Gyerekek és koronavírus: hogyan győzik le olyan hatásosan?

2020. október 09.
Úgy tűnik, sikerült megfejteni, hogyan győzik le a gyerekek hatásosabban a koronavírus-fertőzést, mint a felnőttek. A kulcs az ösztönös immunválaszban lehet, amely az ismeretlen betolókat veszi célba a szervezetben.

Az egyik legnagyobb rejtélye a koronavírus-járványnak, hogy miért érinti sokkal enyhébben a betegség a kisgyerekeket, mint a felnőtteket? A megfertőződött gyerekek többsége ugyanis nem lesz beteg, ha pedig mutat is tüneteket, azok sokkal enyhébbek, mint az idősebbeknél, és gyorsabban meg is gyógyulnak a fertőzésből. Az első olyan tanulmány, amely a gyerekek és felnőttek immunrendszerét hasonlította össze, úgy tűnik, megtalálta a gyerekek relatív szerencséjének okát. 

gyerek-koronavirus-immunrendszer

A gyerekek immunrendszerének egyik alapvető működési eleme az a típusú immunválasz, amely az ismeretlen kórokozókra reagál: még azelőtt elpusztítja ezeket (így a koronavírust is), mielőtt még károsíthatnák a testet. „A gyerekek máshogy válaszolnak immunológiai szempontból a vírusra, és ez úgy tűnik, megvédi őket – mondta dr. Betsy Herold, az Albert Einstein Orvosi Egyetem gyermek fertőző betegségek szakértője, a kutatás vezetője. – A felnőtteknél az immunválasz sokkal visszafogottabb” – tette hozzá a kutató.

Gyors és teljes immunválasz

Amikor a szervezetbe kerül egy ismeretlen kórokozó, az immunrendszer órákon belül válaszol. Ezt nevezik ösztönös immunválasznak. A test védekezőrendszere gyorsan feláll, hogy harcoljon a betegség ellen. A gyerekeknél sokkal gyakrabban kerül olyan vírus vagy baktérium a szervezetükbe, amely ismeretlen az immunrendszerük számára, ezért az ösztönös immunválaszuk gyors és mindent elsöprő. 

Ahogy egyre idősebbek leszünk, és az immunrendszerünk újabb és újabb kórokozókkal találkozik, felépül a betolakodók listája a védekezőrendszerünk emlékezetében. Mire felnőttkorba érünk, sokkal kifinomultabb és kórokozóra szabottabb rendszer alakul ki, amely az immunrendszer emlékezete alapján küzdi le az adott kórokozót. „Ez az egyes kórokozókhoz alkalmazkodott rendszer biológiai értelemben teljesen logikus, hiszen a felnőttek ritkán kerülnek szembe először valamilyen vírussal” – mondta dr. Michael Mina, a Harvard Orvosi Egyetem Epidemiológiai Központjának gyermek immunológusa.

Olvastad már?

A felnőttek és gyerekek immunrendszerét összehasonlító vizsgálatban az újfajta koronavírussal megfertőződött gyerekek és felnőttek vérmintáit hasonlították össze. A gyerekek vérében sokkal magasabb volt két immunmolekula szintje: az interleukon 17A és az interferon gamma. A kutatás szerint a kor előrehaladtával egyre csökkent a szintje a két molekulának a páciensek vérében. „Úgy gondoljuk, hogy ez védi meg a kisgyerekeket a súlyos légúti fertőzéstől, mivel ezeknek a betegségek ellen harcoló molekuláknak a szintjében volt a legnagyobb eltérés a felnőttek és a gyerekek között” – mondta dr. Herold.

Minden vírusnak megvannak a trükkjei, amelyekkel megpróbálja kikerülni az ösztönös immunválaszt, a koronavírus pedig különösen hatékony ebben. A fertőzési korai szakaszában a gyerekeknek valószínűleg az interleukin 17A segít leverni a kórokozó első rohamát, és megakadályozni a betegség kiteljesedését. 

Mi lehet a jövő?

Más szakértők szerint a tanulmány nagyon alapos és pontos, ám nagy hátránya, hogy a betegség előrehaladott fázisában történt a mintavétel. Az ösztönös immunválasz néhány órával azután bekövetkezik, hogy a kórokozó az ember szervezetébe kerül. „Amikor már erőteljes tünetek vannak, túl késő az ösztönös immunválaszt tanulmányozni” – fogalmazta meg fenntartásait Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem immunológusa, aki azt azonban elismerte, hogy a kutatás leszámol számos olyan elmélettel, amely azt találgatta, miért védettek a gyerekek a koronavírussal szemben. 

Voltak tudósok, akik azt gyanították, hogy a gyerekeknél azért nem alakul ki általában súlyos betegség, mert gyakrabban találkoznak a náthás tüneteket okozó koronavírusokkal, emiatt figyelhető meg náluk valamilyen szintű védettség. Ám az új kutatás ebből a szempontból nem talált különbséget a vizsgált csoportok között. 

Egy másik feltételezés szerint a gyerekek erősebb antitesteket termelnek, amelyek alaposabban pusztítják el a vírust, mint a felnőtteké. Ám a tanulmány szerint a legerősebb antitesteket pont a legidősebb, legbetegebb páciensek szervezete termelte. Sőt, ez az eredmény inkább aggodalmakat ébresztett a kutatókban: lehetséges, hogy az ilyen erős antitestek jelenléte ahelyett, hogy segítene leküzdeni a vírust a szervezetnek, ellenkező hatást vált ki? A védőoltással kísérletező cégek ebből a szempontból is elkezdték elemezni kutatásaikat a tanulmány nyomán.  

„Ha ez a vírus megszelídül és velünk marad, ahogy a közönséges náthát okozó koronavírusok, a gyerekek immunrendszere olyan adaptív védelmet épít fel vele szemben, hogy felnőttkorukban nem tapasztalnak majd olyan problémákat a vírussal találkozva, mint a mostani felnőttek – mondta dr. Mina. – Néhány generáció múlva kiöregedhetünk a vírusból.”

Olvass tovább!

Forrás: New York Times
Fotó: Unsplash