A zene regenerálja az agyat a túl sok képernyőbámulás után

2020. április 10. |

Bár a legtöbben igyekeznek minél jobban korlátozni a gyermekeik képernyő előtt töltött idejét, közben hajlamosak elfeledkezni saját magukról. Rossz hír, hogy a képernyő, legyen szó telefonról, tévéről vagy számítógépről, károsítja az agyat. Jó hír viszont, hogy a zene segíthet regenerálni a túlterhelt és képernyő által sokkolt agysejtjeinket.

A munkahelyen a képernyőt nézzük órákon át, otthon pedig folytatjuk ott, ahol az íróasztaltól felállva abbahagytuk. Sőt, útközben is a telefonunk kijelzőjét bámuljuk rendszerint. Arról nem is beszélve, hogy ha home office-ban dolgozunk, szinte biztosan több mint nyolc órát vagyunk a monitor előtt. Pedig számos negatív hatása van a képernyő előtt töltött időnek. Jó hír viszont, hogy a zene enyhítheti a károkat.


Hogyan hat az agyra a képernyő?

Görgetés, lapozás, klikkelés, keresés – ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy dopamint termeljen testünk, amelyre egyre jobban szomjazik a túl sok képernyőnézéstől tulajdonképpen függővé vált agyunk. Boldogságot érzünk, ha görgethetjük a telefonunkat, és szorongunk, ha véletlenül elmegy az internet pár percre. Az agy jutalmazó rendszere folyamatosan és egyre nagyobb mennyiségben igényli a dopamint, amely ugyanaz a hormon, melyet a droghasználat is kivált az agyban. Vannak azonban kevésbé nyilvánvaló és látványos negatív hatások is, mint a függőség kialakulása.

1. Csökken az agy szürkeállománya. Mivel az internetes keresőt használjuk, neten vásárolunk és játszunk, ez kihat az agyunk tervezési, rendszerezési és érzelemszabályozási funkcióira, amelyeket a szürkeállomány sejtjei végeznek.

Olvastad már?

2. Sérül a fehérállomány. Gyermekek agyában figyelték meg, hogy az ajánlottnál több képernyő előtt töltött idő hatására foltok jelentek meg a kommunikációs képességekért is felelős fehérállomány területén. Emiatt romlott a gyerekek tanulási és nyelvi képessége.

3. A homloklebeny állapota is romlik. Az agy frontális része hatalmas változáson megy keresztül a pubertás alatt és a húszas évek elején. Ha ebben az időszakban a túl sok képernyő előtt töltött idő miatt sérül az agy állománya ezen a területen, az az ember 45-50 éves korára vezethet nehézségekhez az emberi kapcsolataiban, munkahelyi és magánéletében.

A zene segíthet az agyunkon

Hallgassunk figyelmesen és minden nap zenét, hogy így segítsük regenerálni a túlterhelt agyunkat. A tudósok szerint a zene a kommunikáció természetes formája, amelyre az agyunk reagál. Az idegsejtek kommunikációját nagyban segíti, így könnyebben kapcsolódnak egymáshoz az érzelmek, az emlékek, segíti a memóriánkból előhívni a múltbeli események képeit. Fontos azonban, hogy ha zenét hallgatunk, ne csináljunk közben mást, mert az ronthatja a hatását.

1. A zene szinten tartja a dopamint a szervezetünkben. A képernyő kiugrásszerű dopaminsokkot okoz az agyunknak, ezzel szemben a zene fenntarthatóan, egyenletes mennyiségben segíti a testünk dopamin-kiválasztását.


2. Javítja az immunrendszer működését. Egy óra zenehallgatás csökkenti a stresszhormonok szintjét a szervezetünkben, amelyek gyengítik szervezetünk védekezőrendszerét. A zenehallgatásnál csak az éneklés bizonyult hatékonyabbnak a stressz oldásában a brit Imperial College London kutatóinak tanulmányában.

3. Serkenti az oxitocintermelést. Az örömhormon termelődése javítja a közérzetet, segíti a koncentrációt, és hozzájárul a produktivitáshoz. Pont ezért használják a zenét a koraszülöttek terápiájában, illetve a depresszióban vagy a Parkinson-kórban szenvedők tüneteinek enyhítésére.

4. Növeli a szürkeállományt. Már a legkisebb pozitív változások is lényegesek az agyunk idegsejtjeinek szempontjából. A rendszeres éneklés, táncolás, zenehallgatás pedig jelentős javulást eredményezhet az agyunk szürkeállományában. Miért ne használhatnánk ki, ha csupán annyit kell tenni, hogy a kedvenc zenekarunk dalait hallgatjuk minden nap egy-két órán át?

Olvass tovább!

Forrás: Psychology Today
Fotó: Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Lélek