A digitális böjt a járvány alatt is fontos, ha el akarjuk kerülni a szorongást

Az elmúlt hónapokban a közösségi média abszolút virtuális síkra emelte a szociális életünket. Online alapokra helyeződött át az iskola, sok munkahely, a baráti beszélgetések, a kulturális élet és még a családi ebéd is. A virtualitásba burkolóztunk utolsó mentsvárként, hogy ne veszítsük el a teljes kontrollt a korábban ismert életünk felett. Ez az utolsó bástya úgy omolhat össze, mint a tengerpartra épített homokvár, ha jön egy nála erősebb hullám.

A tonnányi ránk ömlő szűretlen információhalmazból nehéz kibogozni, hogy mi lehet az igazság – pláne egy ilyen vészterhes időszakban, mint mostani. Az elszigeteltségben vigyáznunk kell arra, hogy mit fogadunk be, és muszáj kritikusan gondolkodnunk azzal kapcsolatban, hogy mi az igazság, különben könnyen félremehet a látottak feldolgozása. A fertőzöttek és elhunytak számának emelkedését, a kiéleződő politikai ellentéteket, a más országokban történő fegyveres felkeléseket, véres tüntetéseket és hatalmi visszaéléseket látva azt érezhetjük, hogy a megmaradt talaj is kicsúszik a lábunk alól. Így válik a külvilághoz való egyetlen kapocs az egyik legveszélyesebb stresszforrássá.

A technológiához fűződő betegessé váló viszony súlyos függőséget okoz, ráadásul társadalmi szintű problémákhoz is vezethet. A negatív hírek, a közösségi média feletti folyamatos ellenőrzési kényszer lelki problémák, alvászavarok, szorongás, sőt, akár a depresszió kiváltója is lehet. Egy svéd kutatás arra is rámutatott, hogy szoros kapcsolat lehet a megnövekedett testtömegindex és a technikai eszközök késő éjszakai használata között, a Pennsylvaniai Egyetem kutatói pedig arra világítottak rá, hogy a közösségi oldalak használatának korlátozása csökkentette a stressz és a depresszió tüneteit.

A fejünkben egyre jobban harsog a kérdés, hogy mikor lesz már vége. A világ történéseinek állandó csekkolása és az ismerőseinkkel való 24 órás kapcsolattartás magával hozta az elmúlt évekből már jól ismert FOMO jelenség virtuális térbe kerülését. Könnyen szorongáshoz vezethet, ha azt érezzük, hogy még digitálisan is kimaradhatunk valamiből, pedig a pandémia és a bezárkózás idején is fontos digitális detoxot tartanunk. Ezt azonban olyan módon kell megtennünk, hogy közben ne érezzük azt, hogy lemaradunk valamiről, hiszen így pont az ellenkezőjét érjük el annak, amit szerettünk volna.

Ha számítógép vagy a telefon elengedhetetlen a munkánkhoz, esetleg rendszeresen kell részt vennünk Zoom-meetingeken, akkor valószínűleg nem ismeretlen számunkra a képernyőszorongás fogalma. Válasszunk ki egy időpontot, amikor kikapcsoljuk az eszközeinket, és találjunk ki helyette egy olyan programot, amihez nincs szükségünk a világhálóra, hívásokra és SMS-ekre. A kutatások azt mutatják, hogy már akár napi 30 percnyi fizikai térben töltött minőségi idő is csökkentheti a depresszió és a magány tüneteit.
Szabjuk meg a határainkat! Igaz, nem mindig lehetséges, de ha nem látunk más utat, ami a lelki békénkhez vezet, akkor tegyük repülőgépüzemmódba a telefonunkat, és legyünk teljesen offline-ok.

Ezt olvastad már?

Olvass tovább

Hasznos tippek szorongásmentes hírolvasáshoz

Így lehetünk naprakészek anélkül, hogy a mentális egészségünket veszélyeztetnénk.

Kapcsoljuk ki az internetet amíg edzünk, eszünk és a hobbinknak áldozunk, hogy ne vonják el a figyelmünket és gondolatainkat az értesítések.
Közvetlenül felkelés után ne nyúljunk a telefonunkhoz. Ha a napközben nem tudjuk kikerülni a képernyőt, akkor legalább reggelente ne terheljük magunkat tudatosan az elmúlt órák híreivel.
Tegyük le a mobilunkat lefekvés előtt legalább fél órával, mert a késői képernyőbámulás az alvásminőség romlásához és túlzott nappali fáradtsághoz vezethet. Ringassuk magunkat álomba inkább egy jó könyvvel vagy magazinnal, például a Marie Claire legújabb számával.
Kapcsoljuk ki az alkalmazásaink értesítéseit, hiszen azok csak folyamatos jelenlétre kényszerítenek minket.
Nincs annyi értesítés, ahányszor ellenőrizni akarjuk őket. Jelöljünk ki minden nap egy bizonyos időtartamot, 20-30 percet, amikor lecsekkoljuk és megválaszoljuk az üzeneteinket.
Mondjuk el a barátainknak és családunknak, hogy digitális böjtöt tartunk, és kérjük meg őket, hogy támogassanak minket, mert a segítségükkel hamarabb túllendülhetünk a mélypontot. Nemsokára érkezik a kellemes idő: szervezzünk programokat a szabadba olyan emberek társaságában, akik mellett meg tudunk feledkezni a szorongást kiváltó tényezőkről.
Internethasználat közben kerüljük el tudatosan a híroldalakat, és keressünk helyettük olyan tartalmakat, amik kellemes érzéseket váltanak ki belőlünk.
Állítsunk időkorlátot a telefonunkra. Így folyamatosan a szemünk előtt fog lebegni, hogy milyen sok hasznos percet tölthetnénk olyan dolgokkal, amik valamilyen módon előrébb visznek minket az életben.
Ha szeretjük a kihívásokat, akkor tegyük félre egy órára a telefonunkat, és napról napra, szépen lassan növeljük a digitális detox időtartamát. Másnap mellőzhetjük két órára, a következő héten pedig egy, vagy akár több napra is az internethasználatot, de ha akarjuk, akár tovább is kitolhatjuk a böjtöt.