Vannak, akik minden erejükkel irtják, és vannak, akik minél több helyre felfuttatnák, mi az? Naná, hogy a borostyán, ami sok szempontból nem átlagos növény. Egyrészről kedveli az árnyékos, akár extrém száraz helyeket, ahol a növényeink többsége nem érezné jól magát, másrészről hihetetlen sebességgel képes megnőni és felfutni a ház falára, a kerítésre vagy éppen az erkélyre, ezért sokszor alkalmazzák csúnya felületek takarásához vagy a ház szigetelésének részeként. És az sem utolsó szempont, hogy mivel örökzöldről van szó, a téli kopár kert látványát is barátságosabbá, élettel telibbé tudja varázsolni.
Ódon falakra borostyánt!
Belülről szépen felújított, kívülről eufemizmussal élve ódon, reálisan nézve lepukkant épületben lakunk, így minden nap vakolathiányos falak mellett, megroggyant lépcsőkön megyünk fel a lakásunkba. Hogy a helyzetet kissé jobbá tegyük addig is, amíg nem kezdődik el a felújítás, arra gondoltam, bevetem a jolly jokert: a borostyánt! A borostyánt igazából nem is futtatni kell – évi 2-3 métert is nőhetnek a hajtásai –, csak elhelyezni valahol, és fut az magától is, azonban néhány alapvető tényt azért érdemes áttekinteni róla, hogy minél hamarabb, minél jobb eredményt tudjunk elérni.
Vágjunk bele!
A borostyán nagyon dinamikusan tud fejlődni szélsőséges körülmények között is, miután megerősödik, addig viszont némi támogatásra szorul. Ha árnyékosabb helyen futtatnánk borostyánt, akkor minél sötétebb levelű verziót kell választanunk az ültetéshez, mert azok jobban tűrik a napfény hiányát, ha naposabb területre futtatnánk, akkor viszont jöhetnek a krémszínű, cirmos verziók is! Miután kiválasztottuk, mely felületet szeretnénk bevonni a sötétzöld növénnyel, dugjunk le friss borostyánhajtásokat: a borostyán nem kényes növény, nincsenek különleges talajigényei, szereti a porhanyós földet, így ezzel nem lesz gondunk. Illetve a terület méretétől függően akár több hajtást is ültethetünk a gyorsabb, egyenletesebb hatás kedvéért. Az első évben csak annyi a dolgunk, hogy locsoljuk a borostyánt rendszeresen, a lényeg, hogy legyen mindig enyhén nedves a talaj körülötte. Az első év elteltével a borostyán megerősödik, és nem is lesz szüksége többet a locsolásra.
Míg az első időszakban azt fogjuk kíváncsian várni, hogy mikor lesz már szép, dús, egységes borostyánfalunk, addig ha már mindezt elértük, akkor a borostyán túlfutásával kell foglalkoznunk. Igazából ekkor sem lesz tengernyi teendőnk a növénnyel, annyi csupán a dolgunk, hogy havonta egyszer csippentsük le a friss, borostyánfalból kiálló hajtáskezdeményeket, amelyek túlnövik magukat, illetve szükség esetén ritkítsuk meg a már meglévő rétegeket.
Nem csak kültérre
Ha nincs kültéri felület, amit bevonnánk borostyánnal, akkor sem kell lemondanunk a növényről, hiszen léteznek szobaborostyánok is, amelyek remekül érzik magukat a kevésbé világos szobákban, a szoba fűtőtesttől távoli pontjain is, ellenben nagyon hatékonyan frissítik az otthonunk levegőjét, és szemrevaló darabok például a szekrény tetejéről vagy függő virágtartóból lefutva. A szobaborostyánokat érdemes bent tartani egész életükben, soha ki nem ültetni őket, mert kevésbé fagytűrőek, mint a kültéri testvéreik. A szobaborostyánt nyaranta rendszeresen öntözzük, télen ritkítsuk az öntözéseket, de ne hagyjuk kiszáradni teljesen a földjét, illetve egész évben permetezzük friss vízzel, meg fogja hálálni!
Fotó: Getty Images
Olvass tovább!
