Gyerekek és a téli depresszió: erre figyeljenek a szülők

2021. január 17.
A felnőttek jelentős része szenved a szezonális depressziótól. Jó, ha tudjuk, hogy ugyanez értinheti a gyermekeket is. Ám a kisebbeknél nem feltétlenül ugyanazokkal a tünetekkel jelentkezik a hangulatzavar, mint a szülőknél. A szakemberek összeszedték, milyen jelekre figyeljünk, és hogyan javíthatunk a gyermekeink állapotán.

Ahogy a hőmérséklet csökken, a nappalok borúsakká válnak és korán sötétedik, ilyenkor a legtöbben megtapasztalják a téli lehangoltságot valamilyen szinten. Sok ember számára az ilyenkor jelentkező negatív érzések olyan erősek, hogy meghatározzák a mindennapjaikat és akadályozzák a feladataik elvégzését is. Ezt az állapotot nevezik a szakemberek szezonális depressziónak vagy hangulatzavarnak.

gyerek-tel-depresszio-tunet

„A szezonális hangulatzavar a depresszió egyik formája, amely az évnek bizonyos szakaszában, tipikusan a téli időszakban jelentkezik, amikor kevesebb a napfény. Összefügg tehát az évszakok változásával, és azzal is, hol élünk” – magyarázta Neha Chaudhary, a Massachusetts-i Kórház és a Harvard Orvosi Egyetem gyermekpszichiátere. 

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a téli depresszió a felnőttek problémája, sok szülő azonban a gyermekén is észrevehet erre utaló jeleket, ám ilyenkor felmerül a kérdés: lehet egy gyermeknek is szezonális depressziója? Ha igen, miben nyilvánul meg? És mit tehetünk ellene?

Lehet a gyereknek téli depressziója?

„Ahogy szorongás, depressziós panasz és más mentális problémák, úgy szezonális hangulatzavar is előfordulhat gyermekeknél” – mutatott rá Margaret Cochran pszichoterapeuta, klinikai szociális munkás.

Már egészen kicsiknél is előfordulhat, ám igazán erőssé, ahogy más mentális zavarok, tinédzserkorban válhat.

A szakemberek megfigyelései szerint a szezonális depresszió a 10-12 éves gyerekeknél, tiniknél és fiatal felnőtteknél a leggyakoribb, illetve több lány szenved tőle, mint fiú. „A nőknél kétszer akkora az esély a depresszió kialakulására, mint férfiaknál, a szezonális depressziótól pedig négyszer annyi nő szenved, mint férfi” – mondta a pszichoterapeuta. 

Milyen jelei lehetnek?

„A szezonális hangulatzavar a depresszióhoz hasonló tünetekkel jár, ám csak az évnek bizonyos szakaszában jelentkezik, általában késő ősztől tavaszig tart, ami markánsan megkülönbözteti a hagyományos depressziótól” – mondta Jennifer L. Hartstein gyermek- és családpszichológus. 

A tünetek közé tartoznak a hangulatváltozások, ingerlékennyé, szomorúvá válás, a reménytelenség és értéktelenség érzése, fokozott érzékenység és önkritika, csökkent energiaszint, az alvási és étkezési szokások megváltozása, koncentrációs problémák, a motiváció hiánya, az érdeklődés elvesztése olyan dolgok iránt, amelyeket korábban élvezett valaki, a kapcsolat megszakítása a barátokkal és bezárkózás. 

Sok gyerek érzi úgy, hogy nehéz a teste, és nem akar kiszállni az ágyból, nem akar kimenni a szabadba, mozogni. Ragaszkodóbbá válhatnak a kicsik, és plusztörődésre, megnyugtatásra lehet szükségük.

A koronavírus-járvány miatti izoláció, a képernyő előtt töltött idő emelkedése és kevesebb mozgás tovább ronthatja a téli depressziót, ugyanakkor nehéz lehet elkülöníteni a tüneteit a pandémiából fakadó általános rosszkedvtől és küzdelmektől. 

