A Gallup kutatóintézet új felmérése szerint a 18 és 34 év közötti heteroszexuális pároknál semmivel sem jobb és igazságosabb a házimunka felosztása, mint az idősebb korosztályokban. Egy friss szociológiai tanulmányban pedig végzős középiskolásokat kérdeztek meg arról, hogy szerintük milyen az otthoni teendők ideális felosztása kisegyermekes családokban: a válaszadók negyede azt tartotta megfelelőnek, ha a férfi teljes munkaidőben dolgozik, a nő pedig otthon marad a gyermekkel.
A tény, hogy a háztartásban végzett feladatok felosztásában nem változott a szemlélet az elmúlt ötven évben, meglepte a kutatókat, mivel szinte minden más területen növekedett a nemek közötti egyenlőség mértéke. Egyre jobban támogatják a nők politikai pályára lépését, mára több nő ül az iskolapadban, mint férfi. A fiatalok pedig sokkal elfogadóbbak az eltérő nemi identitással kapcsolatban is.
A sztereotípiák makacsabbak, mint gondolták
Bár mindkét kutatásból az derül ki, hogy a nők kicsivel kevesebb házimunkát végeznek, a férfiak pedig kicsivel többet, mint akár tíz évvel ezelőtt, még mindig jelentős a szakadék a két nem között. A nők több mint egy órával többet foglalkoznak a házimunkával a gyermeknevelés és munkahelyi teendők mellett is mint a férfiak. Ez pedig hatással van a női esélyegyenlőség más területeire is: mivel ezt az időt a karrierjüktől vonják meg, a nők kevesebb fizetést kapnak és kisebb eséllyel léptetik elő őket a munkahelyükön.
Meglepő, de a fiatal pároknál sokkal kevésbé
egyenlő a házimunka eloszlása a felek között, mint akár 50 évvel ezelőtt.
“Ha a fiatalok ilyen kevéssé tudják elképzelni, hogy a férfiak nagyobb részt vállaljanak a házimunkából, azt bizonyítja, hogy a nemi sztereotípiák makacsabbak, mint sejtettük” – mondta Joanna Pepin szociológus, a tanulmány szerzője.
Miért lassabb a változás a házimunkában?
A kutatók szerint azért lassabb a változás a házimunkában, mint más területeken, mert a férfiakat boldoggá teszi, ha több munkával több pénzt keresnek, ám a több házimunkáért nem jár ilyen kézzel fogható jutalom, ezért nem éreznek az elvégzett munka után örömet. Emellett a nevelésnek és a normáknak is igen nagy szerepük van abban, hogy lassú a változás. Már gyemekkorban elültetik a szülők a fiúkban, hogy milyen egy férfi, hogyan viselkedik, a fiúktól pedig automatikusan kevesebb házimunkát várnak el, mint egy lánytól. Így rögzül az, hogy kerüljék a nőiesnek ítélt feladatokat, mint a házimunka, és inkább a férfias tevékenységekre, a pénzkeresésre fókuszáljanak.
A gazdasági bizonytalanság szintén olyan tényező a szociológusok szerint, ami afelé tolja el a fiatal férfiakat, hogy kevesebb házimunkát végezzenek, mint feleségük. Sok fiatal munkahelye bizonytalan, diákhitelt törleszt, ehhez jönnek a háztartás és gyermeknevelés költségei. Mivel ezek miatt szükség van egy második fizetésre is a családban, ezért úgy tűnhet, nyitottak a családok a női egyenjogúságra és nemek közötti egyenlőségre, ám a nemi szerepekkel kapcsolatos nézeteik valójában változatlanok: a munka mellett is a nőkre marad végül a házimunka nagyobbik része.
Márciusi lapszámunk fotóriportjában ismert magyar apák vallanak a munkamegosztásról és a gyereknevelésről! Te már beszerezted?
Forrás: The New York Times
Fotó: Unsplash