Mongólia – a család fontossága
Mongóliában a családi kapcsolatokban látják a boldogság titkát. Van is egy újévi ünnepük, a Tsagaan Sar (“fehér Hold”), amely két héten keresztül a nagycsaládokat ünnepli. Ennek lényege, hogy mindent magunk mögött hagyjunk, ami régi, ami az előző évhez tartozik, hogy a fehér Hold kisöpörje. Az emberek elűzik a negatív érzéseiket – a dühöt vagy a szomorúságot –, és befogadják a pozitív gondolatokat. Ez jó alkalom arra is, hogy mindenki megoldja a családi problémáit, és ne nehezedjenek többé a lelkére. Az egész ünnep alapgondolata bizonyos szempontból az újévi fogadalmakhoz hasonlít.
Tibet – kozmosz, türelem és mandalák
A tibeti buddhista szerzetesek bonyolult mintájú mandalákat készítenek különböző színű homokból. A foglalatossághoz szükséges türelem és a mozdulatok aprólékossága segítségével rátalálnak belső békéjükre és boldogságukra, és az érzésre, hogy visszakerültek az őket megillető helyre az univerzumban. Ennek a tevékenységnek a számunkra egyszerűbb és elérhetőbb változatai a mandala színezők, amelyek szintén nagyon megnyugtatóak.
Thaiföld – negatív érzelmek és lampionok
Nyilvánvalóan vannak egészséges dühök is. De az is biztos, hogy a sok negatív érzelem mázsás súllyal nehezedik a hangulatunkra és a mindennapjainkra. Az ezektől való megszabadulásra a thaiok módszere a Loy Kratong, a Lampionok Fesztiválja: ilyenkor papírlampionokat engednek föl az égbe, és ezzel jelképesen megszabadulnak a szorongásaiktól és az aggodalmaiktól. Ha az ember városban lakik, nem magától értetődő, hogy papírlampionokat gyújt a kertben vagy az erkélyen, viszont alkalmazhatjuk a írásterápiát, ami hasonló elven működik.
Japán – az erdő hatalma
A japán Shinrin-Yoku szertartás neve szó szerint azt jelenti: erdőfürdő. Lényege, hogy a boldogság megtalálása céljából a japánok gyakran erdei sétára indulnak, és százéves fákat ölelnek át, hogy összekapcsolódjanak a földdel. Ez egyszerre nagyon szimbolikus és nagyon pragmatikus is. És mivel erdőből itthon is van jó néhány hektárnyi, ezt a rituálét könnyen kipróbálhatjuk mi is.
Bhután – csak a boldogság
A nyugati kapitalizmustól minden értelemben távol levő Bhutánban a boldogság gazdasági kategória: minden határozatot és döntést aszerint értékelnek, hogy mennyi boldogságot hoz. Az ország lakosai épp annyira foglalkoznak a környezetszennyezéssel, mint a lakosság boldogságával, és mindenki minden döntésének pozitívnak kell lennie az egész világ számára. Talán ez az a rituálé, amelyet a legkönnyebben alkalmazhatunk itthon is: csak el kell gondolkodni, mielőtt cselekszünk, és megbizonyosodni róla, hogy senki számára sem negatív, amit tenni fogunk.
Ausztrália – önmegfigyelő menetelés
Ez a hagyomány az ausztráliai őslakos fiúkat érinti: a neve Walkabout. A kamaszfiúk nekivágnak a sivatagnak egyedül, és majdnem fél évet töltenek ott, hogy elgondolkodjanak az életükön és a vágyaikon. Amikor visszajönnek, önálló és felelős férfiaknak számítanak. Anélkül, hogy el kéne mennünk a sivatagba, ahol nem lenne kellemes eltévedni, az biztos, hogy nekünk is jót tesz néha a spirituális elvonulás, hogy kettesben maradjunk önmagunkkal.
Egyesült Államok – a hála ereje
Az amerikaiak számára nyugalmat és derűt hoz a köszönet egyszerű gesztusa, az, hogy képesek vagyunk hálásnak lenni az élet minden kis boldogságáért. Vannak, akik egyenesen azt mondják, hogy a hálától jobb lesz az egészségünk és jobban is alszunk. Ők külön ünnepet is szentelnek mindennek: a hálaadás napját. Ha ezt a terápiát akarjuk alkalmazni, nem kell feltétlenül pulykát ennünk, elég, ha megtanulnunk köszönetet mondani a hétköznapokban.
Nagy-Britannia: a kertészkedés pozitívumai
Az angolok úgy tartják, hogy a kertészkedés, a növények ültetése, gazolása és ápolgatása kiváló eszköz a türelem erényének gyakorlásához. A foglalatosság jótékony hatásait már az angolszász határokon kívül is felismerték, és a világon mindenütt gyakorolják. Ha valakinek nincs kertje, akkor ott van a közösségi kert lehetősége.
Fotó: Unsplash
