A legtöbben ugyan nem beszélnek erről, de valószínűleg amióta otthonról dolgoznak, megspórolják a reggeli zuhanyt. Egy friss közvéleménykutatás szerint például a britek 17 százalékkal kevesebbet fürdenek, mint a járvány kitörése előtt, 25 százalékuk ritkábban mos hajat, az emberek közel harmada pedig azt is bevallotta, hogy nem minden nap vesz fel tiszta ruhát. Csupán az emberek tizede mondta azt, hogy gyakrabban zuhanyzik. És ez a trend valószínűleg még jó darabig folytatódik, ahogy továbbra is maradunk home office-ban.
Miközben a környezetre gyakorolt előnyös hatásai egyértelműek a kevesebb zuhanyzásnak, egyre nagyobb tábora van annak a véleménynek is, miszerint a kemény szappanra és forró vízre való visszatérés jót tesz az egészségünknek.
A mozgalom egyik úttörője James Hamblin orvos, a Yale Közegészségügyi Tanszékének tanára. Hamblin öt éve nem használ szappant. Helyette vízzel mosakszik, és időnként a haját is tisztán vízzel öblíti le. A kézmosáshoz szappant és vizet használ, mivel ez elengedhetetlen a betegségek megelőzéséhez, ám a személyes higiéniáját ennél nem bonyolítja jobban. „Az a nézet, miszerint az egész testünkre szappant kell használnunk minden nap, nem tudományos tényeken alapszik – magyarázta Hamblin. – Kevesebb vizet használok, nem termelek műanyag szemetet a flakonokkal, pénzt és időt spórolok. A testem és a bőröm köszöni szépen, jól van.”
Mi kell a bőr mikrobiomjának?
Az egyik érv a kevesebb zuhanyzás mellett a bőr mikrobiom rétegének védelme. A több milliárd mikroorganizmus, mely a bőrünk felületén él, körülbelül ezer baktériumfajból és 80-féle gombából épül fel. Ezek közül bizonyos mikrobák például a bőrünkön termelődő faggyúval táplálkoznak, amit a szappan lemos. Több márka is felismerte ezen baktériumok fontosságát, ezért mikrobiombarátként hirdetik termékeiket. „A tudományban körülbelül tíz évvel járunk a bél mögött, ha a bőr mikrobiomjáról van szó – mutatott rá Matthew Hardman professzor, aki a Hull York Orvostudományi Egyetem sebgyógyulás szakértője. – Minden, ami igaz a bélflórára, érvényes a bőr esetében is. Vannak jó és rossz baktériumok. Az egyik nagy különbség a kettő között, hogy a bőr esetében sokkal nehezebb a baktériumok megtartása, mivel sokkal mostohábbak a körülmények.”
A bőr mikrobiomjának fontos szerepe van. Támogatja az immunrendszert, megelőzi a kórokozók bejutását a szervezetünkbe, csökkenti a gyulladást és az olyan bőrproblémák kialakulásának esélyét, mint az ekcéma és a pikkelysömör. Hardman 2014-ben végzett tanulmányából kiderült, hogy a bőr mikrobiomja segíti a krónikus sebek gyógyulását, ami gyakori idősebb korban.
Számos környezeti tényező árt azonban a bőr mikrobiomjának, ezek közül az egyik leggyakoribb a rendszeres zuhanyzás. „Ha gyakran zuhanyzunk, rengeteg baktériumot és zsírt mosunk le a bőrünkről, ami kiszáradáshoz vezet – mutatott rá Hardman. – Bár a bőr nagyon ellenálló és könnyen pótolja az elveszített zsírt.”
Máshogy kellene fürödnünk?
Attól függően, kit kérdezünk, valószínűleg eltérő választ adna a kérdésre. Hamblin szerint ez egyáltalán nem a zuhanyzás teljes feláldozásáról szól: a járvány alatt sok embernek szerzett örömet, ha reggel zuhannyal indíthatta a napot. Erről nem kell lemondanunk. „Ehelyett inkább a kevesebb legyen a kulcsszó” – mondta.
„Nem kell, hogy bármilyen terméket használjunk a zuhanyzásnál, vagy helyettesítsük egyiket a másikkal. Van más módja is a fürdésnek, amiről ritkán beszélünk – folytatta Hamblin. Azoknak, akik valamilyen bőrproblémától szenvednek, különösen jó lehet, ha csökkentik és rövidítik a zuhanyzások mennyiségét és időtartamát. –Elhagynak valamilyen terméket, és rövidebb ideig állnak a víz alatt vagy kevésbé meleg zuhanyt vesznek. Meg kell nézni, mi az, ami segít.”
A pikkelysömör, ekcéma vagy atópiás dermatitiszes esetek száma évről évre növekszik. Számos tanulmány kimutatta, hogy a környezeti tényezők, például az irritáló és allergén anyagok hozzájárulnak ezek kiváltásához. Gyermekeknél a szakértők ezt a higiénia hipotézisben foglalták össze: az elmélet szerint a baktériumokkal való korai találkozás segíti az immunrendszer fertőzéskkel szembeni ellenálló képességégnek kifejlődését. A tisztaság bűvöletében élő nyugati életstílus ezzel megy szembe.
A szappan az ellenség vagy a meleg víz?
„Tudjuk, hogy a szappannal való mosakodás árthat a bőr védőrétegének, különösen az olyan esetekben, ha valakinek ekcémája van. Megváltoztatja a bőr mikrobiomját, ám a kutatások még nagyon kezdeti fázisban vannak ezzel kapcsolatban” – mondta dr. Helen Alexander, a londoni King’s College Szent János Dermatológiai Intézetének főorvosa. Alexander azt is hozzátette, arra sincs egyelőre bizonyíték, hogy a kézmosás ártana a bőr mikrobiomjának.
A Fortune összegzése szerint a globális szappanpiac 2027-re eléri az 55,3 milliárd dollárt. Ám nem voltunk mindig ennyire lelkesek abban, hogy folyamatosan szappanozzuk a testünket. „A rendszeres szappanozás csak a 20. század második felében terjedt el ilyen széles körben – mondta Hamblin. – A fürdőszoba és a csatornázás előtti korban a szappan sem volt tömegáru. Luxuscikk volt, vagy valami, amit saját maguknak állítottak elő. Nem használták minden nap.” A nyolcvanas években aztán megjelentek a fényekkel, különböző erősséggel működő zuhanyfejek, és megszületett a wellness iparág.
Más szakemberek a víz hőmérsékletében látják a fő problémát, és inkább a hideg vízzel való mosakodás mellett foglalnak állást. Hardman szerint a forró zuhany elmossa a bőr védelmező olaj és lipidrétegét. A hideg zuhany az elmúlt években emiatt vált népszerűvé a hírességek körében, Gwyneth Paltrow és Lady Gaga is a jeges fürdőre esküszik például.
Napjainkban, amikor a kéz higiéniájára jobban ügyelünk, mint valaha, a test többi részét illetően nagyon úgy tűnik, hogy a járvány visszalökött minket a primitívebb módszerek felé. Bár nem tudjuk egyelőre, ezek valóban egészségesebbek-e, azt biztosan senki sem veszi zokon, ha a vízszámláján spórol egy picit.
Forrás: The Telegraph Fotó: Unsplash
