy zajlott, mint ahogy terveztük, hiszen az eredeti tervek szerint a program online és offline is jelen lett volna.

A weboldalatokon megosztottatok egy útmutatót, amiben leírjátok, mire kell figyelni otthoni maszkkészítés során. Érkezett erre vonatkozó kérés hozzátok, vagy bennetek fogalmazódott meg, hogy hasznos lenne megosztani egy útmutatót?

Azt láttuk, hogy nagyon sokan nekiálltak az otthoni maszkvarrásnak – függetlenül attól, hogy nem voltak tisztában azzal, hogy mire kell figyelni az anyag kiválasztásakor. Ez azért nem lényegtelen, mert rengeteg, emberi viselésre alkalmatlan textilanyag létezik, amik a bőrrel érintkezve kellemetlenségeket, például allergiás reakciókat okozhatnak. Sok textilárus persze ezt nem kötötte a vásárlók orrára, hiszen örültek, hogy a várható válság előtt megnőtt a forgalmuk. Én felvettem a kapcsolatot az Operatív Törzs szlovák megfelelőjével, akik megerősítettek abban, hogy a megfelelő maszkokat tanúsítvánnyal ellátott ökotextilből kell készíteni. A többi anyaggal az a gond, hogy bár lehet, hogy 100% pamutról beszélünk, olyan festékanyagokat tartalmazhatnak, amik irritálják az emberi bőrt. Ez normál körülmények között nem gond, mivel a vegyszeres kezelésen átesett darabokat dekorációnak, például függönynek használjuk, méghozzá jó okkal.

Több fenntarthatósággal kapcsolatos szerzetben (Fashion Revolution, Nemzeti Divat Liga) is benne vagy. Mit tartasz a legnagyobb kihívásnak a fenntartható divat elterjesztésért folytatott küzdelemben?

A legnagyobb nehézség az, hogy az emberek nem elég informáltak, nincsenek tisztában azzal, hogy a ruháik hogyan és milyen áron készülnek el, nem ismerik aztokat a problémákat, amiket az etikátlan divat felvet, ezért nincs annyira igényük arra, hogy megismerjék az etikus divat fogalmát, az abban rejlő lehetőségeket. Ahogy a maszkos példa is mutatja, nagyon fontos, hogy a ruháink anyagát is jól ismerjük, tudjuk, mi mire való, és mi azért dolgozunk, hogy ezt a tudást is minél több embernek át tudjuk adni.

Szerző: Veres Renáta, az Elte BTK Média Tanszékének tanulója

Fotó: Getty Images, Pék Pál sajátja

Szólj hozzá te is!

Még több Divat