Így repüljünk kedvencekkel külföldre

2018. október 27.
Az utóbbi évek nemzetközi statisztikái szerint több házikedvenc, főleg kutya kel útra repülővel, mint valaha. A magyarul fellelhető a szabályok, fórumok és cikkek egy kezdő, kedvencével repülő gazdinak sokszor nem egyértelműek elsőre, ezért kicsit mélyebbre ástunk a témában. A Hellmann Worldwide Logistics szakértőjét, Szabados Ritát kérdeztünk.

Fotó: Chuttersnap – Unsplash

Ti mennyire látjátok erősödő trendnek a kutyákkal, macskákkal való repülést? Inkább költözés miatt fordulnak hozzátok, vagy van, aki viszonylag rövidebb utazásra is viszi a kedvencét?

Alapvetően két csoportba sorolhatjuk azokat, akik állatokkal utaznak vagy állatokat utaztatnak: az első csoportba tartoznak a tenyésztők, akik azzal foglalkoznak, hogy a kiskutyákat külföldre, főleg Unión kívülre értékesítik. Ők a legritkább esetben utaznak együtt az állatokkal, így alapvetően kizárólag cargós megoldás érdekli őket. A második csoportba tartoznak azok, akik elköltöznek Magyarországról, vagy külföldön dolgoznak, tartózkodnak egy bizonyos ideig. Számukra sokszor nem a szállítás ára a meghatározó, hanem inkább az, hogy ha megoldható akkor közvetlen járaton utazzon a kedvencük, a lehető legrövidebb idő alatt érjen ki és sok esetben az ügyfelek maguk is utaznak az állattal. Ilyen esetekben rendszeresen felmerül, hogy ugyanazzal a járattal szeretnének utazni, mint a kedvencük. Egyébként pedig igen, mi is azt tapasztaljuk, hogy egyre inkább növekszik a második csoportba tartozó ügyfelek száma…

Vajon mi állhat e mögött?

Talán leginkább az, hogy az emberek egyre inkább kezdik megtapasztalni, hogy a megfelelő szakemberek megtalálásával az állatok szállítása egy átlátható, biztonságos és nem utolsó sorban az állatok igényeit figyelembe vevő módon zajlik. Mivel egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel, ezért az emberek bizalma is növekszik a légitársaságok és az állatszállítással foglalkozó cégek iránt.

Egy hosszabb nyaralásra magunkkal vinni a kedvencünket még mindig utópisztikus gondolatnak számít?

Nem annyira, hosszú távon teljesen reális lehet az is, hogy az emberek akár egy hosszabb nyaralásra is magukkal vigyék kis kedvenceiket, ugyanakkor ezt főleg a távol-keleti, afrikai úti célok esetében egy jóval hosszabb papírmunka és egészségügyi dokumentáció előzi meg.

Mi a helyzet a neten keringő, megfagyott, vagy megfulladt állatokról szóló rémtörténetekkel?

Szerintünk a legtöbb rémtörténet nem túl életszerű. Például nehezen elképzelhető, hogy egy utas felszáll egy 2 kilós yorkshire terrier fajtájú kutyussal a kabinba, aki egy puha falú táskában ül, majd amikor az utaskísérő „azt hiszi”, hogy ez csak egy táska és felszólítja az utast, hogy helyezze el a táskáját a feje fölötti tárolóban, akkor az utas nem szól az utaskísérőnek, hogy a táskában egy kiskutya utazik. Ami viszont tény, hogy az állatszállítás nagyon szigorú feltételekhez kötött, amiknek minden egyes résztvevőnek ( légitársaság, légitársaságokat kiszolgáló handling cég, állatszállító cégek) kötelezően eleget kell tenni.

Ez a gyakorlatban pontosan mit jelent?

Állatokat szállítani kizárólag olyan repülőgéppel lehet, aminél biztosított a szabályozható nyomás és hőmérséklet. A gyakorlatban előfordulhat, hogy ha valami ok miatt például időjárás, sztrájk, műszaki probléma a repülőgépet lecserélik egy másik géptípusra, akkor a légitársaság figyelmeztet bennünket arra, hogy a csere géptípus sajnos nem alkalmas állatok szállítására, így az adott járatra foglalt állatokért el kell menni a repülőtérre és a foglalásaikat módosítani kell egy olyan következő járatra, ahol a kötelező feltételek teljesülnek. Így tehát nem történhet meg az, hogy az állatok megfagynak az utazás során.

Hol, milyen fő szabályok vonatkoznak a kisállatok utaztatására?

