Ha éhesek vagyunk, bármilyen étel megteszi, ám ha ránktör a sóvárgás, csak az a bizonyos étel enyhíthet rajta. Ráadásul ezek általában magas kalóriatartalmú ételek, mint a fagylalt, torta vagy egy hatalmas tábla csokoládé. Elterjedt nézet, hogy ezek a rohamok a testünk jelzései, és azt mutatják, hogy a szervezetünk hiányt szenved valamilyen tápanyagból, a várandós nőknél pedig azzal szokták összefüggésbe hozni, hogy a kisbabának mire van szüksége. Ám ez nem is állhatna távolabb a valóságtól.
Mint Pavlov kutyája
Ha egy nagy fánkra vágyunk, kalcium hiányunk lenne? Nem ennyire egyszerű a helyzet. A sóvárgás ennél összetettebb, és főleg pszichológiai, nem is testi okokra vezethető vissza. Mindenki hallott már az orosz tudós, Ivan Pavlov híres kutyás kísérletéről. Pavlov megtanította a kutyájának, hogy a csengő hangja az evés idejével kapcsolódjon össze számára, így egy idő után a kutya már akkor nyálcsorgatással reagált, mikor meghallotta a csengőszót . “Az ételek iránti ellenállhatatlan sóvárgás ezzel az egyszerű kondicionálással magyarázható” – mondta John Apolzan, a Pennington Orvosi Kutatóközpont tápanyag- és anyagcsere-szakértője. “Ha mindig pattogatott kukoricát eszünk a kedvenc tévéműsorunk közben, a sóvárgás egyből jelentkezik, ha meghalljuk az adott műsor főcímzenéjét”- magyarázta a szakértő.
Nincs köze a tápanyagokhoz
Az is remekül bizonyítja, hogy külső ingerek váltják ki az ételek utáni sóvárgást, és nem a szervezet valós, létező igénye valamilyen tápanyag iránt, hogy az egyik leggyakoribb tárgya a kívánósságunknak a csokoládé. A csokoládé pedig nem igazán tartalmaz nagy mennyiségben semmilyen ásványi anyagból vagy vitaminból. Ráadásul az is tévhit, hogy a csokoládéban található fenetil-amin nevű molekula működésbe hozza az agy jutalmazó rendszerét. Egyrészt a tejtermékek sokkal nagyobb mennyiségben tartalmaznak ebből az anyagból, mégsem sóvárgunk utánuk, másrészt a csokoládéban található fenetil-amint az emésztőenzimek felbontják, így nem jut el az agyba akkora mennyiségben, hogy hatása lenne.
De akkor miért sóvárgunk mégis a csokoládéra a menstruáció előtt és alatt? A menzesz alatti vérveszteség és vas pótlására sokkal hatékonyabbak a leveles zöld növények vagy a vörös húsok. Magyarázat lehetne, hogy a hormonháztartással van összefüggésben a jelenség, ha a menopauzával elmúlnának a sóvárgási rohamok. Ám nem ez a helyzet, a menopauza beálltával is ugyanúgy megmarad a csokoládé utáni időnként ránk törő vágy. Sokkal valószínűbb tehát, hogy kultúránk részévé vált, és sztereotípia lett a menstruáció előtti héten csokoládét faló nő képe.
Tabuétel engedélyezve
Azért is kapcsolódhatott össze a csokoládé és a menstruáció, mert egyedül a ciklus előtti és alatti időszak az a nők életében, amikor társadalmilag elfogadott a hízlaló tabuételek, így például a csokoládé fogyasztása. Ehhez született meg a tápanyaghiánnyal való indoklás mítosza, hogy a vékony nőket istenítő nyugati kultúra számára is elfogadható és elnézhető legyen az édesség utáni vágy.
Forrás: BBC Future
Fotó: Unsplash
