Miért fáj egyik védőoltás jobban, mint a másik?

Bár arra már nem emlékszünk, hogy kisgyermek korunkban milyen volt oltást kapni, ha valaha felnőtt fejjel kaptunk tetanusz elleni vakcinát, tudjuk, milyen az, amikor fáj egy védőoltás. Míg az influenza vagy éppen a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás elleni oltás nem jár ilyen fájdalommal. A szakemberek megnyugtatnak: nem bennünk van a hiba, és nem is az orvos volt ügyetlen, bizonyos oltások tényleg jobban fájnak.

Mindenek előtt érdemes leszögezni: teljesen normális jelenség, ha fájdalmat érzünk az oltás körül, ahogy dr. Nancy Messonnier, az amerikai Nemzeti Immunizációs és Légúti Betegségek Központjának vezetője is megjegyezte. „Az oltás helyén keletkező gyulladás annak a jele, hogy az immunrendszer válaszol, azt mutatja, hogy a vakcina működik” – mondta dr. Messonnier.

vedooltas-fajdalom-gyulladas

Amikor a védőoltást beinjekciózzák a vállba, combba vagy a farizomba, elindul a szervezetben az antigéntermelés. Ezek a fehérjék segítik a fehérvérsejteket a vírusok elleni harcban. Amikor oltást kapunk, a beinjekciózás helyén kezd védekezni a testünk, ami gyulladáshoz vezet. Bizonyos védőoltások pedig tényleg jobban fájnak, mint mások.
A hepatitis A és B, a torokgyík, tetanusz és szamárköhögés elleni kombinált oltás, a DiPerTe híresen fájdalmas védőoltások. Ezt a tudomány máig sem tudja pontosan, hogy miért van, ám a szakemberek szerint az immunrendszert erősítő komponensek miatt lehet. „Ezek biztonságos összetevők, amelyeket azért adnak a vakcinákhoz, hogy erősebb immunválaszt váltsanak ki” – mondta Messonnier, hozzátéve, hogy ezekre különböző mértékben lehetnek érzékenyek az emberek.

Ám nem csak ezen összetevők miatt fájhatnak jobban bizonyos oltások. A beadott oldat pH-értéke is szerepet játszhat (bizonyos oltásoknál ez lehet savas), ahogy a mennyiség és a hőmérséklet szintén lehet olyan tényező, amely hozzájárul az oltás utáni diszkomfortérzethez. Ilyenkor egyébként azt javasolják a szakemberek – mind a felnőttek, mind a gyerekek esetében –, hogy jegeléssel, zsibbasztó hatású krémmel vagy recept nélkül kapható fájdalomcsillapítóval enyhítsük a panaszokat.

Érdekes jelenség egyébként, hogy a farizomba kapott oltás kevésbé fájdalmas, mint például a felkarba vagy combba adott injekció. Ám sajnos nem lehet minden oltást a hátsó felünkbe adni: míg bizonyos vakcinák remekül működnek akkor is, ha zsíros kötőszövetbe adják (ilyen például az MMR, a mumpsz, kanyaró és rubeola ellen adott kombinált oltás, amelyet a tricepsz melletti zsírba injektálnak, vagy a már említett tetanusz elleni oltás felnőtteknél), az influenza elleni oltást például nem lehet így beadni. „Sok ember számára a fájdalomtól való félelem rosszabb, mint maga a fájdalom – mondta Messonnier. – Ám még ha pár napig fáj is, az oltások védőhatása a betegségekkel szemben sokkal tovább tart ennél.”