Egy friss kutatás szerint, bár világszinten rekord méretű csökkenést tapasztalhattunk 2020-ban a szén-dioxid-kibocsátásban, a járvány miatt home office-ban dolgozó és magukat javarészt otthon, számítógéppel és Netflixszel szórakoztató emberek az internetes adatforgalmat és -tárolást jelentősen növelték. Ez pedig a környezetünkre is hatalmas terhet ró.
Gondoljunk csak bele, egy egyórás videókonferencia vagy online adás 150-1000 gramm szén-dioxid kibocsátásával jár (összehasonlításképpen: egy tank benzin emissziója körülbelül 8887 gramm).
Ám ha a kameránkat kikapcsolva hagyjuk a videóhívás alatt, mintegy 96 százalékkal csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat. Már az is hatalmas különbség, ha a streamingszolgáltatók alkalmazásaiban nem nagy felbontásban nézzük meg a kedvenc sorozatunkat, hanem standard változatban: 86 százalékkal csökkenthetjük a káros hatásokat a kutatók becslései szerint.
Nagyobb internetigény, nagyobb károsodás
A Purdue Egyetem, a Yale Egyetem és a Massachusetts Institut of Technology (MIT) tudósai elemezték a víz- és földlábnyomát az internetes infrastruktúrának, összevetve az ökológiai lábnyommal. „Ha csak egyféle lábnyomra fókuszálunk, nem látjuk teljes egészében, milyen hatással vagyunk a környezetre” – mutatott rá Roshanak Nateghi, a Purdue Egyetem iparimérnök-professzora, aki energiahiánnyal kapcsolatos kutatásokat folytat, hogy megvizsgálja, milyen hatásai vannak az energiafogyasztásunknak a klímaváltozásra.
Olvastad már?
3 ökotudatos dolog, amit érdemes megtartanunk a karantén után is
Ne menjünk oda vissza, ahol kiléptünk a pandémia előtti életünkből – halljuk sok helyen mostanság. A mókuskerék feladásának nagyon fontos lépése az is, hogy emlékezzünk arra, a Föld mennyire fellélegzett az elmúlt hónapokban, és hogy ez a néhány hónap azt is megmutatta, a klímakatasztrófa végkimenetele még nem olyan egyértelmű!Számos országból érkeztek olyan adatok, amelyek szerint az internetes forgalom 20 százalékkal nőtt meg az elmúlt év korábbi időszakához képest. Ha ez a trend folytatódik 2021-ben is, csak a megnövekedett internetigény szén-dioxid-emissziójának semlegesítéséhez 18,5 millió hektár esőerdőre lenne szükség.
Nem is gondolnánk, de az adatok feldolgozása és továbbítása rendkívül vízigényes folyamat. Annyi vízzel többre lesz szükség ennek kielégítésére egy év alatt, amely megtöltene 300 ezer olimpiai méretű úszómedencét, míg az adatforgalom földlábnyomának növekedése Los Angeles-méretű lesz a becslések szerint.
A videó a fő probléma
A tudósok ezeket a számokat a YouTube, Zoom, Facebook, Instagram, Twitter, TikTok és 12 másik, kisebb platform (online játékok és más, internetes weboldalak) adaforgalmának növekedéséből kalkuláták ki. Nem érte őket meglepetés: minél több videót használ egy oldal, annál nagyobb az ökológiai lábnyoma.
Az adatfeldolgozáshoz rengeteg elektromosságra van szükség, az elektromosság előállításának pedig jelentős a víz-, föld- és ökológiai lábnyoma. Minél kevesebb az adatletöltés, annál kisebb a környezeti károsodás. „A bankrendszerek például pozitív hatással voltak a környezetre a papíralapú számlázás leállításával, ám senki sem beszélt eddig arról, hogy a kamera kikapcsolása vagy a sorozatnézés közben a videó minőségének csökkentése milyen jelentősen hozzájárulhat a bolygónk védelméhez” – mondta Kaveh Madani, a Yale Egyetem kutatója.
Forrás: Science Daily Fotó: Unsplash
Olvass tovább!
