Ivartalanítás… “Csináljam, ne csináljam?” “Ha csinálom, megvárjam az első tüzelést?” “Majd egyszer túlesünk rajta, de szeretném, ha előtte megtapasztalná az anyaságot.” “Nem szeretném ivartalanítani, mert állítólag ellustul és a szőre sem lesz olyan fényes utána.” “Tudom, hogy kéne, de nem akarom megfosztani a férfiasságától.”
Ilyen es hasnoló tépelődesekkel szembesül sok àllatvédő és állatorvos nap, mint nap a témaban és most szeretnék pontot tenni ezeknek a végére.
Évek óta foglalkozom a témával, és nem azért, mert én magam nem vagyok róla meggyőződve, – mert nagyon is meg vagyok – hanem azért, hogy, magabiztosan, megalapozott érvekkel tudjam meggyőzni a bizonytalankodókat. Ebben a cikkben az ivartalanítás kérdését 2 irányból fogom megközelíteni: állatvédelmi és egészségügyi szempontokból. Kezdem az állatvédelemmel.
A A 1,5 éves Mézi nemrégiben lett ivartalanítva (Fotó: Kapots Dóra)
Ma Magyarországon több százezer gazdátlan kutya és macska él az utcákon, gyepmesteri telepeken és menhelyeken. Rengeteg állatvedő, fajtamentő és önkéntes van, akik mindent megtesznek azért, hogy ezt a számot csökkentsék, ezeket az állatokat jó helyre, gazdához juttassák, de ez egy abszolút szélmalom harc, amíg az ivaros állatok folyamatosan szaporodnak. Érdemes belegondolni, hogy egy kutya egy ellés alkalmával akár 10-12 kölyköt hozhat világra, egy cica 4-6-ot. Ha csak mindenkinek egyszer ellik a nőstény állata, az is hihtetlen mennyiséget jelent évente és vajon kinek kell ilyen rengeteg kisállat? Nekem, mint álltvédőnek nehéz arra gondolni, hogy feláldozzuk a már megszületett kölyköket, a még meg nem fogant kölykökért. A gyepmesteri telepek és a menhelyek sokszoros túlterheltséggel működnek, egyszerűen nincs elég hely, ember, élelem, állatorvosi ellátas ennyi állatra. Sokszor hallom azt is, hogy “miért nem oldják meg, ez a munkájuk”, ami többnyire nem is állhatna távolabb az igazságtól. Ma Magyarországon a legtöbb állatvedő önkéntes, akinek van egy munkahelye és a mentést nemhogy nem fizetésért csinálja, de általában nem kevés saját pénzébe és idejébe kerül.
Csili az ivartalanítás után – 1,5 évesen esett át a beavatkozáson (Fotó: Boldog Kata)
De mi is lenne az idealis állatvédelmi szempontból pontosan?
Ha mindenki – aki nem hivatalos, regisztrált, megbízható tenyésztő – ivartalaníttatná a kutyáját, macskáját. Akkor nem lennének nem kívánt almok, akik utána az utcán vagy a menhelyeken végzik és talán el tudna kezdeni csökkenni a gazdátlan állatok száma
Ahogy a cikk eléjen is szó volt róla, sokszor futok bele abba is, hogy, de “szeretném, ha megtapasztalná az anyaságot és a piciknek szuper helyet fogok majd találni”. Ezzel több ponton is vannak problémák, sajnos ezt tapasztalatból mondhatom. Egyrészt az állatok – bár szeretjük azt hinni – , nem úgy működnek, mint az emberek. Az állatoknál az “anyaság” vagy “apaság” nem tudatos, ők ösztöneiktől hajtva párzanak és gondozzák kicsinyeiket. Egy házi kedvenc nem fog kölykök nemzése után vágyódni, illetve fizikai szuksege sincs erre. Ők boldog, teljes életet élnek akkor is, ha sohasem tapasztalják meg az anyaságot vagy apaságot. Mivel a háziállatok kizárólag ösztön által vezérelten szaporodnak, így, ha ivartalanítva vannak, ez az ösztön megszűnik, ami nem vezet hiányérzethez bennük, sőt, egy nagy adag stresszt veszünk le a vállukról (és amúgy a sajátunkról is). Ha az állat gazdája tisztában van azzal, hogy kutyája nem tenyészállat, nem hordja őt kiállításokra, nem fogja pároztatni tudatosan, és kerüli a véletlen párzást is, akkor az állatnak is és a gazdának is sokkal előnyösebb az állat ivartalaníttatása.
