- Új altípusát különböztetik meg a depressziónak, amit a belső óránk okozhat.
- Az érintetteknél az alvás időzítése, a reggeli kimerültség és az évszakokkal összefüggő hangulatváltozások is jellegzetes mintázatot alkothatnak.
- A téli depresszióval lehet átfedése a cirkadián depressziónak, de a két fogalom nem ugyanazt jelenti.
Irigyeljük a medvét, mert téli álmot aludhat, nekünk pedig ki kell valahogy másznunk az ágyból, amikor megszólal az ébresztő. A napot valahogy végigcsináljuk, este viszont, amikor végre lefekhetnénk, hirtelen éberebbek leszünk. Hétvégén megpróbáljuk kialudni magunkat, hétfőn pedig kezdődik minden elölről.
Persze az még egyáltalán nem klinikai depressziós állapot, ha a sötét és hideg reggeleken inkább a jó meleg ágyban maradnánk. Ha azonban tartós kedvetlenség, örömtelenség és kimerültség társul hozzá, az alvásunk ritmusa is kulcs lehet az állapotunkhoz. A Sydney-i Egyetem kutatói most ezt a kapcsolatot vizsgálták meg közelebbről, és a depresszió egy új altípusát azonosították.
Mi az a cirkadián depresszió?
A cirkadián ritmus a szervezetünk nagyjából huszonnégy órás működési rendje. Befolyásolja többek között az alvás és az ébrenlét váltakozását, a hormontermelést és a testhőmérsékletet. A nappali fény segít összehangolni ezt a belső időzítést a külvilággal.
A British Journal of Psychiatry folyóiratban megjelent kutatásban 11 380, depresszióval élő ausztrál résztvevő adatait elemezték. Közülük 2604 ember, vagyis közel 23 százalék mutatta a kutatók által cirkadián altípusnak nevezett mintázatot. Ez a vizsgált csoportra vonatkozik, nem jelenti azt, hogy minden negyedik ember érintett.
Dr. Emiliana Tonini, a tanulmány vezető szerzője az egyetem közleményében azt hangsúlyozta: a depresszió nem egységes betegség, az eltérő jellegzetességek felismerése pedig segíthet hamarabb megfelelő kezelést választani.
Milyen alvási szokások hívták fel a kutatók figyelmét az újfajta depresszióra?
A besoroláshoz hat jellemző közül legalább háromnak kellett jelen lennie:
- Évszakokhoz kapcsolódó változások a hangulatban és a mindennapi működésben.
- Későbbre tolódó alvásidő.
- A depressziós időszakban megnövekedett alvásmennyiség.
- Esti, úgynevezett bagolyalkat.
- Kimerülten ébredés.
- Jelentős eltérés a munkanap és a szabadnap alvási időzítése között.
Az utóbbi olyan, mintha minden hétvégén másik időzónába költöznénk, majd hétfőn vissza kellene állnunk.
Az alvás és a hangulat összefüggése ráadásul nem új felismerés. Anne Germain klinikai pszichológus és alváskutató David Kupfer pszichiáterrel közös, 2008-as áttekintésében már bemutatta, hogy depresszióban az alvás mellett a napi biológiai ritmusok és a hangulat napszaki változása is érintett lehet. A mostani vizsgálat ennek a régóta kutatott kapcsolatnak ad újabb támpontokat.
Mi a különbség a cirkadián depresszió és a szezonális hangulati zavar között?
A belső óránk űz csúf tréfát velünk a cirkadián depresszió kialakulásakor (Forrás: Unsplash/Curated Lifestyle)
- A szezonális depressziónál az a meghatározó, hogy a depressziós időszakok visszatérően egy bizonyos évszakhoz kötődnek. Leggyakrabban ősszel vagy télen kezdődnek, majd tavasszal enyhülnek. Ritkábban nyári mintázat is előfordul.
- A cirkadián altípus középpontjában ezzel szemben a napi ritmushoz kapcsolódó tünetek együttese áll. Az évszakos változás ennek egyik lehetséges jellemzője, de nem szükséges hozzá: a problémák máskor is fennállhatnak.
A két mintázat tehát átfedhet. A rövidebb nappalok a belső óra működését is befolyásolhatják, ezért az őszi-téli fényhiány és az alvás időzítése ugyanannál az embernél is szerepet kaphat. Attól viszont, hogy novemberben nehezebben kelünk fel, még egyik állapotot sem állapíthatjuk meg magunkról.
Hogyan kezelhető a cirkadián depresszió?
A kutatásban a cirkadián csoport tagjai egyes gyakran használt antidepresszánsokról kisebb hatékonyságot jeleztek. Ez nem jelenti azt, hogy ezek a gyógyszerek náluk szükségszerűen hatástalanok, viszont más kezelési módszerek jobban beválhatnak.
Dr. Jacob Crouse, a kutatás egyik vezető szerzője szerint az ilyen tünetegyüttesnél korábban is érdemes lehet mérlegelni a belső órát célzó lehetőségeket, például a fényterápiát és a melatonin alkalmazását. A vizsgálat ugyanakkor nem olyan kezelési kísérlet volt, amely bizonyította volna ezek fölényét az újonnan leírt csoportban.
A fényterápia és a melatonin időzítése számít, ezért ezekről szakemberrel egyeztessünk. Különösen fontos az orvosi mérlegelés, ha korábban szokatlan felpörgés, feltűnően csökkent alvásigény vagy bipoláris zavar is felmerült. A meglévő gyógyszerünket ne hagyjuk abba és ne módosítsuk önállóan.
A pszichológiai segítségnek is helye van a kezelésben. A szezonális depressziónál alkalmazott kognitív viselkedésterápia például a visszahúzódás, a negatív gondolati minták és a mindennapi aktivitás rendezésében segíthet. Az alvási panaszokat pedig szükség esetén alvásambulancián is érdemes kivizsgálni.
A belső óránkra figyelni ne legyen kényszer
Hasznos kiindulópont lehet, ha néhány hétig feljegyezzük, mikor alszunk el, mikor ébredünk, mennyire vagyunk kipihentek, és hogyan változik a hangulatunk. Ezek az információk a konzultáción is segíthetnek. De ne csapjon át alvásmaxxingba semmiképp ez a figyelem!
A rendszeres napirend és a nappali fény támogathat bennünket, de a depresszió nem egyszerűen rossz időbeosztás. Ha az örömtelenség, a lehangoltság vagy a kimerültség tartósan megnehezíti az életünket, kérjünk segítséget.
Forrás: The Guardian, Sydney-i Egyetem, Nature, fotó: Unsplash/Polina Khaiko
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
