Az ételpazarlás luxus – így kerülheted el!

2021. április 06. |

A kutatások szerint Magyarországon az emberek átlagosan fejenként évente 86 kilogramm, családonként pedig 270 kilogramm ételt dobnak a kukába. Az Európai Unióban összességében körülbelül 88 tonna élelmiszer kerül a hulladék közé, világszerte évente pedig 1,3 millió tonna. Ezek az adatok azt a szomorú igazságot mutatják, hogy túl kényelmesen élünk: nem értékeljük eléggé azt a bőséget, ami körülvesz minket, a mindennapi egészséges betevőt és a tápanyagokat. Fogadjunk meg pár tanácsot, és higgyük el: sok kicsi sokra megy, ha elegen törekszünk a környezettudatos életmódra.

Ha kukába kerülő élelmiszerekről beszélünk, akkor nemcsak a pazarlást fontos kiemelni, hanem azt is, hogy ezek az ételek a hulladéklerakóban rothadni kezdenek, és metánt termelnek, ami a második leggyakoribb üvegházhatást okozó gáz. Ha élelmiszert dobunk ki, akkor vizet is pocsékolunk, méghozzá évente 170 billió litert – a világ egyes részein pedig órákat gyalogolnak azért az emberek, hogy folyadékhoz jussanak. Bár globális szinten már több kezdeményezés született ennek ellensúlyozására, sajnos egyénileg még mindig nem teszünk eleget az élelmiszerpazarlás ellen.

Tervezzünk előre!

Ha alaposan megtervezzük, hogy a következő héten mit szeretnénk enni, akkor elkerülhetjük a felesleges élelmiszerek vásárlását, az elkészült főételek kidobását. Gondoljuk végig, hogy mit kívánunk, mire van szükségünk az elegendő energiabevitelhez, és melyek a leginkább romlandó termékek a hűtőnkben. Használhatjuk a naptárunkat, a jegyzetfüzetünket, de már speciális applikációk is készültek a heti menü megtervezéséhez, ahova felvezethetjük ötleteinket. Írjunk listát, lehetőleg egy olyan helyre, amit biztos, hogy nem hagyunk otthon (például a telefonunkba), és ragaszkodjunk is ahhoz. Készíthetünk fényképet is a hűtőnk és kamránk tartalmáról, hogy biztosak legyünk abban, mindenünk megvan otthon, amire igényt tart a szervezetünk – ehhez persze nem árt rendet tartanunk a konyhában.

Legyünk körültekintőek!

Ha igazán tudatos vásárlók vagyunk, akkor fizetés előtt mindig ellenőrizzük le a termékek lejárati idejét, és tartsuk is észben azokat. Ha biztosra akarunk menni, akkor a naptárunkban is vezethetjük, hogy mi mikor jár le, így biztosan nem fog semmi a kukába kerülni. A gyümölcsöket és zöldségeket ne dobáljuk, és próbáljuk nem leejteni, mert a rajtuk esett zúzódásoktól gyorsabban romlanak. A dobozos és konzerv élelmiszereknél pedig arra kell figyelnünk, hogy a horpadt, sérült, szivárgó, repedt vagy felpúposodott árukat a polcon hagyjuk.

Mindent azonnal pakoljunk el!

Ha sokat utazunk a bolttól az otthonunkig, vagy esetleg nincs lehetőségünk azonnal hazamenni, akkor érdemes hűtőtáskával készülni a vásárláshoz. Listázzuk a romlandó élelmiszereket, a húsokat, a halat és a tejtermékeket, hazaérve pedig azonnal tegyük őket biztos, hideg, illetve – a keresztszennyeződések elkerülése miatt – tiszta helyre. A bontatlan, nem romlandó élelmiszereket tároljuk száraz területen, szobahőmérsékleten. Az átláthatóság érdekében típus szerint is rendezhetjük az élelmiszereket: tárolhatjuk külön a gabonát, a konzerves termékeket, a száraz hüvelyeseket, az olajokat, az eceteket, a bontatlan szószokat és a sütőipari termékeket is.

hulladek-konyha

Ne egyszerre vegyünk meg mindent!

Ugyan most, a világjárvány közepén jobban tesszük, ha elkerüljük a tömeget és ritkán járunk vásárolni – ebben segít minket a tudatos előre tervezés is –, de kevésbé vészterhes időszakban jó, ha a heti egy nagybevásárlás helyett inkább többször megyünk boltba és mindig csak azt vesszük meg, amiről tudjuk, hogy biztosan el fog fogyni.

Rendszerezzünk okosan!