Az állatkánk nem fog egy évben többször leküzdhetetlen vágyat érezni, hogy szaporodhasson, nekünk pedig nem kell azon aggódni, hogy emiatt például megszökik. Ezen kívül tudom, hogy sokan szeretnék azt hinni, hogy jó helyet találnak a kölyköknek, ha mégis megszületne az az alom, de tegye a szívére a kezét az, aki tényleg egy életen át nyomonkövetik az összes elajándékozott állat sorsát.
Ezenkívül fontos arról is beszélni, hogy attól még, hogy mondjuk két fajtatiszta kutyát pároztatunk, semmi nem garantálja, hogy jó egészsegügyi állapota lesz. Rengeteg rossz immunrendszerű, beteg kutya és macska születik, mert sokan tévesen így gondolják, de az állatvédők szerint például csak azt hívhatjuk tenyésztőnek, aki genetikailag leszűrt állatokat pároztat, aki követi az általa “létrehozott” állatok sorsát és azonnal visszaveszi, ha gond van. Mindenki más csak szaporító (erről novemberben írunk majd bővebben).
Ilyen tünemények várnak gazdára a gyepmesteri telepeken (Fotó: Jávorszki Krisztina)
De térjünk is rá az egészségügyi szempontokra.
“Csináljam, ne csináljam?, “Ha igen, megvárjam-e az első tüzelést?”, “Nem fog ellustulni és megváltozni, nem lesz kevésbé fényes a bundája?”
A válasz: igen csinálja, nem, nem kell megvárni az első tüzelést és sem ellustulni, sem megváltozni, sem pedig megcsúnyúlni nem fog a jószag.
Az ivartalanítás semmilyen negatív hatással nincs az állat lelkére vagy pszichés állapotára.Az ivartalanítás a szaporodási szervrendszerre hat: megelőzi a későbbi nemkívánatos kölyköket, illetve a legtöbb hormon alapú megbetegedést.
Amennyiben még az első tüzelés, avagy az ivarérés előtt ivartalanítjuk az állatunkat (kb 6 hónapos koráig) a műtet jóval kisebb, rövidebb, kockázatmentesebb. Az állat viselkedését, illetve küllemét nem befolyásolja az ivartalanítas, illetve, ha igen, csak pozitív irányba. Nyugottabbá válhat tőle vagy esetleg kevésbé lesz domináns, de alapvetően nem ez határozza meg a habitusát.
Ha valaki csak most olvassa ezt a cikket és a kutyája vagy macskája már bőven ivarérett, ne csüggedjen, sosem késő! Jóval az ivarérés után is érdemes megcsináltatni, mert ezzel is rengeteg betegség küszöbölhető ki.
A kan kutya ivartalanításának példéul egészségügyi megelőző szerepe is van. Sok idősödő kan kutya szenved prosztata és hereproblémákkal, illetve végbéldaganattal. Egy idejében elvégyett ivartalanítással elkerülhető, hogy egy már veszélyeztetett időszakban kelljen műtéti úton orvosolni a bajt. A szuka kutyáknál pedig a leggyakoribb megbetegedések a méhgyulladás, a méhdaganat és a tejmirigy daganata. Ezek a betegségek rövid idő alatt az állat életébe kerülhetnek, viszont a veszélyük jelentősen csökken, ha az ivartalanítást 2,5 éves kor előtt végezzük el.
Az ennél fiatalabb korban, de már a második tüzelés után ivartalanított szukáknál például 26%, az első két ivarzás között műtötteknél 8%, az első tüzelés előtt operáltaknál 0,5%-ra csökken a tejmirigy daganat kialakulásának valószínűsége.
Fityis már 10 éves is elmúlt, de mivel most lett mentve, most került sor az ivartalanítására is (Fotó: Harmath Eszter)
A különböző időpontban végzett beavatkozások előnyeit és hátrányait szakirodalmi adatok alapján az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
Forrás:Összefoglalva tehát akár érzelmi akár racionális irányból közelítjük meg a kérdést, tehát állatszeretetből és jóérzésből vagy az egészségügyi kockázatok elkerülése miatt, az ivartalanítás a legbölcsebb dolog, amit felelős állattartóként a kedvencünkkel tehetünk.
http://www.menhely.eu
http://www.ivartalanitas.hu/
Olvassátok el interjúnkat az Mindenki fogadjon örökbe egy kiskutyát csapatával!
Szerző: Kozma Liza – Mindenki fogadjon örökbe egy kiskutyát
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben is!
