Aki gyakran járt metróval már a járvány előtt is, annak megvoltak a bevált trükkjei, útvonalai arra, hogy a lehető leggyorsabban érje el az úti célját. Pontosan tudta például, hogy melyik kocsiba kell szállnia, hogy az egyenesen a mozgólépcső tövében tegye majd ki a megállóban, így elkerülhette a sort a lépcső tövében. A koronavírus-járvány kitörésével minden eddiginél fontosabbá vált, hogy a lehető leggyorsabban kerüljünk ki a tömegközlekedés zárt közegéből.
A tömegközlekedési eszközökön nyoma sincs a koronavírus-járvány kitörése óta a korábban gyakran tapasztalt tömegnek. Sem a buszokon, sem a metrókon nem utaznak annyian annak ellenére sem, hogy elindult a tanév és sokan visszatértek a home office-ból az irodába. A tömegközlekedési eszközökön kötelező maszkot viselni, próbáljuk tartani a távolságot a másik embertől a megállóban és a járműveken, lehetőleg nem a csúcs idején utazunk. Ezek az óvintézkedések jelentősen csökkentik annak esélyét, hogy mi magunk megfertőződjünk, vagy esetleg átadjuk másnak a vírust. Ám a közlekedéstudomány és az utasok pszichológiája kevésbé ismert és nyilvánvaló eszközöket is javasol a még biztonságosabb tömegközlekedéshez.
Tartsuk szem előtt a légáramlást
A Covid-19 egy légúti fertőzés, minél több ember lélegzik, köhög és beszél egy légtérben, annál nagyobb esélye van annak, hogy az ott tartózkodók megfertőződjenek a vírussal. Természetesen az a legbiztosabb megoldás, ha biciklizünk, gyaloglunk vagy akár rollerezünk az úti célunkhoz. Az autót a közlekedési szakemberek azért nem javasolják, mert „ha mindenki autóval akar eljutni valahova, akkor senki sem jut el sehova” – figyelmeztetett Carlo Ratti, a Massachusetts Institute of Technology Várostervezési Laboratóriumának vezetője.
Ha a vonat, busz vagy metró maradt az egyetlen opciónk például a munkahelyre, iskolába való eljutásra, az első fontos lépés, hogy jól tervezzük meg az útvonalunkat. „Olyan közlekedési eszközökkel utazzunk, amelyeken biztosított a jó légcsere és légáramlás” – mondta Nick Tyler, a Londoni Egyetemi közlekedéskutatója, aki a vírus buszokon való terjedésének modellezésével foglalkozik. Minél több ablak van egy járművön (és azt nyitva is tartják), annál jobb a közlekedéskutató szerint. Ebből a szempontból a metró például máris problémásabb választás, mint a busz. A Londoni Egyetemen 2018-ban végzett kutatás szerint a rendszeresen metrózók körében sokkal gyakoribb volt az influenzaszerű megbetegedés, mint azoknál, akik ritkábban utaztak a föld alatt.
Olvastad már?
Hallgatni arany
Fontos szempont lehet a közlekedési eszköz kiválasztásánál, hogy az emberek milyen gyakran beszélgetnek egymással és milyen hangosan. A hangos alapzajjal rendelkező járműveken, ahol nagyobb hangerővel kell beszélni, hogy meghallják egymást, nagyobb a koronavírus terjedésének kockázata, mint a halkabb járművek esetében. (A járványügyi szakemberek úgy vélik, ez az egyik oka annak is, hogy az éjszakai szórakozóhelyeken, bárokban vagy a húsüzemekben olyan magas volt az átfertőződés.)
Egy zajos vonatkocsi tehát mindig nagyobb kockázatot jelent, mint egy busz csendes utasokkal, akik a fülhallgatójukkal a fejükön olvasnak.
Hova üljünk?
Egy kínai tanulmány azt vizsgálta, hogy mekkora hatással van a fertőzés átadásának abban, hova ülünk a vonaton. Több mint 2000 ember utazási szokásait vizsgálták meg 2019 decembere és 2020 márciusa között, hogy megnézzék, hogyan terjed a koronavírus az utasok között.
A legmagasabb kockázatot az jelentette, hogy ha ugyanabban a sorban ültek az emberek, különösen a szomszédos ülésen helyet foglalókra volt veszélyes. (Azt hozzátették a tudósok, hogy nem tudták teljesen kizárni, hogy az egymás mellett ülők nem voltak barátok, családtagok vagy más közeli kontaktusba kerülő emberek, így ez is fokozta a koronavírussal való megfertőződés kockázatát.) A tudósok azonban úgy találták, hogy az egymásnak háttal elhelyezett ülések viszont mintha egyfajta gátat képeztek volna a részecskék terjedésének.
A hosszú utak – nem meglepő módon – növelik a megfertőződés kockázatát, még akkor is, ha több sorral odébb ülünk a vírus terjesztőjétől. Kétórás úton, legalább 2,5 méterre ülve a potenciális vírusforrástól, maszk nélkül több mint valószínű, hogy elkapjuk a vírust a kutatók szerint. Az viszont, ha előttünk egy koronavírusos beteg ült ugyanazon az ülésen, nem növelte a megfertőződés esélyét.
Hova álljunk?
A metrón vagy buszon az emberek a legszívesebben a függőleges rudakba kapaszkodnak, nem a fentről lógó kapaszkodókba. Ezt azért fontos tudni, mert így elkerülhetjük ezeknek a felületeknek a megérintését. Bár a vírus elsősorban a levegőben terjed, nem fertőzött tárgyak érintésével, nem árt az alapos kézfertőtlenítés, mielőtt megérintjük az arcunkat, szánkat.
A közlekedéskutatók emellett azt is megállapították, hogy ugyan elvileg az ajtó közelében a legjobb a légáramlás a közlekedési eszközökön, így itt a legjobb kapaszkodni, ugyanakkor ez a legforgalmasabb része a járműveknek.
Előre az ismeretlenbe
Bár a tömegközlekedés az egyén számára kockázatos lehet, az egyelőre nem tisztázott, hogy mennyire. Chridtina Goldbaum közlekedésmérnök optimista: a kontaktkutatások Japánban, Franciaországban és Ausztriában azt mutatták, hogy nincs összefüggés a koronavírus fellángolása és a tömegközlekedés használata között.
Matematikai modellek is azt támasztják alá, hogy a buszozás, metrózás a maszk helyes használatával kevésbé kockázatos, mint akár egy szabadtéri étteremben ebédelni, ahol közel vannak egymáshoz az asztalok vagy meginni egy italt egy zsúfolt kerthelyiségben. Javítja az esélyeinket, ha rövid ideig utazunk, jól szellőző járművön és hallgatag utastársakkal.
Olvass tovább!
Forrás: BBC Future
Fotó: Unsplash
