Miért eszünk csokinyulat húsvétkor?

2019. április 14. | marieclaire.hu

A Mikulás mellett húsvétkor ugrik meg igazán az édességeladás, mégpedig a csokinyulak miatt. De miért pont a nyúl lett a húsvét szimbóluma, és miért épp csokiból?

A keresztény vallásban a húsvét nagyobb ünnep, mint a karácsony. Mindig szorosan kötődött a szimbolikus ételekhez, a bárányhoz, tojáshoz. Ám nyulakról említést sem tesznek Jézus keresztre feszítésének történeténél. A csokoládé pedig még annyira sem szerepel a Bibliában, hiszen az 1800-as évekig mai formájában nem is létezett. Akkor hogy kerül mégis a csokinyúl a húsvéti kosárba?

A húsvét számos elemét a pogány népszokásokból emelték át a keresztény vallásba. A pogányok tavaszköszöntő hagyományai között volt szimbolikus szerepe a nyúlnak. Hihetetlen szaporasága miatt a termékenység szimbólumaként tisztelték. És bár a keresztény vallás beemelte a húsvéti kultúrkörbe, nem ruházták fel különösebb jelentéssel úgy, mint például a bárányt. Végül a németek vezették be a tojást hozó húsvéti nyúl figuráját az 1600-as években. Münchenben pedig teljes múzeumot szenteltek a húsvéti nyúlnak, ahol a csokinyúl előfutárai, a cukorból formázott nyulak is megtekinthetők.



A 19. század közepén kezdett elterjedni a nyugati világban a csokoládéevés szélesebb körben, ekkorra sikerült megfelelően szilárd állagot létrehozni az addig csak italként ismert édességnek. Ennek a folyamatnak is Németország volt a kiindulópontja. Egy drezdai cukrász, Anton Reiche készítette el először a nyúl alakú formát, mellyel megalkotta az első húsvéti csokinyulat. A német és holland bevándorlók pedig Amerikába is magukkal vitték a húsvéti csokinyúl hagyományát. Ma már számos formában, ízben, színben létezik a húsvét egyik szimbólumának számító édesség.

Fotó: Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód

10 dolog, ami igazán számít, ha lakásfelújítást tervezünk dekoráció

10 dolog, ami igazán számít, ha lakásfelújítást tervezünk