Az orvosok már az 1800-as években is gyanították, hogy kapcsolat van az allergia és a lelki tényezők között. Dr. Morell Mackenzie, aki a fül-, orr- és torokgyógyszer kifejlesztésének úttörője volt, megfigyelte, hogy „a tüsszögőrohamok nagyban függnek az emberek idegrendszeri temperamentumától”.
1940-ben aztán a tudósok rájöttek, hogy az allergiás betegeknél anélkül is kiválthatók allergiás rohamok, hogy az allergénnel kapcsolatba kerülnének. Az orvos a páciensnek megmutatta a növényt, amire allergiás, anélkül, hogy elárulta volna, hogy az csupán egy művirág. A beteg azonnal tüsszögni kezdett, folyt és viszketett az orra. A tünetek aztán villámgyorsan el is múltak, ahogy az orvos elárulta, csupán művirágról volt szó.
Zsákutcától sem mentes elmélet
Ezek a megfigyelések sarkallták arra az orvosokat, hogy a hipnózist bevessék az allergia egyik lehetséges kezelési módjaként. 1958-ban a patinás orvosi szaklap, a The Lancet is beszámolt róla, hogy egy nő allergiáját sikerült meggyógyítani hipnózissal, ám más orvosoknak nem sikerült megismételni az eredményeket. A hipnózis azonban mégis megmaradt a köztudatban mint az allergia egyik lehetséges kezelési módja.
Olvastad már?
Bár a hipnózis orvosi értelemben zsákutcának bizonyult, a pszichoszomatikus jellege az allergiás panaszoknak egyre nagyobb figyelmet kapott a kutatásokban is. Egy brit kutatás, amelyet a kilencvenes években végeztek több mint 10 ezer emberen, például kimutatta, hogy a viszketés, csalánkiütés és más tünetek kiválthatók bizonyos ételekkel. Ám csupán két százaléka bizonyult valóban allergiásnak ezekre az ételekre azoknak, akiknél jelentkeztek szimptómák.
Placebo a gyógyszerrel szemben
A placebóval végzett kutatások is bebizonyították, hogy nagyon fontos, hogy a pszichoszomatikus tüneteket elkülönítsük a valódi allergiás reakcióktól. 2011-ben a placebo inhalátorok hatását tanulmányozták enyhe vagy közepesen erős asztmatikus panaszokkal küzdőknél. Ez az állapot gyakori az allergiás betegeknél. A kutatás meglepő eredményt hozott: a betegek nehézlégzéses panaszain pont ugyanolyan arányban segített a placebo, azaz hatóanyagot nem tartalmazó inhalátor, mint a valódi, hörgőtágító gyógyszert tartalmazó asztma-inhalátor. Ugyanakkor a tüdő légzéskapacitása valójában csak az aktív gyógyszert tartalmazó inhalátor használatakor javult.
Egy 2018-as német tanulmány is igazolta a placebo-hatást allergia esetén. Ők a szénanátha, azaz az orrviszketéssel, tüsszögéssel, orrfolyással járó, jellegzetes allergiás nátha esetén taláták úgy, hogy a pácienseknek nem tűnt fel, hogy placeboszert kaptak, ugyanúgy a tünetek enyhüléséről számoltak be, mintha valódi antihisztamint kaptak volna.
Nem oda-vissza hat
Először is, az érzelmek és a stressz ugyan nem okoznak allergiát, viszont a meglévő tüneteket, panaszokat jelentősen súlyosbítják. Ebből következik, hogy a különféle stresszoldó technikák hasznosak lehetnek a tünetek enyhítésében, azonban nem gyógyítják, nem oldják meg a tüneteket kiváltó problémát. Ugyanakkor az is bebizonyosodott a placebokísérletek során, hogy már maga az orvos-beteg kapcsolat is terápiás hatású az allergia esetében. A bizalom az orvosunkban felerősítheti a gyógyszerek és különböző terápiák jótékony hatását.
Olvass tovább!
Forrás: The New York Times
Fotó: Unsplash
