Hogyan szokjunk le a telefonfüggőségről?

2020. március 03.
Nem tudjuk elképzelni, hogy kilépjünk nélküle az utcára, sőt a legtöbben még a vécére is magunkkal visszük. Ezzel ébredünk és fekszünk le, munka közben ötpercenként csekkoljuk a felugró értesítéseket, és egyáltalán nem furcsa, ha idegenek képfolyamát nézegetjük rajta. Ugyan nem minden mobiloss tevékenység jelent addikciót, de a telefonfüggőség egy komoly probléma, amellyel foglalkoznunk kell – ugyanúgy, mint ahogy azt számos más függőség esetében tesszük. 

Akár szakember segítségét is érdemes kikérni a témában, azonban van néhány trükk, ami megkönnyítheti a telefonunkkal való veszélyes kapcsolat leépítését.

1. Legyen meg a telefonozás ideje!

Mivel a telefonunk szinte mindig mellettünk van, és folymatosan látjuk a fel-felvillanó értesítéseket, nagyon nehéz nem ránézni, és reagálni az eseményekre azonnal. Inkább tartsuk az eszközt elérhető távolságban, de ne közvetlenül magunk mellett, hogy ne lássunk rá az értesítésfolyamra munka vagy  szabadidős tevékenység közben. Jelöljünk ki egy idősávot, amikor csoportosan válaszolunk a chatüzeneteinkre, végiggörgetjük az Insta-feedet, vagy bármilyen appot csekkolunk, ahelyett, hogy ötpercenként reagálnánk a történésekre. Így nem fogja megszakítani a válaszkényszer a többi feladatunkat, és egy idő után sokkal elmélyültebben, gyorsabban fogjuk tudni csinálni a dolgunkat.

2. Mondjunk le az értesítésekről!

Ha beállítjuk, hogy ne kapjunk semmiről – vagy szinte semmiről – értesítést, akkor kevesebbszer fog felvillanni vagy hangot kiadni a telefonunk nap közben, ami sokkal kevesebb ingert is jelent. Ha csekkolunk egy értesítést, nagy valószínűséggel továbbkattintunk onnan egy másikra, vagy megnézzük az üzenetbe tagelt többi embert is. A kutatók ennek a jelenségnek már nevet is adtak: a social media vortex, azaz „közösségi média örvénye” egy néhány perces válaszadást is félórás böngészésre duzzaszt, ami rengeteg nemkívánt ingert is hoz magával. Egyetlen értesítést azonban nagyon hasznos lehet megtartani: azt, amely a heti telefonozással töltött percek számával szembesít minket.

3. Használjuk újra a régi tárgyainkat!

Tegyük fel magunknak a kérdést: mi az az indok, amiért újra és újra ránézünk a telefonunkra? Hogy csekkoljuk az időt? Hogy lenyomjuk a reggeli ébresztőt? Hogy számológépként használjuk munka közben? Nagyon sok ilyen tevékenységre azonban használhatunk külön-külön eszközöket is, hogy elkerüljük a közösségi média okozta örvényeffektust. Térjünk vissza az ébresztőórához, így nem a mobil lesz az első tárgy, amihez reggel hozzáérünk, tegyünk ki egy tényleges órát az asztalra, vegyük fel a szekrény mélyére száműzött karóránkat, hogy csekkolhassuk az időd, és kerítsük elő a régi számológépünket is.

4. Minimalizáljuk az appokat!

Ahogyan a valós tárgyainkra is ráfér olykor a lomtalanítás, a virtuális dolgaink között is érdemes néha szelektálni. Lehet, hogy olyan appok küldenek nekünk rendszeresen értesítést, amelyeket már rég nem is szeretnénk használni. E mellett gondoljuk át, hogy szükségünk van-e egyáltalán néhány olyan funkcióra, amelyet a laptopunkról is elérhetünk: szükséges, hogy a telefonunkon is megkapjuk a munkahelyi maileket? Ha a válaszunk nem, már törölhetjük is – végső esetben bármikor újra letölthetjük az adott appot, ha inkább kényelmetlenséget okoz a váltást, nem pedig fellélegzést.

5. Állítsuk a telefonunkat monokrómra!

Kicsit furán hangozhat, de a legtöbb mobilon már elérhető a fekete-fehér mód is, amely nagyon jól jöhet nekünk akkor, ha szabályozni és csökkenteni szeretnénk a telefonon töltött órák számát. A fekete-fehér képernyő kevésbé hívogató és ingergazdag, mint a színes, így sokkal kevésbé motivál minket arra, hogy tovább és tovább görgessük például az Instagramot vagy más vizualitásra építő appokat. Azonban azokat a funkciókat tökéletesen betölti színek nélkül is, amiért az okostelefonunkat napközben is érdemes a közelünkben tartani.

Fotó: Unsplash