„Amikor a szezonális depresszió megjelenik, van egy jól megjósolható tünetcsoport. Ugyanakkor azt fontos észben tartani, hogy nem egyformák a gyerekek, nem egyformán jelentkeznek a tünetek sem, így az a lényeges, hogy az ő szokásos viselkedésükhöz képest milyen változások lépnek fel” – magyarázta Cochran.

Olvastad már?

Mit tegyünk, ha felismerjük?

Míg arra várunk, hogy egyszerűen kitavaszodjon, fontos, hogy a gyermekeinknél jelentkező mentális problémákat kezeljük, különösen, ha a tünetek hatással vannak az iskolai teljesítményükre, önbizalmukra, baráti kapcsolataikra, általánosságban a mindennapi életükre és működésükre. „Ha egy szülő azt gyanítja, hogy a gyermekénél szezonális depresszió jelentkezett, célszerű szakemberhez, például gyermekorvoshoz, pszichológushoz vagy az iskolai szociális munkáshoz fordulnia első körben” – javasolta Chaudhary. 

A szakértői segítség azonosíthatja a problémát, hogy valóban a téli depresszió áll-e gyermekünk viselkedésének megváltozása mögött, vagy más a probléma: iskolai zaklatás, bullying, vitaminhiány, pajzsmirigyproblémák vagy más betegség, esetleg valóban a szezonális depresszió. 

Még a szakemberek számára is kemény dió megállapítani, hogy a járvány miatti stressz idején szezonális depresszió alakult-e ki valóban, vagy csak a jó öreg gyermekkor újabb életszakasza okozta a változást. A gyermekeknek nincs még kialakult eszköztára arra, hogy pontosan azonosítsák és meghatározzák az okokat. A szülők feladata még ebben a korban, hogy feltárják a mögöttes okokat” – mondta a gyermekpszichiáter, hozzátéve, hogy ezért nagyon fontos, hogy a szülők saját magukkal is törődjenek, különösen a sokadik hullámnál tartó járvány idején.

Mit tehetünk gyermekeknél a téli depresszió ellen?

Számos módszert bevethetünk a szezonális depresszió ellen a gyermekeknél is, hogy mit választunk, azt a tünetek erőssége határozza meg. „Az első és legfontosabb dolog, hogy növelni kell a fényen töltött időt” – mondta Hartstein.

Minden nap töltsünk a szabadban időt – még napközben. Enyhébb esetekben már ez elég lehet ahhoz, hogy javulást érjünk el.

A súlyosabb eseteknél már fényterápiára is szükség lehet. A szakember javaslatára ilyenkor speciális, a napfény hullámhosszát utánzó villanykörtével világítsunk azokban a helyiségekben, ahol a legtöbb időt tölti gyermekünk, például tanulás közben. 

„Sokat segíthet a testmozgás, például a futás egy közeli parkban. Ez nehéz lehet egy tinédzserrel, ám ha a családi aktivitást a szabad levegőre szervezzük, az roppant hasznos a téli depresszió enyhítésére” – jegyezte meg McDermott. 

Az egészséges életmódbeli változtatások és a speciális lámpák mellett a pszichoterápia is segíthet a fiataloknak túljutni a szezonális depresszión. „Gyakran javasolják a terápiát mint gyógymódot – mutatott rá Hartstein. – A szezonális hangulatzavar oka a lecsökkent szerotoninszint, amit gyógyszerrel lehetne pótolni. Ám a beszélgetés is kiválthatja ugyanezt a hatás a tinédzsereknél. Ha kibogozzák az érzelmeiket, megváltoztathatják a negatív gondolkodást, ami pontosan úgy növelheti a boldogsághormon szintjét a szervezetben, mint egy gyógyszer.”

Olvass tovább!

Forrás: The Huffington Post
Fotó: Unsplash