Tünetmentes fertőzöttek: mit tudunk, és mi az, ami továbbra is rejtély?

A koronavírus-világjárvány kitörése óta az egészségügyi szakértők egyetértenek abban, hogy a vírus tünetmentes fertőzöttjei kulcsszerepet játszanak abban, hol és milyen ütemben terjed a fertőzés. A koronavírusnak a tünetmentes hordozás az egyik legrejtélyesebb pontja. Ez olyan jelenség, amit korábban nem figyeltek meg más légúti betegség esetében. A Covid-19 esetek fele viszont tünetek nélkül zajlik a tanulmányok szerint. Ez azért nehezíti meg a járvány megállítását, mert azok, akiknek soha nem voltak tüneteik, különösen a gyerekek, ugyanúgy megfertőzhetnek másokat, mint azok, akiknél kialakulnak tünetek. Az esetek feltárását, a kontaktok felkutatását és az izolációt nagyban hátráltatja tehát a tünetmentes fertőzés.

Számos kérdést nem sikerült tisztázni a mai napig a koronavírus tünetmentes terjesztéséről, szerencsére azért olyan új tudományos tanulmányok is születtek az elmúlt hónapokban, amelyek közelebb vittek ahhoz, hogy tisztább képet lássunk azokról az esetekről, amikor valaki úgy fertőzhet meg másokat, hogy ő maga nem tapasztalja a betegség tüneteit.

1. A tünetmentes fertőzöttek mindenhol ott vannak.

Az Imperial College London júniusi kutatása szerint egy olasz kisvárosban a tesztelt fertőzöttek negyven százaléka nem tapasztalta a koronavírus-fertőzés tüneteit. Bostonban hajléktalanokat teszteltek, akik egy szállón éltek. A 146 igazolt koronavírus-fertőzéses közül egyik esetben sem alakultak ki tünetek. Washingtonban a kontaktkutatások során hasonló eredményt kaptak: a Covid-19-cel diagnosztizált fertőzöttek körülbelül fele tünetmentesen hordozta a betegséget, és adta tovább a vírust. Bár nagyjából kirajzolódik egy arány, ám a tudósok biztosan mégsem állíthatják, hogy az esetek fele tünetmentes. „Nem tudjuk kijelenteni, hogy az emberek mekkora hányada esik át tünetmentesen a koronavírus-fertőzésen” – mondta dr. Manisha Juthani, a Yale Egyetem Orvosi karának infektológusa. A tanulmányokból becsülni lehet számokat, ám ezek a statisztikák nem adhatnak valós számokat a teljes populációra.

2. Minden életkorban vannak tünetmentes fertőzöttek.

A koronavírus-járvány elején azt gyanították, hogy a tünetmentes esetek leginkább a fiatal felnőtteknél, a húszas-harmincas éveikben járóknál fordulnak elő. Azóta kiderült, hogy a gyerekek sokkal nagyobb szerepet játszanak a fertőzés csendes terjesztésében, mint sejtettük. Az biztosnak tűnik, hogy náluk a leggyakoribb a tünetmentes vagy enyhe lefolyású Covid-19, de az idősek között is gyakoribb a tünetmentes fertőzöttség, mint azt korábban gondolták. Egy amerikai, connecticuti idősotthont vizsgáltak, ahol az igazolt fertőzöttek 88 százaléka tünetmentes maradt. Egy chicagói idősotthonban a fertőzöttek 37 százaléka sosem tapasztalt tüneteket.

3. Továbbra sem tudják, miért nem betegszenek meg.

Egy dél-koreai kutatásból kiderült, hogy a tünetmentes és a tünetekkel rendelkező fertőzöttek testében a vírusszám tekintetében nincs eltérés. Ám azt nem tudják, hogy lehetséges, hogy vannak, akiket nem betegít meg a vírus.

Az egyik elmélet szerint, amelyet a Mayo Klinika kutatói dolgoztak ki, a gyermekkori oltások, mint például a tüdőgyulladás, gyermekbénulás és TBC-fertőzés ellen kapott vakcinák erősítik az immunrendszert, így az képes már azelőtt legyőzni a Covid-19-et is azelőtt, hogy megjelenhetnének a tünetek.

Egy másik vélekedés szerint valamilyen szintű immunitást adhatnak a korábbi, különböző koronavírusokkal való találkozások, azaz náthás megbetegedések. Legalább négy olyan koronavírusról tudunk, amelyek náthát okoznak, a testünk pedig nem felejti el ezeket a korábbi betegségeket.

Olvastad már?

Olvass tovább

Miért nem vesszük már komolyan a koronavírus-járványt?

Csupán az agyunk csap be minket a járvány kockázataival kapcsolatban, vagy valóban nyugodtabbak lehetünk? Erre próbáltak válaszolni a pszichológusok és kockázatelemzők.

4. Lehet, hogy nem fertőznek annyira.

Ha valakinek tünetei vannak, a köhögéssel és tüsszentéssel adhatja át leginkább a vírust másoknak. „Mivel a tünetmentes fertőzöttek nem tapasztalnak sem köhögést, sem náthát, ezért annyival kisebb eséllyel fertőznek meg másokat, amennyivel kevesebbet köhögnek – magyarázta Benjamin Neuman, a Texasi Egyetem virológusa. – Viszont a tünetmentes fertőzöttek hajlamosak kevésbé megtenni a szükséges óvintézkedéseket, azaz nem maradnak otthon és esetleg nem viselnek maszkot, így viszont növelik a koronavírus-fertőzés továbbadásának esélyét.”

5. Hosszú távú szövődmények alakulhatnak ki.

Egyre több kutatás utal arra, hogy ha valaki nem is tapasztal tüneteket, a fertőzés károsíthatja a szívet és gyulladásokat okozhat a szervezetében. Ezek a rejtett gyulladások jóval később okozhatnak szívritmuszavart, halálos szívmegállást és kardiológiai problémákat.

Jobban kell figyelni a tünetmentes esetekre

A tesztelés és a kontaktkutatás a világ legtöbb országában azokra az esetekre fókuszál, ahol a betegek tüneteket produkálnak, hiszen itt a legkönnyebb felismerni és izolálni a betegséget. A szakértők szerint itt kerül képbe a maszkviselés fontossága, az egymástól való távolságtartás és az egyén felelőssége, hogy elkerülje azokat a helyzeteket, ahol átadhatja másoknak a fertőzést, amelyről esetleg maga sem tud, hogy elkapta, hiszen nem alakultak ki tünetei. „Bár lehetséges, hogy a tünetmentes fertőzöttek nem adják tovább olyan könnyen a koronavírust, mint azok, akik megbetegszenek, az esélye nem nulla ennek. Amíg előfordulhat, hogy valaki tünetmentesen megfertőzzön másokat, addig a koronavírussal folytatott versenyfutásunk folytatódni fog” – mondta a virológus.