A kisgyerekeknek nehézséget okoz beazonosítani, hogyan is éreznek éppen, és hogyan kéne az adott érzelmet helyesen kifejezniük. Ha frusztráltak vagy egy izgalmakkal teli napon vannak túl, és nehezen nyugszanak meg, gyakran harapással, fogaik és ökleik összeszorításával, ütéssel próbálják ezt feloldani. Ezek a cselekvések a szülők számára is zavarba ejtőek lehetnek. Nagyon fontos, hogy ezekben a szituációkban segítsünk a gyerekeknek megérteni, mit is éreznek, és hogyan lehet az adott érzést helyesen kifejezni, mert az érzések a későbbiekben minden döntésükre hatással lesznek.
Békési Tímea gyászkísérő, alkotó-fejlesztő metamorphoses meseterapeuta részletesebben is mesél a gyerekek érzéseinek felismerésének és kifejezésének nehézségeiről. „A hat alapvető érzelem, amelyekkel a gyerekek is találkoznak, az öröm, a bánat, a düh, a meglepődés, a félelem és az undor, amelyek már a testbeszédből, arcmimikából is érzékelhetők. Ezeket a gyerekek általában 5-6 éves korukra tanulják meg. Egyes kutatók szerint az alapérzelmekhez tartozik még a szégyen, az érdeklődés és a megvetés is. Miután az érzések skálája ennél szélesebb, zavarba jöhetünk, de fontos visszatérni oda, hogy a fent említett életkorig az alapérzelmekre fókuszáljunk. Különböző érzelmi nevelésben volt részünk nekünk is, bőven lehetnek hiányaink ezen a téren. Mindenfajta segítő kapcsolatban része lehet a munkának az érzelmi intelligenciát célzó készségfejlesztés, így az érzéskártyák használata is.”
Mik azok a jelek, amiből tudhatjuk, hogy gyerekünket bántja valami?
„Ezek a gyerek személyiségéből adódóan különbözőek lehetnek, de azért vannak egyértelmű jelek, amelyeket rögtön felismerhetünk. Ilyen például a sírás, dühöngés, játékok dobálása, testvérrel, játszótárssal való összeveszés, támadás, elvonulás, a játék közbeni »gyermeki belső beszéd« is információval szolgálhat. Az is jelzésértékű, hogy egy ideig ugyanazt a mesét kéri, hogy olvassuk neki, amelyben valamilyen szomorúsággal küzd a mese egy szereplője. A rajzoló gyerek alkotásai is árulkodóak lehetnek tartalmukban, színválasztásukban.”
Játékkal és mesével segítsük az érzelmek megélését
„Amire figyeljünk, hogy a gyerek életkorának megfelelően eleget játsszon, játsszunk velük mi is. Iskolásoknál már használhatunk EQ fejlesztő társasjátékokat is. Olvassunk vagy élőszóban mondjunk mesét, hogy a gyerek a hallott szöveg közben belső képeket készítve átdolgozza érzéseit, élményeit. A mozgás, mozgásos játék is segíthet, lehet egyet futni, labdát dobálni, hintázni, bokszzsákot vagy párnát püfölni, kiáltani egy nagyot, ugrálni, zenére mozogni, légzőgyakorlatot végezni.”
Többféleképpen is segíthetünk tehát a gyerekeknek kifejezni és megélni az érzéseiket: mesékkel, mozgásos gyakorlatokkal, EQ-fejlesztő társasjátékokkal és érzéskártyákkal is. Ilyen EQ-fejlesztő érzelemkártyák az Abracadabra World nyuszis kártyái, amelyeken 42 különböző érzelmet kifejező nyuszifigura segíti a gyerekeket abban, hogy megmutassák, mit éreznek, anélkül, hogy meg kéne fogalmazniuk azt.
„Azért hasznos ez a kártya, mert a képen látható nyuszi testtartását és az arckifejezését használhatjuk annak magyarázatára, hogy egy-egy érzésünket hogyan tudjuk a legjobban kifejezni, illetve másokon felismerni. Mivel nem mindig tudjuk mi felnőttek, hogy is fogalmazzunk meg valamit úgy, hogy a gyerek is értse, ezért segítségünkre lehet a kártya, amely szavak nélkül is hat a gyerekre. Adjunk erre mintát: egy-egy aktuális érzésünket ne csak szavakkal fejezzük ki, hanem kártyát is válasszunk hozzá. Aztán legyen mindig elérhető helyen. Ha a kártyák által jobban meg tudja értetni magát, kifejezni aktuális érzelmeit, arra mi is adekvátabb módon reagálhatunk, ami pedig megerősíti a kártya további használatát. Használhatjuk a kártyát úgy is, hogy bevisszük a játékba, például szerepjátékba. Feldolgozhatunk így egy óvodai vagy iskolai konfliktust, hogy otthon eljátsszuk azt, és a kártyákat hívva segítségül tanítjuk egy-egy helyzet jó megoldását. Például a másik felé az érzéseink kifejezését: ezzel most megbántottál engem, rosszul esett, haragudtam rád, örültem neked.”
Freund Judit, az Abracadabra World egyik alapítója további tippeket is ad a Nyuszis Érzelemkártyák használatához:
Legegyszerűbb módja, ha egyetlenegy kártyát választ a gyerek, amely az akkori hangulatát jellemzi. Hogy motiváljuk erre, lehet, hogy érdemes minden családtagnak egyszerre megtennie ezt. Persze lehet, hogy egy kártya nem okvetlenül elég, meghatározhatunk akár hármat vagy ötöt is. Bízzunk a gyermekben, hogy az érzéseit jól fogja mutatni. Nem egyforma hangulatúak, nem egyirányba mutatnak a kártyák? Hát akkor valószínűleg már meg is értettünk valamit abból, amit a gyerek pillanatnyilag érezhet. Innen megint könnyebb a közelítés.
Eldönthetjük, hogy családilag minden reggel választunk egy-egy kártyát és kitesszük mágnessel a hűtőre. Természetesen ezeket fogalmazzuk is meg hangosan, pláne kicsi gyerekeknél: „hú, itt valaki nagyon morcos ma reggel”. „Ajaj, de gondterhelt ez a nyuszika.” „Milyen vidám kis nyuszi kezdi most a hétfőt!” Így könnyebb elindítani még egy morgós napot is.
Mielőtt elkezditek használni, lehet, hogy érdemes megismerkedni a kártyákkal. Ha végignézitek, és nem minden képről tudjátok eldönteni, hogy milyen érzelmet mutathat, akkor van egy ötletünk, amely játéknak sem utolsó. Vegyétek fel azt a pózt, azt a mozdulatot, amelyet a nyuszi az adott kártyán, és máris meg fogjátok érteni, hogy mi lehet az az adott érzés. A csípőre tett kéznél megérkezik az enyhe harag, az eltakart szemnél a bujkáló félelem, a kezünk felemelésénél lehet, hogy akár szívesen kiabálnánk egy nagyot. Szerepjátéknak sem utolsó kihívás, sőt nagyokat is lehet nevetni közben, amíg alakul a figura.
Fotó: Unsplash.com Forrás: Abracadabra
Olvass tovább!
