Pálmaolaj
Minden idők legtöbbet használt növényi olajával az élelmiszereinkben is sokkal többet találkozunk, mint azt elsőre gondolnánk. A margarinban, különféle édességekben, kész tésztákban, szószokban megtalálható olaj több mint 90%-a az Indonéziában és Malajziában megtalálható ültetvényekről származik, tehát hihetetlenül nagy utat kell bejárnia ahhoz, hogy Európában az ételeinkben (is) landoljon.
Ezen felül a napjainkra gigantikus méreteket öltő pálmaolaj-felhasználás következtében egyes állatfajok, elsődlegesen az orángutánok is komoly veszélybe kerültek: ha a jelenlegi mértékű pálmaolaj-kitermelés nem szelídül, az orángutánok 10 éven belül kipusztulhatnak a Földről, ez pedig az ökoszisztéma felborulását is jelentené. A pálmaolaj kitermeléssel a másik legnagyobb, emberi jogokat is masszívan érintő probléma a helyi munkások mértéktelen kihasználása – így ha végképp nem tudjuk kikerülni a pálmaolajat, akkor legalább a fair trade logóra érdemes odafigyelnünk.
Húsok és tejtermékek
Talán nem meglepő, hogy a hús- és tejipar fenntartása jár a legnagyobb földterület felhasználással és üvegházgáz-kibocsátással az élelmiszeriparon belül. Az EWG környezetvédelmi szervezet felmérése alapján a bárány és a marha a legkevésbé klímabarát élelmiszer. A magyarázat az állatok metánkibocsátásában, takarmánymennyiségében, a feldolgozáshoz használt hatalmas mennyiségű energiában és vízben keresendő. Egy másik kutatás arra is rámutatott, hogy a vegetáriánusok sem rendelkeznek feltétlenül kisebb ökolábnyommal, hiszen a tej- és sajtfogyasztás is jelentős energia- és területhasználatba kerül.
Ahhoz tehát, hogy kicsit tudatosabbak legyünk az ökolábnyomunk csökkentésében, a helyi és idénytermékeket kell előnyben részesítenünk. A környezetünk és az egészségünk is meghálálja, ha a növényi alapú élelmiszereket is nagyobb százalékban, változatosabban építjük be az étrendünkbe. Nagyszerű megoldás lehet a húsmentes hétfő kezdeményezés: hihetetlen, de ha csak 10 éven át heti egy napunk húsmentes, már 1 tonnával kevesebb szén-dioxiddal terheljük
a környezetet. (Megnéznéd, vajon mekkora lehet az ökolábnyomod? Kattints IDE!)
Avokádó
A trendi superfood, az avokádó sem teljesen ártatlan ökolábnyom szempontjából. Az egyre növekedő globális problémát pedig éppen a telítetlen zsírsavakban és több mint 20 különféle vitaminban gazdag avokádó nemzetközi divatja, és az ennek következtében a rohamosan növekvő kereslete duzzasztja. A divatos élelmiszer iránti igény azt eredményezte, hogy a mexikói fenyőerdők helyére a helyiek kénytelenek avokádófa csemetéket ültetni, melyeknek sokkal nagyobb a vízigénye, mint a fenyőknek: a National Post szerint ez mintegy 272 liter vizet jelent kilónként.
A hipszterélelmiszer kikerülése sokkal könnyebb, mint a pálmaolajé. Az avokádó remek tápanyagtartalma vitathatatlan, de nagyon jó hazai alternatívákat is tudunk a növényi zsírforrásokra: a dió, a lenmag és az olívaolaj is könnyen a segítségünkre lehet.