Ez egy rendkívül összetett kérdés, hiszen az egészségügyi szabályozás országonként eltérő lehet. Amit általánosságban elmondhatunk, hogy minden utazás és későbbi egészségügyi dokumentáció alapja a 15 számjegyű ISO microchip, illetve a veszettségoltás. Ezek mindegyik országban kötelezőek Amerikától Európán keresztül Ázsiáig. Ezen kívül kötelező lehet még a különböző vértesztek, külső és belső féregtelenítés, import engedély, karantén foglalás, esetlegesen minisztériumokkal ellenjegyzett okmányok. Ezen kívül fontos szempont a megfelelő életkor elérése, ami szintén országonként eltérő lehet. Általános szabály azonban, hogy az állatok 3 hónapos korukban megkapják a veszettségoltásukat és 30 nap várakozási idő után repülhetnek az Európai Unión kívülre, míg 21 nap várakozás után az EU-n belülre.

Pepi kutya útra készen a repülőtéren – IATA szállítóbox-szal, otthon szagú pléddel, játékokkal

A szállítóbox is kulcsfontosságú?

Igen, az okmányokon és az életkoron kívül nagyon fontos a megfelelő szállítóketrec kiválasztása. Erős, műanyagból készült ketrec az általános előírás. A szállítóketrecnek olyan nagyságúnak kell lennie, hogy az állat le tudjon benne feküdni természetes testhelyzetben, meg tudjon fordulni valamint fel tudjon állni, ülni, anélkül, hogy a feje teteje hozzáérne a ketrec falához. Ez azért is nagyon fontos, hiszen az állat egy tengerentúli út esetén akár 8 -10 órát is a ketrecben tölt így elengedhetetlen a megfelelő méretű ketrec kiválasztása. A ketrecben etető és itató edényt kell elhelyezni. A ketrec alját valamilyen nedvszívó anyaggal kell kibélelni, mint például kutyapelenka, pléd. Nagyon fontos, hogy a ketrec ajtajának megfelelő alul és felül záródó zárrendszerrel kell rendelkezni.

Alapvetően hányféle módon repülhet egy állat?

Kétféle módon utazhatnak az állatok: kísérettel, amelyet további 2 csoportra bonthatunk fedélzeten vagy poggyászként feladva, vagy pedig kíséret nélkül, azaz cargóban. Amennyiben az állat kíséret nélkül, cargo forgalomban utazik nem szükséges a tulajdonos vagy bármilyen kísérő jelenléte. Ilyen esetekben a cégünk elkészíti a helyfoglalást a megfelelő légitársaságnál, kiállítja légi fuvarlevelet, ami tulajdonképpen a repülőjegynek felel meg, elkészíti az export vámkezelést, az indulás napján pedig a légitársaságnak átadja az állatot.

Mit érdemes tudni a kísérettel való repülésről?

Ha az úti cél és a légitársaság engedélyezi, akkor lehetőség van kísérettel szállítani az állatokat. Általános szabályként elmondhatjuk, hogy a fedélzeten akkor utazhat az állat, amennyiben súlya a szállítótáska súlyával együtt nem haladja meg a 8 kg-ot. A szállítás kizárólag puha falú táskában történhet, melynek maximális méretét is szabályozzák a légitársaságok. Az állatot az ülés alatti részen kell elhelyezni, a kézi poggyászhoz hasonlóan. Amennyiben az állat súlya a ketreccel együtt meghaladja a 8 kg-ot, vagy a légitársasági szabályozás a fedélzeti szállítást nem teszi lehetővé, akkor az állat úgynevezett check-in baggage -ként utazhat kísérettel. Ez azt jelenti, hogy az induló repülőtéren az utasfelvételi pultnál a légitársaságot képviselő személyzet ellenőrzi az állat okmányait, és ha mindent rendben talál, akkor elviszik az állatot egy átmeneti tárolóba, a repülőgép indulásakor pedig az erre meghatározott helyen, a poggyásztérben elhelyezik az állatot.

Külön jeggyel nyilván…

Igen, a kísérettel történő szállítás esetén a kutya/cica „repülőjegyét” az utas repülőjegyéhez rendelik hozzá. Azaz, miután az utas tájékozódott arról, hogy milyen feltételekkel szállíthatja a kedvencét, meg kell vásárolnia a saját repülőjegyét és ezt követően a légitársaságnál hozzá kell rendelnie a repülőjegyhez a szállítandó kutya/cica útját is.

Vannak híresen macerás célországok?