Bár csodásan néz ki egy telepakolt gyümölcskosár a konyhánk legszebb pontján, de jobban tesszük, ha bizonyos zöldségeket és gyümölcsöket, pontosan az etilént termelőket és nem termelőket elválasztjuk egymástól, hiszen ez a gáz felgyorsítja az érést, ezzel együtt pedig a romlás idejét is előre hozza. A banán, a sárgadinnye, az őszibarack, a paradicsom, a körte és az alma mind olyanok, amiket távol kell tartanunk egymástól – kivéve, ha pont az a célunk, hogy hamarabb megérleljük őket, vagy más zöldségeket és gyümölcsöket. Ha előre csomagolt élelmiszert vásárlunk, akkor az újabb, későbbi lejárati dátummal rendelkező finomságot mindig a régebbi háta mögé, vagy alá pakoljuk, hogy még véletlenül se nyúljunk félre főzés közben.

Ne az esztétika számítson!

Már itthon is volt rá példa, hogy egy szervezet a „csúnya” élelmiszerek mellett, vagyis azok kukába kerülése ellen kampányolt. A hibás, elszíneződött, furcsa alakú zöldségek és gyümölcsök 20-40%-át még a szállítás előtt kidobják, mert nem felednek meg a fogyasztók elvárásainak. Pedig az, hogy valami nem szép, még nem jelenti azt, hogy rossz ízű is. Ne féljünk levenni a polcról a tökéletlen termékeket, de a gazdákat is támogathatjuk azzal, hogy kimondottan a „felesleges” termést vásároljuk meg tőlük – a piacon akár sokkal többet is hazavihetünk ezekből jóval olcsóbban, egy kis alkudozás árán.

Tegyük el, amit tudunk!

A pácolás olyan ősi konzerválási módszer, amit már időszámításunk előtt 2400-ban is alkalmaztak azért, hogy tartósítsák a napi betevőt. Ezzel a technikával, illetve szárítással, savanyúság készítésével, fermentálással és fagyasztással szinte mindent megmenthetünk a kidobástól. Ha mindezt ráadásul saját kézzel csináljuk, akkor pénzt is takarítunk meg, és a reneszánszát élő slow livinget is gyakorolhatjuk.

Komposztáljunk!

Ha nem tudunk mindent elfogyasztani, akkor biohulladékként is felhasználhatjuk a zöldségekből és gyümölcsökből ránk maradt szeleteket, hogy növényeinket is elegendő energiához, valamint tápanyaghoz juttassuk, és minél nagyobbra nőjenek. Építhetünk komposztálót a kertünkbe, de ma már arra is van lehetőségünk, hogy kicsi, konyhai komposztálót vásároljunk, amik segítségével szobanövényeinket „etethetjük”. Ha rendszeres (vagy alkalmi) kávéfogyasztók vagyunk, akkor jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a kávézacc kiváló műtrágyaként szolgál növényeink számára, de akár természetes szúnyogriasztóként is alkalmazhatjuk, ha a lefőzött zaccot füves területre szórjuk, ezzel véve el a kedvét a nőstény szúnyogoknak attól, hogy a házunk környékén rakják le petéiket.

Mentsük meg a maradékot!

Keressünk maradékmentő recepteket, vagy dolgoztassuk meg a kreatív energiáinkat, és próbáljunk magunk alkotni belőlük, hogy semmit ne kelljen kidobnunk. Hámoznunk sem muszáj: a zöldségek, a gyümölcsök héjával és a csirke bőrével rengeteg értékes tápanyaghoz juthatunk. Az almahéj például nagy mennyiségű rostot, antioxidánst, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, amik a rák elleni küzdelemben is támogatnak minket. Ha nem vagyunk vegetáriánusok, akkor a csirkéről lefejtett bőrt se dobjuk ki, hiszen olyan tápanyagokban dúskál, mint az A- és B-vitamin, de gazdag fehérjében, gyulladáscsökkentő szelénben, illetve egészséges zsírokban is. A krumpli, a sárgarépa, az uborka, a padlizsán, a mangó, sőt, még a kivi héja is ehető és tápláló! A zöldségek szárát pedig úgy is megmenthetjük, ha összedobunk magunknak egy finom és tápláló zöldturmixot, amibe akár a teljes termést, még az eper zöld tetejét is beledobhatjuk. A hozzávalókat megpiríthatjuk olajon, illetve vajon, és főzhetünk belőlük egy fenséges aromájú zöldséglevest, a vacsoráról megmaradt csirkéhez pedig elég pár szem zöldséget adnunk ahhoz, hogy ínycsiklandozó húslevest kotyvaszthassuk belőle. Ha nem iszunk eleget, akkor a fel nem használt uborkával és citrusokkal ízesített vizet készíthetünk. A kávézaccot testradírként, az élelmiszereket pedig akár arcmaszkként is hasznosíthatjuk.

Olvass tovább!

Forrás: UnlockFood, BBC, Healthline

Fotó: Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód

Ki neveli meg a másik gyerekét? anyanapló

Ki neveli meg a másik gyerekét?