Miért kevesebb a koraszülés a koronavírus-járvány óta?

2020. július 29.
A világ számos országában megfigyelték, hogy a koronavírus-járvány kitörése és a kijárási korlátozások óta jelentősen kevesebb a koraszülés. Ez remek kiindulási pontot jelent a jövőbeli kutatások számára.

Az idei sok szempontból más tavasz volt, mint a korábbiak. Ahogy a koronavírus-járvány végigsöpört a világon, otthonukba kényszerítve az embereket, hogy így lassítsuk a vírus terjedését, az újszülött intenzív osztályokon dolgozó orvosok különös jelenségre figyeltek fel: a koraszülések száma jelentősen visszaesett, néhány országban egészen drasztikusan.

Írországi és dániai orvosok hívták fel először a figyelmet a tényre, egymástól függetlenül. A különböző országok különböző régióinak orvosi csapatai ugyanazt tapasztalták: a kijárási korlátozások bevezetése óta a koraszülések, különösen a nagyon korai, legveszélyesebb esetek száma visszazuhant. Amikor megosztották megfigyeléseiket, más országokból is hasonló visszajelzések érkeztek.

Találgatások vannak

Egyelőre nem tudják pontosan, mi áll a jelenség hátterében, csupán feltételezik, hogy a karantén szerepet játszhat benne. Ám a jövőbeni kutatások segíthetnek az orvosoknak, tudósoknak és leendő szülőknek, hogy jobban megértsék a koraszülés okait, és újabb módszereket dolgozhassanak ki a megelőzésére. Egyelőre csupán preprint kutatások készültek a témában, és néhány esetben csupán egy pár koraszülött babával jelentettek kevesebbet az átlagos számoknál. Ám összességében a korábbi értékekhez képest jelentős a különbség, és a szakértők szerint mindenképp szükséges a további kutatás a témában.

Olvastad már?

„Ezek a számok jelentősek” – mondta dr. Denise Jamieson, az atlantai Emory Egyetem Orvostudományi Karának szülésze. Az Amerikai Egyesült Államokban tízből egy kisbaba jön idő előtt a világra. A terhességek általában negyven hétig tartanak, minden, a 37. hét előtt meginduló szülés koraszülésnek számít, Magyarországon is. A koraszülés súlyos következményekkel járhat. Különösen a 32. hét előtt világra jövő újszülötteknél magas a látás- és hallásproblémák kockázata, a központi idegrendszer károsodása miatt kialakuló mozgásfogyatékosság (cerebrális parézis), vagy éppen annak esélye, hogy a baba nem éli túl a legalaposabb gondoskodás ellenére sem. 

A legbiztosabb módja annak, hogy ezeket elkerüljük, ha a koraszülést próbáljuk megelőzni

– mondta dr. Roy Philip, az írországi Limerick Egyetemi Szülészeti Kórház neonatológusa, aki épp szabadságát töltötte külföldön, amikor Írországot lezárták március közepén a koronavírus-járvány miatt. Amikor visszatérhetett a munkába, különös dologra lett figyelmes. Megkérdezte kollégáit, miért nem rendeltek anyatejalapú táplálékkiegészítőt, mialatt ő távol volt. A válasz megdöbbentette az orvost: nem volt rá szükség, mivel egyetlen koraszülés sem volt egész hónapban. 

Húsz éve nem tapasztalt számok

A neonatológus és kollégái összehasonlították a 2020. január és április közötti időszakának szülési statisztikáit a kórházban lefolytatott több mint harmincezer szülés adataival egészen 2001-ig. A kisbabák születési súlyát vették alapul, mint a koraszülés egyik fontos jelzőparaméterét. 

„Először azt gondoltam, valami hiba van a számokkal” – mondta dr. Philip. Az elmúlt húsz évben ezerből minden nyolcadik baba született 1,5 kilogrammnál alacsonyabb súllyal, ami az adott régióban 473 ezer embert jelentett. 2020-ban ez az arány csupán a negyede volt az adott időszakban. Ezerből három esetben fordult elő, hogy a kisbabák nagyon kis súllyal, egy kilogramm alatt születtek. Idén tavasszal is lennie kellett volna néhány ilyen esetnek, ám egyetlen egyszer sem fordult elő.

Hasonló kutatásra sarkallta a dán orvosokat is a szinte teljesen üres koraszülött intenzív osztály miatti kíváncsiságuk. Dr. Michael Christiansen, a koppenhágai Statens Serum Intézet orvosa kollégáival a legszigorúbb kijárási korlátozások időszakát, a március 12. és április 14. közötti hetek születéseinek adatait vetette össze a korábbi öt év hasonló időszakával. Több mint 31 ezer szülés körülményeit, adatait vették nagyító alá. A karantén alatti időszakban a 28. hét előtt megszülető kisbabák száma kilencven százalékkal csökkent. Amikor megfigyelésüket nemzetközi fórumokon is felvetették, hasonló történésekről számoltak be a világ különböző pontjairól. 

  • Dr. Belal Alshaikh, a kanadai Calgary Egyetem neonatológusának adatai szerint Calgaryban is felére csökkent a koraszülések száma a korlátozások idején. A csökkenés a legsúlyosabb eseteket érintette legerősebben. 
  • A rotterdami Erasmus Orvosi Központ orvosa, dr. Irwin Reiss is észlelt némi csökkenést a koraszülések számában.
  • Az ausztráliai Melbourne klinikáján olyan kevés koraszülött volt a karantén idején, hogy még a kórház adminisztrátorának is feltűnt. Meg is kérdezte a kórház vezetőjétől, dr. Dan Casalaztól, mi történhetett.
  • Az amerikai Nashville gyermekkórházában dr. Stephen Patrick arról számolt be, hogy a koraszülött intenzív osztályon húsz százalékkal csökkent a csecsemők száma az átlagos márciushoz képest. Bár néhány 40. hétre született, ám beteg kisbabáról gondoskodniuk kellett, a koraszülött páciensek száma nagyon alacsony volt, pedig általában ők teszik ki az osztályon fekvő kisbabák többségét. Miután dr. Patrick a Twitterre is kiposztolta megfigyeléseit, Amerika több városából is hasonló tendenciákat jeleztek. 

Ha a kijárási korlátozások valóban hozzájárultak ahhoz, hogy bizonyos helyeken csökkenjen a koraszülések száma, míg máshol nem volt tapasztalható a jelenség, az információ segíthet feltárni a koraszülés okát, a lehetséges tényezőket. A kutatási időszak április végével ért véget. Június végén elkezdődtek a lazítások a fejlett világ legtöbb országában, ám dr. Philip információi szerint továbbra is nagyon alacsony a koraszülöttek száma kórházában. Húszéves orvosi pályafutása alatt még sosem tapasztalt ilyen alacsony számokat az orvos. A kérdés, hogy vajon meddig marad így, és mitől változik, ha változik. Ez újabb megfejtendő feladatot ad majd a tudósoknak.

Olvass tovább!

Forrás: The New York Times
Fotó: Getty Images