Mit válaszolnánk a kérdésre, ha nekünk szegeznék: turista vagy a saját városodban? A legtöbben azt, hogy természetesen nem! Hiszen tizenöt (húsz, harminc,…) éve élünk a városban, még a felvetés is felháborító. Ám ha próbára tesszük magunkat a kérdésekkel, meglepő eredményt kaphatunk. Mert a kérdéssorban nem arra kíváncsiak, hol együnk, szórakozzunk vagy szálljunk meg. A turistateszt inkább azt mutatja meg, mennyire értjük a városunk működését, és mennyire vagyunk valóban részei az otthonunk környezetének.
„Ráébresztheti az embereket arra, hogy mennyire nem élnek együtt lakóhelyükkel, ugyanakkor reméljük, kíváncsivá is teszi őket, hogy jobban megismerjék környezetüket, helyüket a világban” – mondta Claire Dunn városfejlesztő, aki a Kamana természeti tanulmány programját átültette a városokra. Mutatjuk a kérdések kivonatát, és mellékelünk hozzá néhány tanácsot ökológiai, kulturális és közösségszervező szakértők tanácsaival ahhoz, hogy sikeresen válaszolhassunk, és megfeleljünk a turistateszten, azaz valóban ne csak turisták legyünk a saját lakóhelyünkön.
1. Honnan érkezik a csapvíz? Hová folyik el a szennyvíz?
Valószínűleg nagyon kevesen gondolkodtak ezen a kérdésen, egyszerűen természetesnek vesszük, hogy ha megnyitják a csapot, folyik a víz. A Western Sydney Egyetem vízkutatója és óraadója, Ian Wright szerint azon kívül, hogy az esővizet felfogják öntözéshez, a városlakók általában nem törődnek túl sokat azzal, honnan származik a víz, amit isznak. Folyóból, víztározóból? Esetleg talajvízből? Az pedig, hova kerül a szennyvíz, legfeljebb akkor üt szöget a fejünkbe, amikor arról olvasunk híreket, hogy valahol a közeli folyóba engedték tisztítatlanul.
Ahhoz, hogy kiderítsük, a mi városunkban mi a helyzet, Wright azt tanácsolja, nézzük meg a vízszámlánkat, hívjuk fel a szolgáltató információs vonalát, és kérdezzük meg, vagy járjunk utána a honlapon. Hogy miért fontos tudnunk a vizünkkel kapcsolatos kérdéseket? „Mindenki rutinnak tekinti és unalmasnak. Ám ha csak egyetlen nap nem jön víz a csapból, garantált, hogy megáll az élet a családban” – mutatott rá Wright.
2. Mi az első madár, aminek a hangját reggel hallhatjuk?
A korán kelők vannak előnyben ennél a kérdésnél, hiszen a madarak 30-90 perccel napkelte előtt kezdenek dalolni. Ha egy park közelében lakunk, valószínűleg sokkal többféle madarat figyelhetünk meg hajnalban, mint a belváros közepén. Ráadásul évszakonként is változik a reggeli kórus összetétele.
3. Milyen vadon termő, ehető növény van a legközelebb az otthonunkhoz?
„Rengeteg olyan növény vesz körül minket, melyeket csak összefoglaló néven gazként emelegetünk. Pedig a legtöbb ilyen növénynek kivételesen magas a tápértéke” – mondta Zena Cumpston kutatóbiológus. Gondoljunk csak a gyermekláncfűre, lóherére vagy éppen a nagy csalánra. Csak arra vigyázzunk, hogy ne szennyezett környezetben gyűjtsük össze ezeket.
4. Mi a szomszédaink neve?
A kertvárosokban vagy falvakban a beszélgetés a kapu előtt zajlik. A régimódi, jól bevált megismerkedés a szomszédokkal azonban a városban is működhet. Hiába lakunk csupán pár méternyire egymástól, jó eséllyel nem beszélgettünk többet egy jó napot kívánoknál az évek alatt. A szűkebb lakóközösség viszont roppant fontos, bármennyire is hajlamosak vagyunk erről elfeledkezni. Kopogjunk be, köszönjünk, és vigyünk át egy tálca süteményt. Hasznos lehet az is, ha csatlakozunk a környék Facebook-csoportjához is.
5. Milyen ciklusban tart éppen a Hold?
Újhold, telihold vagy harmadik negyed? Sőt, az ezek közötti fázisoknak is van saját elnevezése. Ingyenes csillagászati applikációk segítségével is meghatározhatjuk, milyen állásban van éppen a mi féltekénken a Hold. Vagy egyszerűen menjünk ki sötétedés után, és nézzünk fel az éjszakai égboltra.
6. Melyik a két leggyakoribb őshonos fa a környékünkön?
„A fák ősi történeteket hordoznak, minden kultúra mélyen kötődik hozzájuk. Ez nem múlt el a történelem során sem, ma is használjuk gyógyító, tápláló erejüket” – mutatott rá Cumpston. Ahhoz, hogy megtudjuk, milyen fák a leggyakoribbak a környezetünkben, vizsgálódhatunk az online adatbázisokban, de a környező botanikus kertekben is közelebb juthatunk a megoldáshoz.
7. Kik voltak lakóhelyünk őslakosai?
Könnyen lehet, hogy pont olyan helyen élünk, ahol nem lehet egyetlen konkrét népcsoportot meghatározni, mint a terület őslakosait. A Kárpát-medencére, Magyarországra ez különösen igaz, hiszen itt számos nemzet áthaladt, vagy vette hosszabb-rövidebb időre birtokba. Így városunk eredete is valószínűleg összetett lehet. A helyi könyvtárak, levéltárak és múzeumok őrizhetnek olyan leleteket és dokumentumokat, melyek elmesélik lakhelyünk történetét.
„Ez a teszt nem csak arról szól, hogy helyes válaszokat adjunk – mutatott rá Dunn. – Az a célja és lényege, hogy segít megszeretni a helyet, ahol élünk, a világunkat. Empátiát tanulhatunk belőle, és sokkal jobban kötődünk lakhelyünkhöz, ha elmélyedünk a vele kapcsolatos információkban. Gyökeret verhetünk, és turistából lakossá válhatunk.”
Forrás: The Guardian Fotó: Unsplash