A fő különbség az egészségügyi dokumentációkban jelentkezik. Amíg az Egyesült Államokban elegendő az EU-s állatútlevél, mikrochip és érvényes veszettségoltást követő 30. napon már utazhat az állat egy hatósági állatorvosi igazolás kíséretében, addig az Arab Emirátusokban előírás a kötelező titer teszt, amely a veszettség vírus ellen termelődött ellenanyagok szintjét vizsgálja, annak megállapítása céljából, hogy elegendő-e a fennálló védettség.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a legszigorúbb országok a szigetországok például Japán, Ausztrália, Új-Zéland, Fiji-szigetek stb. Ezekben az országokban már előírás az import engedély megléte, külső és belső féreghajtás megadott intervallumokon belül, titer-teszt és egyéb vértesztek elvégzése, hatósági állatorvosi igazolás. A vérteszteken kívül nagyon szigorú várakozási időket is előírnak a vérvételek időpontjaihoz képest. Ez például Japán esetében 180 naptári nap. Amíg ez le nem telik, az állat nem indulhat el Magyarországról.

Kontinensen belül azért könnyebb?

Persze, Európán belül egy érvényes állatútlevél, mikrochip és érvényes veszettségoltás birtokában már könnyen utazhatunk a kis kedvencünkkel. Itt is van várakozási idő, ami 21 nap. Így tehát a veszettségoltást követő 21.napon lehet először utazni.

Vannak kizáró okok?

Alapvető előírás, hogy kizárólag egészséges állatot vehetünk át szállításra. Ez nyilván teljesen logikus, hiszen az utazás során a repülőgépen állatorvos nincsen jelen, így bármilyen probléma legrosszabb esetben végzetes lehet egy beteg állat számára. Vannak olyan fajták, amelyeket a légitársaság a kockázatos kategóriába sorol, ilyenek a nyomott orrú kutyák és macskák, mint például a francia és angol bulldog, shi-tzu, mopsz, pekingi palota kutya stb. Róluk azt érdemes tudni, hogy akár nyugalmi állapotban is légzési nehézségekkel küzdhetnek köszönhetően a felső légúti szűkületüknek. Ezeket a fajtákat bizonyos időjárási körülmények között (általában 27 Celsius felett vagy 10 Celsius fok alatt) a légitársaságok egyáltalán nem vállalják. Agresszív kutyák esetén kötelező az erősített fa ketrec használata. Ezt egyébként a légitársaság egyéb fajták esetében is előírhatja, amelyeket veszélyesebbnek, agresszívnek tart. Ilyenek lehetnek például a kaukázusi juhászkutya, pitbull, tosza inu, rottweiler stb. De a legtöbb légitársaság továbbá nem vállalja vemhes nőstények szállítását sem.

Volt emlékezetes utaztatásotok, amire a mai napig emlékeztek?

Szerencsére nap mint nap találkozunk nagyon hálás és kedves ügyfelekkel, de kettő kiemelkedő is van. Az első ilyen kedves történet egy hölggyel kapcsolatos, aki Dél-Afrikában szeretett volna egy új csokoládé bonbon készítő vállalkozást létrehozni, egy kicsit angolul tanulni és persze nyaralni is, viszont ezt kizárólag a fekete cicájával, Mackóval tudta elképzelni. A hölgy korábban sosem utazott a cicával együtt, így mindent az alapoktól kellett kezdenünk az útlevél kiállításától, a vérteszt elvégzésén keresztül az import engedély beszerzéséig. Mivel Dél- Afrikába csak cargo forgalomban érkezhetnek az állatok, így rengeteget beszélgettünk az utazás menetéről, lépéseiről. Több légitársasági opciót is végignéztünk, míg megtaláltuk a megfelelőt a hölgynek és Mackónak. A várakozási idő alatt szinte napi kapcsolatban voltunk az egyeztetések, egészségügyi papírok ellenőrzése miatt hónapokon keresztül. A légitársaságok menetrendje miatt úgy adódott, hogy a cicának előbb kellett elindulnia, így felajánlottam, hogy a cicát egy éjszakára szívesen hazaviszem és másnap hajnalban kiviszem az induló járathoz. Az utazás szerencsére sikeres volt és mindketten épségben megérkeztek Johannesburgba.

És a másik?

