Ez történik a testeddel, ha utálod a munkádat

2019. január 24. |

Mindenkinek lehet néha rossz napja a munkahelyén, de ha tartósan toxikusnak érezzük munkánkat, ideje lehet váltani.

Fotó: Unsplash.com

Jeffrey Pfeffer munkapszichológiával foglalkozó stanfordi professzor Dying for a Paycheck című könyvében azt írja, az amerikai cégek elégtelen működése az éves egészségügyi kiadások 8 százalékába került, és 120.000 haláleset írható a számlájára. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az igazán rossz munkába bele is lehet halni, vagy ha eddig nem is mennénk, az biztos, hogy könnyen megbetegíthet.

Az egyik legsúlyosabb következmény például az alváshiány. A rossz munkahelyről ránk zúduló stressz miatt nem tudunk aludni, az álmatlan éjszaka pedig másnapi teljesítményünkre is rányomja a bélyegét, amitől máris elindul egy ördögi kör. A stressz másik negatív hatása az izmok feszülése lehet, ami fejfájást, vagy hátfájást okozhat, de egy toxikus munkahelyen szó szerint az egész testünk megfeszülhet a nyomástól és a negatív légkörtől. Ilyenkor ugyanis az agy stresszhormonokkal és adrenalinnal árasztja el a testet, ugyanis úgy érezzük, állandó készenléti állapotra van szükség. A vállaink felkúsznak a füllek alá, az állkapocs összeszorul és szétpattanó stresszgombóccá változik az egész test.

Nem is kérdés, hogy mindez a mentális egészségünkre is hatással van – és oda-vissza. Hosszútávon kialakulhatnak különböző hangulati zavarok vagy akár depresszió is, ami pedig libidócsökkenéshez és alapvető elégedetlenség-érzéshez vezethet. A toxikus munkahely fojtogató hatása nyomán legyengülhet az immunrendszerünk és gyakrabban esünk ágynak, egyszóval teljes testi-lelki egészségünk bánja a dolgot.

Igyekezzünk időben felismerni, ha munkahelyünk teljesen kifacsar bennünket és akármennyire nehéz is, szánjuk rá magunkat a váltásra – hiszen az egészségnél tényleg nincsen fontosabb.

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód

Period poop: a jelenség, amiről annyira nem beszélünk, hogy magyarul még neve sincs menstruáció

Period poop: a jelenség, amiről annyira nem beszélünk, hogy magyarul még neve sincs