A másik kedvenc történetem egy fiji-szigeteki úthoz kötődik. Egy magyar család keresett meg bennünket azzal a céllal, hogy kiköltözésük után szeretnék, ha a kutyáikat is kivihetnék magukkal. Az első levélváltást egy teljes évnyi egyeztetés, vértesztek, vizsgálatok és végtelennek látszó papírmunka követte, míg végül sikerült mindent a fiji-szigeteki előírások szerint megszervezni. Magyarországról nem volt lehetőség cargóban eljuttatni a kutyákat, így én utaztam velük először Amerikába, majd pedig onnan a Fiji-szigetekre. A repülőtéri személyzettől a pilótáig mindenki csodájára járt a kért óriási kutyának, akik egyenként egy 145x75x100 cm-es faládában tették meg kisebb pihenőkkel a közel 24 órás utat. Amikor odaértem, nagyon örömteli fogadtatásban volt részem, azonban megérkezésünk után a kinti szabályok alapján még egy több mint 3 hónapos karantén várt a kutyákra. Így leszállás után a mellénk rendelt helyi tisztségviselő kíséretében indultunk el a karanténállomásra. Szerencsénkre lehetőségünk volt előtte megállni a családi háznál, ahol a gyerekek már izgatottan várták, hogy mi történik. Utóbb kiderült, hogy a szülők meglepetésnek tervezték a kutyák érkezését. Nagyon megható volt látni, hogy mennyire örültek, hogy így már az egész család együtt lehet. Az egész szervezés rendkívül kihívásokkal teli és egyben hihetetlen volt. A helyiek elmondták, hogy Fijire soha ezelőtt nem érkeztek kutyák, mert idáig senki nem tudott megfelelni a szigorú követelményeknek.

Legfontosabb tippek utaztatáshoz:

  • Utazás előtt célszerű előre megvásárolni a ketrecet és fokozatosan hozzászoktatni a kutyát ahhoz, hogy a ketrecben nyugodtan, ugatás nélkül töltsön el először kevesebb, majd az utazás időtartamához mérten több időt.
  • Érdemes a kutya plédjét, rongyát betenni a ketrecbe, mert úgymond az „otthon” illata megnyugtatja a kutyát.
  • Játékot korlátozott méretékben lehet elhelyezni a ketrecben. A labdát, kisebb tárgyakat nem szoktuk megengedni a ketrecen belül, mert baleset veszélyes. Viszont nagyobb játékot, akár plüss állatot, rongyot, nagyobb gumi csontot gond nélkül be lehet tenni a ketrecbe. (Ugyanakkor az a tapasztalatunk, hogy a kutyák abszolút nem játszanak az út során, hiszen ez a helyzet számukra is új és idegen.)
  • Általában a ketrecbe ételt, italt nem rakunk. Kivételt képeznek ez alól a közvetlen tengeren túli járatok, mert ez esetben nincsen lehetőség az út közben etetésre, itatásra. Egyéb esetben viszont száraztápot helyezünk el a ketrec tetején zacskóban, és így a reptéri személyzet a tranzit repülőtéren megeteti és megitatja az állatot. Sőt egyes prémium légitársaságok esetében ( KLM, Lufthansa) az állatok az átszállás idejére állathotelbe kerülnek, ahol még a ketrecüket is kitakarítják, tiszta almot raknak a ketrecbe, az állatokat pedig megsétáltatják a hosszú út előtt.
  • Indulás előtt ne etessük túl az állatokat, hiszen a le – és felszálláskor felkavarodhat a gyomruk. Azt szoktam tanácsolni, hogy felnőtt kutyánál egy reggeli indulás esetén előző nap este etessük meg az állatot.
  • Nagyon fontos, hogy az állatokat benyugtatózni szigorúan tilos, illetve csak orvosi ellenőrzés mellett engedélyezett a pontos hatóanyag, hatóidő megjelölésével. A közhiedelemmel ellentétben és állatorvosok véleményére és szaktudására támaszkodva biztosan mondhatjuk, hogy az állatnak egyáltalán nem tesz jót, ha nyugtatót kap az utazás előtt. Egyszerűen azért, mert nincsen szüksége rá. Sokkal könnyebben és gyorsabban alkalmazkodik a teste a megváltozott nyomáshoz, hőmérséklethez, ha normál állapotban kerül a ketrecbe.

    A hivatalos papíroknak menete:
  • Az állatútlevelet a magán állatorvos állítja ki és tölti ki. Ugyanakkor a legtöbb Unión kívüli szállítás esetében szükséges egy állatorvosi igazolás is, amelyet a területileg illetékes hatósági állatorvos állít ki.
  • A vérteszteket a NÉBIH által is elismert akkreditált laborokban kell elvégeztetni.
  • Fontos tudni, hogy vannak olyan okmányok, amelyeknél nagyon fontos a dátum, hiszen a fogadó ország csak bizonyos időintervallumon belül fogadja el ezeket. Ez lehet 5 – 10 nap, de akár 24 óra is.